Portfolio • 2015. április 27. 13:29
A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.
2008 és 2014 között az egy órára jutó munkaerőköltség (euróban kifejezve) 6 százalékkal csökkent Magyarországon. Nem vagyunk ezzel utolsók, hiszen a görögök esetében 13 százalékos esést közölt az Eurostat. Ugyanakkor ezen kívül csak a pénzügyi szektorára mért brutális csapást elszenvedő Ciprus esetében látunk visszaesést, a többi országban emelkedett a munkaerőköltség. A régióból még a csehek mutatnak visszafogottságot a 2 százalékos növekedéssel, a többi kelet-közép-európai országban legalább 10 százalékos volt a növekedés.
A munkaerőköltség változása elméletileg több okra is visszavezethető. Tipikusan a bérek, illetve a bért terhelő munkáltatói terhek változása, valamint a forint-euró árfolyam befolyásolhatják jelentősen a mutatót. Ez is jelzi, hogy az egy munkaórára eső bérköltség (és különösen annak változása) nem az életszínvonalról ad számot, hanem egyfajta árversenyképességi indikátor.
Leginkább a forintárfolyam alakulása miatt csökkent ilyen nagyot a bérköltség. Ha csak a 2008-as és 2014-es éves átlagos árfolyamokat nézzük, 20 százalékos gyengülést láthatunk. Vagyis változatlan bérek mellett egy euróban gondolkodó befektetőnek 20 százalékkal lett volna olcsóbb az ország. A bérek azért szerencsére nem stagnáltak, a nominális bérek emelkedtek (még ha a reálbérek nem is nagyon). A helyzetet javította még a munkáltatót terhelő, bérre rakódó terhek enyhe mérséklődése is (29 százalékról 27 százalékra).