Portfolio • 2016. április 15. 19:30
2015 utolsó negyedévében tovább tudott emelkedni a foglalkoztatottság az elsődleges munkaerőpiacon, azonban a szabad munkaerő-tartalék szintje eközben már-már rekord alacsony szintre süllyedt - írják legfrissebb munkaerő-piaci jelentésükben az OTP elemzői. A munkaerőhiány egyre égetőbb a gazdaságban, ami már a béreket is elkezdte felfelé tolni. Ráadásul számos cég egy új jelenséggel is kénytelen szembesülni: már a szomszédos országok is szívják el tőlünk a munkaerőt.
Mindenhonnan nézve növekedett a foglalkoztatottság
Az OTP számításai szerint a külföldre ingázók, a közmunkások és a rotációs mintavételből fakadó hatások nélkül 2015 utolsó negyedévében 11 ezer fővel, 3,82 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A versenyszektorban 21 ezer fős volt a bővülés, amivel a létszám 2,676 millióra főre emelkedett. A hangulati indikátorok és az üres álláshelyek alakulása alapján a szakértők pedig arra következtetnek, hogy a foglalkoztatottság növekedése 2016 első félévben tovább folytatódhat.
Vészesen fogy a szabad munkaerő
Ami a munkaerőhiányt illeti, a munkaerőtartalék szintje az év utolsó három hónapjában tovább apadt, még égetőbbé téve a problémát. A gazdaság minden fő ágazatában egyre több cég panaszkodik arra, hogy nehezen talál munkaerőt.
A harmadik és a negyedik negyedév között a munkanélküliségi ráta 6,6 százalékról 6,4 százalékra csökkent, azonban az OTP által számított munkanélküliségi mutató - ami szerintük jobban mutatja a tényleges munkaerőtartalékot - ennél nagyobb mértékben csökkent: 8,2 százalékról 7,9 százalékra, ami történelmi mélypontot jelent.
A munkaerőhiány következménye az is, hogy a teljes munkaidős munkavállalók által ledolgozott órák száma rekord magasságokba került, miközben a részmunkaidősök aránya visszaesett.
Az OTP elemzői szerint a közfoglalkoztatottak részben segíthetnek az egyre égetőbb problémán, azonban a felmérések azt mutatják, hogy körülbelül felük rendkívül alacsonyan képzett, és nincs semmilyen munkaerő-piaci kötődése. Emellett a nagy közmunkás-állománnyal és a fokozott munkaerőhiánnyal küzdő megyék földrajzi elhelyezkedése is igen különböző.
Nem csak nálunk van munkaerőhiány
Egyre nagyobb problémát jelent Magyarország számára az is, hogy a cégek más kelet-közép-európai országokban (ahol magasabb a bérszínvonal) is egyre erősebb munkaerőhiánnyal szembesülnek. Ebből kifolyólag egyre erősebb szomszédaink munkaerő-elvonó hatása, ami viszonylag új jelenségnek számít Magyarországon.
Már érződik a bérnyomás
A feszes munkaerő-piaci körülmények bérnyomást idéztek elő a gazdaságban, ami a legfrissebb kereseti statisztikákon már meg is látszik.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A versenyszférában éves alapon 5,5 százalékkal nőttek a bérek, ami a legmagasabb szám volt 2008 novembere óta. (Bár 2012-ban magasabb bérdinamikát láthattunk, azt a jelentős minimálbér-emelés idézte elő. Annak hatását kiszűrve 2012-ben végig 5,5 százalék alatt volt a béremelkedés üteme - jegyzik meg a szakértők.) A rendszeres keresetek 5,3 százalékkal emelkedtek januárban.
Az elemzők rámutatnak, hogy az újévi bérmegállapodások jellemzően a márciusi bérstatisztikában szoktak megjelenni, és a február és márciusi közötti bérkülönbözet igen jól jelzi az egész éves bérnövekedést. (A februári és a márciusi bérek közötti különbség az adott évi béremelkedés körülbelül 80 százalékát teszi ki a szakértők becslései szerint).
Mint írják, a magyar cégek ár- és béralkalmazkodása az alacsony inflációs környezethez már a válságtól kezdődően megfigyelhető volt, azonban a munkaerőhiánnyal most egy teljesen új helyzet állt elő. Az elemzők szerint eltart még egy ideig a vállalkozásoknak, amíg igazodnak az új helyzethez, de a versenyszférabeli bérek növekedése várhatóan tovább gyorsul majd, még ha némi lemaradással is a CEE országokhoz képest. Az egyre több iparágban megjelenő sztrájkfenyegetések fényében erre inkább előbb, mint utóbb kerülhet sor.
Az OTP stratégiái korábban 4 százalékos béremelkedést prognosztizáltak 2016-ra a versenyszektorban, azonban a friss adatok ennél már jóval magasabb bérnövekedésre mutatnak. Mi több, azt sem zárják ki, hogy a kormányzati szektorban is magasabb, 6 százalék körüli lesz a béremelkedés üteme idén.