Pénzcentrum • 2016. július 13. 19:03
Nem sikerült felzárkóztatni a magyar bérekeket a nyugati szinthez, és emiatt csalódottak a dolgozók. Kizárólag a számokra hagyatkozva nézzük meg, jelenleg hol tartanak a magyar bérek a uniós viszonylatban, milyen fejlődés ment végbe csatlakozásunk óta, és vajon miért nem sikerült elérni a kitűzött célokat.
A választókerületében élők számára az EU-s csatlakozás nem hozta meg a várt eredményt, nem történt meg a bérfelzárkózás a nyugati szinthez, és a dolgozók emiatt csalódtak. Ebből az egyszerű gondolatsorból jutott el Lázár János miniszter ahhoz, hogy nemmel szavazna, ha most lenne népszavazás az EU tagságról.
Az Eurostat adatai alapján Magyarország 2004-es csatlakozása óta 2014-ig eltelt évtizedben az euróra átszámított nettó átlagbérek közötti különbség az EU 28 tagállama és Magyarország között 21 százalékra csökkent. Azaz a bérek közötti "olló" ennyire szűkült. Amennyiben a legkorábban csatlakozó 15 tagországhoz viszonyítjuk a magyar béreket, akkor is ugyanúgy látszik, hogy a különbség csökkent - írja közelményében a Policy Agenda.
Ugyanakkor, ha megnézzük, hogy a környező országokban (Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Románia, Bulgária), valamint a velünk együtt csatlakozott balti országok (Litvánia, Lettország, Észtország) mi a helyzet a bérek növekedését tekintve, akkor látszik, hogy valami hiba került a magyar modellbe.
Részletesebben vizsgálva a csatlakozás bérfelzárkózási mérlege Csehországban 35 százalék, Lengyelországban 36 százalék, Romániában és Bulgáriában (2007-es csatlakozásuk óta) 21 és 46 százalék volt. Nálunk egyedül Szlovénia teljesített rosszabbul, ahol nyílt az "olló", azaz valamelyest növekedett a különbség az EU átlag és a szlovén átlag között.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden magyar munkavállalónak a jelenlegi 12 havi fizetése mellett még egy 13. havi, egy 14. havi és még kb. háromheti munkabért kellene kapnia. Ha a versenytársaink képesek voltak nálunk nagyobb mértékben növekedni, akkor a probléma a magyar gazdaságpolitikában van.
Ennél is nagyobb gond, hogy a magyar megyék a bérszínvonal tekintetében is teljesen egyenlőtlenül növekednek. Míg Budapesten az EU-csatlakozás óta 74 százalékkal nőttek a nettó bérek, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 42 százalékkal. Ahogy a grafikon is mutatja, 2008-ig lényegében még azonos ütemben, együtt növekedtek a vizsgált megyék, majd egyre inkább nyílni kezdett az olló. A második lökést a tömeges közmunkaprogram 2012-es indítása adta. Ez időtől kezdve egyre inkább leszakadt a bérnövekedés ütemében a keleti országrész.