Nagy Bálint • 2015. július 1. 05:49
Magyar családok tízezrei örülnének annak, ha legalább a létminimum küszöbét elérnék. A legszegényebb magyar kistérségek toplistája ugyanis elképesztő állapotokról árulkodik.
Nemrég jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy többet nem adja ki a létminimumról szóló kiadványát. Ellenzéki politikusok és több kutató szerint ennek hátterében kizárólag az áll, hogy a kormány így próbálja leplezni a negatív mutatókat.
A KSH azonban állítja, kizárólag szakmai szempontok szerint döntöttek így: az adat véleményük szerint alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon, más uniós országban nem is számolnak ilyet. A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, még ha sokan szerintük tévesen így is értelmezték.
Az utolsó ilyen mutató szerint tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és közel 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke. Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartásnál ugyanez havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál pedig durván 190 ezer forint volt.
Ha nem a létminimum, akkor mi?
Felmerül a kérdés, ha a KSH szerint a létminimum nem ad elég jó képet a szegénységről, akkor milyen mutatók alapján kellene meghatározni a küszöbön élő magyar lakosság anyagi helyzetét. Abban a KSH-nak tökéletesen igaza van, hogy az unióban nem számolnak létminimumértéket, van helyette azonban az egy főre jutó GDP.
Mindazonáltal e szerint sem sokkal jobb a helyzet: az Észak-Magyarországi a 8. legszegényebb az Európai Unió 273 régiójából. Az Eurostat adatai ráadásul arról tanúskodnak, hogy az ország többi régiója sem teljesít sokkal jobban; a hét régióból négy a legszegényebb húsz között szerepel. A leginkább leszakadt térségek ráadásul az elmúlt 4 évben semmit sem léptek előre.
Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azonban úgy látja, az Eurostat régiós mutatói nem mutatnak teljes képet. Mint azt egy vele készült riportban elmondta, az Emmi járási szinten majdnem 200 mikro-régióra osztja fel az országot, és e szerint az Észak-Magyarországon található Tiszaújváros például az uniós statisztikák ellenére kifejezetten jól teljesít.
- mondta az Eurostat friss adataira reagálva a miniszter.
Balog Zoltán azt persze elfelejtette hozzátenni, hogy ha Tiszaújváros rá is cáfol az uniós statisztikákra, akkor kell lennie olyan Észak-magyarországi térségeknek is, amelyek jóval a mért adat alatt vannak. Máshogy aligha jöhetett volna ki az Eurostat eredménye, a statisztika ugyanis így működik.
Az Emmi lapunk megkeresésére küldött tájékoztatása szerint egyébként a KSH statisztikái is arról tanúskodnak, hogy valamelyest nőtt az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlőtlenség, ám mértéke még mindig bőven alatta marad az EU-28 átlagának.
- fűzte hozzá az Emmi.
Itt élnek a legszegényebb magyarok
Hogy megnézzük, melyek a legleszakadtabb magyar kistérségek és ott melyek a legnagyobb társadalmi problémák, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) statisztikából szemezgettünk. A legszegényebb kistérségek toplistáját - egy főre eső GDP hiányában - pedig az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem alapján állítottuk össze. Az adatok elképesztő állapotokról tanúskodnak:
5. Baktalórántházai kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 434 031 Ft/év
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Baktalórántházai kistérség jól példázza azt az alapvetést, minél nagyobb egy kistérségben a kistelepülések aránya, annál magasabb a leszakadás valószínűsége is. Nem elég hogy a TEIR adatai szerint a kistérségben, ~16,5 százalékkal a második legmagasabb Magyarországon a munkanélküliség (csak a Záhonyi kistérségben magasabb, ahol 17,3 százalékos a munkanélküliség), rengeteg alapvető szolgáltatás is hiányzik. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a hiány, illetve ellátatlanság az egészségügyi, gyerekjóléti, szociális alapellátásoknál, valamint a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainál egyaránt megfigyelhető.
4. Kisteleki kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 421 689 Ft/év
A Baktalórántházai kistérséggel szemben hiába "csak" ~7,5 százalékos a munkanélküliség a Kisteleki kistérségben, ez az arány sem dobja meg az egy főre jutó összes nettó jövedelmet. Ez főként annak köszönhető, hogy a felmérések szerint a kistérségben rengeteg gyermek él, ráadásul köztük sokan állami támogatásra (is) szorulnak. Emellett az egészségügyi, gyerekjóléti, szociális alapellátásoknál, valamint a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainál is komoly hiány tapasztalható.
3. Sarkadi kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 419 654 Ft/év
A felmérések szerint a Sarkadi kistérség leszakadásának egyik legalapvetőbb oka a beszűkült munkaerőpiac, a társadalmi-gazdasági leszakadás, a peremhelyzet és a városi vonzáskörzetek hiánya. A Sarkadi kistérség ugyanis távol esik a gazdasági, munkaerőpiaci központoktól, Budapesttől az ország harmadik legtávolabb fekvő kistérsége. Így az sem meglepő, hogy a statisztikák szerint a munkanélküliségi ráta 2002 és 2009 között megkétszereződött, 2009-ben 21 százalék volt; jelenleg - köszönhetően a közmunkaprogramnak - a ráta ~11,6 százalékon áll.
2. Bácsalmási kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~412 272 Ft/év
A Bácsalmási kistérségben élők anyagi helyzetét jól mutatja az a 2010-ben készült tanulmány, amely szerint a lakosság számottevő része nem képes az alapvető életkörülményei megteremtésére, illetve meglévő képességeinek fejlesztésére. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik olyan kistelepüléseken élnek, ahonnan nehezen megközelíthetőek a környékbeli városok, agglomerációs körzetek. A 7,5 százalék körüli munkanélküliégi rátával a Bácsalmási kistérség jelenleg a középmezőnyben van.
1. Bodrogközi kistérség
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~394 801 Ft/év
Bodrogköz egyike az ország legelmaradottabb kistérségeinek; amit legjobban az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem mellett az fémjelez, hogy fejenként évi 1 046 030 forinttal az országban itt a második legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó összes nettó jövedelem (az első helyen a Sellyei kistérség van 1 036 688 Ft/év/fővel). A jövedelmi helyzetet figyelembe véve az sem meglepő, hogy a Bodrogközben a munkanélküliségi ráta is rendkívül magas; ~14,9 százalékkal a 7. legmagasabb jelenleg a magyar kistérségek rangsorában. Emellett a kitörési lehetőségek sem bíztatóak: felmérések szerint a képzettségi mutatók egyértelműen mutatják, hogy a kistréségben gyakorlatilag hiányzik a kulturális elit.