Pénzcentrum • 2014. július 24. 20:44
Kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Tizenhat népszerű szakon előre lehetett tudni a számokat, mert ezeket központilag előre meghatározták. A Corvinus Egyetem azonban három szak esetében ezeknél magasabbat határozott meg a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás és turizmus-vendéglátás szakán. Erre valószínűleg a korlátozott helyek és a nagyon jó eredményekkel érkezők nagy száma miatt volt szükség. A Semmelweis orvosképzésére 432 pont kellett, Debrecenbe és Szegedre 407, Pécsre 401. A legmagasabb ponthatár, 478, az ELTE matek-spanyol tanári szakán volt, de ide csak egyetlen egy hely van.
A számok hivatalosan este nyolctól váltak elérhetővé. A maximálisan elérhető pontszám idén is 500 volt, alapképzésen legalább 260 pontot kell elérni a bekerüléshez, ennél kevesebb ponttal nem vehető fel senki (ez a határ tavaly még 240 volt).
Kitűnő érettségi és nyelvvizsgák nélkül szinte lehetetlen volt bekerülni idén a legmagasabb ponthatáros szakokra: egyes tanárszakokra 478 pont (ELTE matematika-spanyol tanár) vagy 476 pont (PPKE történelemtanár, latin tanár) kellett. A BCE önköltséges kereskedelem és marketing szakára 470, az önköltséges nemzetközi gazdálkodásra 468, az ELTE matematika-francia tanár szakára való bekerüléshez pedig 466 pontra volt szükség.
Ezeken a szakokon jellemzően magasan húzzák meg a ponthatárokat, mert az állam csak korlátozott számú diák képzését hajlandó finanszírozni (a többiek fizessenek). Bár a felsőoktatási államtitkárság korábban azt állította, ezek a ponthatárok emelkedni nem fognak, legfeljebb csökkenhetnek (hogy betölthessék a helyeket), a Corvinus Egyetem három képzésénél (kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás) most mégis magasabb pontszámok jelentek meg.
465 pontot kellett elérnie annak, aki a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) alkalmazott közgazdaságtan vagy nemzetközi tanulmányok szakára, esetleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nemzetközi tanulmányok szakára szeretett volna bekerülni. 464 pont volt szükséges az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) jogász képzéseire (központi ponthatár). 463-nál húzták meg a határt a BCE nemzetközi gazdálkodás szakán.
460 pontot kellett annak elérnie, aki a BCE vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakát jelölte meg első helyen.
450 feletti ponthatárokat állapítottak meg a BCE és az ELTE kommunikáció és médiatudomány szakjain (455), míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mechatronikai mérnök szakán és a BCE kereskedelem-marketing szakán 452 pontot kellett elérni.
Az orvosnak készülőknek 401-432 pontot kellett elérniük a választott intézménytől függően: a Pécsi Tudományegyetemre elég volt a 401 pont, a Szegedi, valamint a Debreceni Egyetem esetében 407 pontra volt idén szükség, a legtöbbet pedig a Semmelweis Egyetemre jelentkezőknek kellett elérniük, 432 pontot. Azoknak, akik az ELTE pszichológia szakára adták be a jelentkezésüket, 439 pontot kellett szerezniük.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A további legnépszerűbb szakok közül 400 pont felett húzták meg a határt a BCE a turizmus-vendéglátáson (446), a politológián (422), valamint a BGF turizmus-vendéglátáson (428). A BME gépészmérnöki és mérnökinformatikusi szakán elegendő volt 392, valamint 370 pont, míg az ELTE programtervező informatikus szakára 311 pontot kellett szereznie a jelentkezőknek.
A ponthatárok önmagukban nem sokat jelentenek, a magasabb ponthatár nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott képzés jobb a másiknál. A limitet mindenhol az adott szakra felvehetők száma és a jelentkezők által elért pontszámok alapján határozzák meg. Ha egy szakra sok hely van, oda gyakran alacsonyabb pontszámmal is be lehet jutni.
Néhány érdekes adat a 2014-es felvételiről:
- Az idén 106 056-an jelentkeztek felsőoktatásba. Ez a szám tavaly 95 445 volt, azaz közel 10 ezerrel emelkedett a felvételizők száma.
- 69 727-en alapképzésre, 9763-an osztatlan képzésre, 21 595-en mesterképzésre, 4971-en felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek.
- Állami ösztöndíjas (azaz tandíjmentes) képzésre 91 737-en jelentkeztek.
- Önköltséges képzésre 14 319-en adtak be kérelmet.
- A jelentkezők 56 százaléka nő, 44 százaléka férfi.
- A legidősebb jelentkező 1939-ben született, tehát 75 éves.
- Tavaly a legtöbb pontot, 474-et az ELTE angol-latin tanárképzésén kellett elérni
- A legkevesebben az egri Eszterházy Károly Főiskola plasztikai ábrázolás szakára jelentkeztek, mindössze öten.
- A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolára összesen öten jelentkeztek.
Idén is az ELTE-re és általában a nagy tudományegyetemekre felvételiztek a legtöbben. Az ELTE-re 23 ezren, a Szegedi Tudományegyetemre és a Debreceni Egyetemre 14-14 ezren, Pécsre 12 ezren szeretnének bejutni. Nagy a túljelentkezés a Corvinus Egyetemre is, ahol a 7800 meghirdetett helyre közel 12 ezren pályáznak. Visszaesett viszont a jelentkezők száma a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (12 százalékkal) és a Kodolányi János Főiskolán (45 százalékkal).