Pénzcentrum/Index.hu • 2016. augusztus 17. 18:05
Járulékcsökkentést tervezgetnek a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Varga Mihály szerint 250 ezer ember nem dolgozik, miközben ötvenezer betöltetlen állás van az országban. És tegyük hozzá, hogy több régióban és szakmában igen masszív munkaerőhiány. Nyilvánvaló tehát, hogy lenne kit munkára fogni, de mégsem megy, vagy a képzettséggel, vagy a munkaerő árával (költségével) vagy pedig a mobilitási hajlandósággal van a baj - írja az Index.
Nyilván benne van a pakliban mindhárom faktor, ezek közül Varga első intézkedésként ezek közül a munkaerő költségét próbálná meg mielőbb lejjebb vinni. Szerinte a megoldás ugyanis a járulékcsökkentés. A munkavállalók foglalkoztatása tényleg nagyon drága Magyarországon.
Viszont három gyerekes nagycsaládból kevés van, és jellemzően a cég sem az ő kedvezményeikkel kalkulált bérekre építik üzleti tervüket, hanem az általuk kínált munkakörökre jellemző piaci átlagbérrel. Mivel a kedvezmények országonként nagyon változatosak, így ezekkel az alábbi összevetésben mi sem számolunk, mert összehasonlíthatatlan végeredményt kapnánk az egyéni élethelyzetek különbségei miatt.
Nagyon drága
Egy magyarországi minimálbéresnek 143 ezer forintba kerül a foglalkoztatása, a versenyszférában ugyanez 347 ezer forint. Fontos látni, hogy egy cégnek akkor érdemes ennyi pénzért felvenni valakit, ha a dolgozó ennél több pénz megtermelésére képes. A többséget ebből a nettója érinti, ami arányaiban - a környező országokhoz viszonyítva - kevés. Azaz a drága munkaerő nem jelent legalább relatíve magas kézhez kapott fizetéseket.
A többi adók és járulékok formájában az államkasszát, a nyugdíjbiztosítót és az egészségpénztár számláját gyarapítja. Ezen szeretne most változtatni Varga, de hogy nem kell valami eget rengető átalakításra számítani, sejteti az a miniszteri lábjegyzet, miszerint a tehercsökkentés mellett fontos szempont, hogy "a járulékoknak fedezniük kell az egészségbiztosítás kiadásait és a nyugdíjakat is".
Szűk a mozgástér
Megnéztük az idei költségvetés egyik mellékletében, hogy egy-egy százalékpontos járulék- vagy adókulcscsökkentés nagyjából hogyan érintené az államháztartást 2017-től - a jövő évre előrejelzett bevételi előrejelzések számai alapján.
- A személyi jövedelemadónál 114 milliárd forint lenne a költségvetési kiesés, ha a 15 százalékos kulcs 14-re esne.
- A szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 26-ra csökkentésének 170 milliárd forint az ára, amit a nyugdíj és az egészségkassza érezne meg.
Márpedig ezt a kormány sem akarja, az erős elhatározással teremtett egyensúlyt az előttünk álló évekre készített költségvetési kivetítések alapján a kabinet nem szeretné felrúgni - illetve, ha mégis megteszi, akkor az egészség- vagy nyugdíjkasszából hiányzó pénzt csak a költségvetésből érkező közvetlen támogatással lehetne pótolni.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hogy mihez lenne érdemes hozzányúlni, abban a jelek szerint nincs konszenzus a vállalkozások és a munkavállalók között - mondjuk különösebb vita sem egyébként. Amit biztosan tudunk - mert egy szimpla automatizmus -, hogyha a munkavállalók valamelyik terhét mérséklik (szja, nyugdíj-, egészségbiztosítási- vagy munkaerőpiaci járulék), akkor a nettó bérek megemelkednek, de a vállalkozásoknak nem lesz egy fillérrel sem olcsóbb a foglalkoztatás.
Ők pedig ezt a pénzt vagy lenyelik, de a munkaerőhiányos gazdaságban ennél sokkal valószínűbb, hogy magasabb bérek formájában végül tovább adják. A fizetésemeléseket pedig várhatóan majd oda koncentrálják, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Ahogy a fenti táblázatban is látjuk, egy átlagbér kifizetése a versenyszférában a bruttó bér felett 77 ezer forint vállalkozói költséggel jár. A szocho egy százalékpontos csökkentése a munkaadónak ennél a bérnél 2700 forint megtakarítást jelentene. Ugyanennél a bérnél az egy százalékpontos szja csökkentés természetesen ugyanennyi megtakarítást hozna az alkalmazottaknak.
Az tehát, hogy a kormány melyik kulcshoz és milyen mértékben nyúl hozzá, azon is múlik, hogy pontosan miben látja a problémát, és hogyan akarja kezelni azt. A többletjövedelem a különböző esetekben más társadalmi csoportoknál marad, míg a kieső bevétel más és más államháztartási alrendszert érint majd.