Pénzcentrum • 2016. április 1. 05:55
A legfrissebb felmérések szerint a külföldre kivándorló magyarok aránya tavaly ilyenkor magasabb volt, mint valaha. A legnépszerűbb országok között van Ausztria is, ahol a hazai fizetéseknek akár négyszeresét is megkereshetik a kinn dolgozók. Az osztrákok azonban szigorítanának a külföldi munkavállalás feltételein, ami a magyarokat is érintené. Ennek kapcsán a Pénzcentrum megnézte, milyen pozíciókban dolgoznak kinn a magyarok, és mennyit keresnek a hazai fizetésekhez képest.
Ausztria nem csak a közelsége miatt népszerű a magyarok körében: a magasabb fizetések, valamint a 13. és 14. havi fizetés is igen vonzó számukra. Ezen felül - mivel nagyon sok magyar van kinn - könnyebb elhelyezkedni és beilleszkedni is.
Milyen pozíciókban dolgozik kinn a legtöbb magyar?
A munkaadók általában nem nézik a jelentkezők származási országát, ahol mégis (jellemzően a kisebb cégek), ott kifejezetten pozitívan állnak a magyar munkavállalókhoz azok jó szakmaisága és munka-etikája, fegyelmezettsége miatt.
- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Tanay Marcell, a külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó EUwork Kft. ügyvezetője.
Kifejezetten sokan dolgoznak az építőiparban festőként, víz-gáz-fűtésszerelőként, ipari villanyszerelőként, antenna szerelőként, vagy gipszkartonosként, de az építőipar többi alterületén is könnyen el lehet helyezkedni. Keresettek még az ápolók, CNC gépkezelők, esztergályosok, hegesztők, bolti eladók és orvosok is.
Mennyi az annyi?
Az osztrák fizetés több részből tevődik össze, van alapdíj, napi díj, és egyéb juttatások. Ezen kívül a fizetés nagyban függ attól, hogy Ausztria mely részén dolgozik a munkavállaló: a magyar határhoz közeli részen sokkal alacsonyabbak ugyanis a juttatások, mint az ország túlsó végén, Tirolban vagy Innsbruckban.
Tanay Marcell szerint a határ menti régiókban akár 25 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek a bérek, mert a szlovák, és magyar munkavállalók olcsóbban dolgoznak, és ezzel valamelyest lenyomják az árakat. Ennek ellenére még így is többször annyit lehet hazavinni havonta, mint itthon. Átlagban egy ápoló, egy víz-gáz-fűtésszerelő, egy bolti eladó, vagy egy szakmunkás havonta akár 1500-2000 eurót is megkereshet nettóban, a 13. és 14. havi fizetés mellett. Egy orvos pedig bruttó 5 -7 ezer eurót tehet zsebre havonta.
A fenti ábrán az itthoni, és az osztrák átlagfizetéseket szedtük össze. Bár ez egy általános mutató - hiszen az osztrák bérek között is nagy különbségek lehetnek a tapasztalattól, és a régiótól függően - jól látható, mekkora szakadék tátong a két ország között. Ez az átlagkereseten is látszik, ugyanis míg Magyarországon a bruttó havi átlagkereset 249 400 forint, addig Ausztriában megközelítőleg 2513 euró, azaz átszámítva 786 569 forint.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyar munkavállalók fizetését ezeken felül még az is befolyásolja, hogy magyar vagy osztrák cégnél dolgoznak-e. A magyar cégek ugyanis kevesebbet fizetnek. Különösen igaz ez azokra a magyar cégekre, akik Magyarországon jelentik be az alkalmazottakat, de Ausztriában dolgoztatják őket - tudtuk meg az EUwork ügyvezetőjétől.
Ausztriában is jöhet a szigorítás
Február elején attól volt hangos az osztrák média, hogy a kancellár, Werner Faymann csökkenteni akarja a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát, és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket. Emellett azt sem támogatja, hogy a szóban forgó munkavállalók kiküldetését állandósítsák.
A szigorítást az összes ágazatban érvényessé tenné, és felülvizsgálná az alkalmazás feltételeit is, hogy a munkaadóknak ne érje meg külföldi munkaerőt foglalkoztatni. A javaslat ezzel korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz.
Faymann szerint erre azért van szükség, mert a kelet-európai (főképp magyar, kisebb részben szlovák és szlovén) munkavállalók kevesebb pénzért végzik el ugyanazt a munkát, ami miatt az osztrák munkavállalók hátrányba kerülnek. A kancellár ezzel azt akarja elérni, hogy azonos munkáért azonos bérezés járjon. Vagyis egy magyar munkavállaló Ausztriában ugyanannyi bért kapjon, mint a többi Ausztriában dolgozó.
A javaslattal kapcsolatban egyelőre nem érkeztek újabb hírek, így csak találgatni lehet, de valószínűsíthető, hogy ezzel a döntéssel összességében a régebb óta kinn dolgozó, Ausztriában bejelentett magyarok jobban járnának. A Magyarországra bejelentett, magyar cégnél dolgozó ingázóknak viszont nem lenne feltétlenül előnyös a döntés.