Pénzcentrum • 2015. október 14. 14:00
Az átlagos magyar, 18-26 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgató, és frissdiplomás multinacionális céghez menne dolgozni, egy jó munka reményében szívesen költözne, de nem indítana saját üzletet. A felsőoktatási intézményből kilépve ugyan nem érzi magát eléggé kompetensnek a munkaerőpiac kihívásait illetően, a kezdő fizetéseket még mindig túlontúl magasra pozícionálja - derül ki egy friss felmérésből.
- emelte ki Gion Gábor, az "Első lépések a munkaerőpiacon" című kutatást készítő Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mindazonáltal a pályakezdők kezdő bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255 ezer forint kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160 ezer forint, míg egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 ezer forintot visz haza a hónap végén. (2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159.700 Ft volt.)
A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75 százalékuk sorolta magát "jó" és "nagyon jó" kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89 százalékuk szerint pedig egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.
Vegyes képet mutat a munka világára való felkészültség
Már a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket - hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak -, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16 százaléka vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41 százalék felkészültnek érzi magát.
Munkakeresés - maximum három hónap
A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. 65 százalékuk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.
A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6%) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1%). (Azonban csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8 százalékos hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.)
A válaszadók többsége (52%) multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2%) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően (8,2%) indítanának.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Személyes értékek és karrierút
A válaszadók a szociális kapcsolatokat (család: 87%, barátok: 53%), illetve az egészségi állapotot (81%) tartják a legfontosabbaknak. Ugyanakkor a magyar frissdiplomások életében sokkal nagyobb szerepet tölt be a siker és a hírnév, mint a felmérésben résztvevő országok megkérdezettjei között. A válaszadók 55 százaléka dédelget vezetői álmokat, a többiek inkább szakértői pozícióban képzelik el magukat.
- tette hozzá Gion Gábor.
Milyen az ideális vezető?
A frissdiplomások és a munkaerőpiacra először belépők szerint a jó vezető szakértője a saját területének, tud döntést hozni, de közben demokratikusan irányítja a céget. Az ideális főnök inspirál, stratégiai gondolkodásával új ötleteket és innovációkat támogat. Egy jó cégvezető legfőbb prioritásának tekinti a vállalat jövőjének biztosítását és az ügyfelekre gyakorolt pozitív benyomás elősegítését.
A megkérdezettek szerint ideális esetben a főnökük 5-15 évvel idősebb náluk, bár 50 év feletti főnököt csak 2,5 százalékuk választana. A főnök neme a válaszadók 65 százalékánál nem lényeges tényező, akiknél mégis az, azok inkább férfi főnököt képzelnének el maguknak.