Pénzcentrum • 2014. október 11. 07:07
Továbbra is sokat számít a diploma: nemcsak kevesebb a frissen végzettek között a munkanélküliség, de már fiatalon is bőven az átlag felett keresnek. A legtöbbet az informatikus, műszaki és gazdasági területen diplomát szerzők vihetik haza. De vajon kik azok a frissdiplomások, akik 100 ezernél is kevesebbet keresnek, és mennyiben befolyásolja a későbbi fizetést a tanulmányi eredmény?
A felsőfokú végzettség munkaerő-piaci hozadéka továbbra is megmutatkozik. Egyrészt a frissdiplomások körében mért alacsony munkanélküliségi arány (5,8%) alatta marad a KSH által 25-54 évesek körében mért 9,6 százaléktól. Másrészt pedig a felsőfokú végzettség jövedelmi előnyt is jelent: az itthon dolgozó frissdiplomások nettó átlagjövedelme 168 ezer forint, ami közel 20 ezer forinttal magasabb, mint az átlagos nettó kereset - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb tanulmányából
a külföldön munkát vállaló friss diplomások pedig ennél is többet, havi nettó 248 050 forintot visznek haza. Ez csaknem 40 százalékkal magasabb az átlagos pályakezdő fizetésnél, és 18-19 százalékkal magasabb a műszaki (195 370 forint) és a gazdaságtudományi területen (193 450 forint) várhatónál. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a művészeti és bölcsészdiplomákhoz társíthatunk.
A legjobban jövedelmező frissdiplomás szakmának a szoftverfejlesztő számít egyébként, 258 ezer forintos nettó átlagjövedelemmel. Irodai adminisztrátorként vagy óvodapedagógusként a frissdiplomások havi nettó átlagkeresete 100 ezer forint alatt marad.
A magánszféra vállalatai által kínált jövedelmek lényegesen magasabbak (átlagosan 45 ezer forinttal), mint a közszférában mért átlagkereset. A magánszférán belül is a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legnagyobb keresetről.
A férfiak többet keresnek, sokkal többet
Jelentős a jövedelmi különbség a nemek között: a frissdiplomás férfiak átlagosan havi 50 ezer forinttal keresnek többet a diplomás nőknél. Habár a különbségre nyilvánvalóan kihatással vannak az elhelyezkedés szakterületi eltérései (a legjobban fizetett informatikai vagy műszaki területeken általában férfiak dolgoznak), a legtöbb területen akkor is legalább 30 ezer forinttal kevesebb átlagbérről számolnak be a nők. A legkisebb különbség a bölcsészettudományi területen mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot.
Mivel lehet még feljebb tornászni a kezdő fizetést?
A felsőfokú tanulmányok alatti munkavégzés során szerzett szakmai tapasztalat egyértelműen pozitívan hat a későbbi keresetre, addig a tanulmányok alatti nem szakmai munkavállalás esetében nem mértek jelentős jövedelmi eltéréseket a végzés utáni években.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezenfelül az átlagnál jobban teljesítők is magasabb jövedelemről jeleztek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel:
Az adatok szerint azok a diplomások, akik külföldön is részt vettek például diákcsereprogramban, magasabb átlagjövedelemre számíthatnak. A külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 60 ezer forintot. A frissdiplomásoknak egyébként 6,2 százaléka dolgozott már külföldön, és további 6,6 százalék a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről számolt be. A külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság. Leginkább a művészeti, sporttudományi és műszaki képzési területek diplomásai mennek külföldre, viszont a jogi és pedagógiai szakokon végzettek közül kevesebben dolgoztak másik országban.