Pénzcentrum • 2014. április 6. 06:06
A szavazókörök vasárnap reggel 6 órakor nyitnak és este 7 óráig várják a választópolgárokat. Az új választási törvény 2011-es elfogadása óta először szavazunk az új választási rendszer szerint.
Ezek a legfontosabb tudnivalók!
- A magyarországi szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és este 7 óráig várják a választópolgárokat.
- A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
- A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját.
- A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapo(ka)t, az átvételt aláírással igazolja.
- A nem hivatalos - 95 százalék körüli feldolgozottságú - eredményekről várhatóan a hajnali órákban adnak tájékoztatást a választási szervek.
Fontos változások az idei évtől!
A Parlament 2011 decemberében fogadta el az új választási törvényt, ami több helyen alapjaiban írta át a választási rendszert. Emellett a kormánypártok támogatásával módosultak egyes egyéni választókerületek határai.
Az új választási törvény alapvetően érintette a mandátumok számát és azok számítási módját is:
- Kisebb Parlament. Az eddigi 386 fős Országgyűlés 199 főre olvad.
- Egyfordulós választások. A korábbi két forduló helyett egy forduló alatt lebonyolítják a választásokat.
- A 199 képviselőből 106-an egyéni választókörzetekből juthatnak be, míg a fennmaradó helyek sorsát a listás, az egyéni jelöltekre adott töredék-, valamint a kisebbségi listás szavazatok döntik el.
- A korábbihoz képest tehát növekedett az egyéni mandátumok aránya az összes parlamenti helyhez képest (most 106/199 vs. 176/386).
- Az egyéni mandátum megszerzéséhez most már elég relatív többséget szerezni (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül ki győztesen), szemben a korábbi abszolút többségi elvvel.
- Az előző rendszerhez képest újítás az is, hogy mostantól az egyéniben győztes jelölt is visz töredékszavazatokat a listára. Ez pedig a korábbi rendszerhez képest mindenképpen a relatív győztest segíti, vagyis az egyéni jelöltre leadott voks súlya sokkal nagyobb lett a korábbi rendszerhez képest.
- Pártlistáról legfeljebb 93 képviselő juthat be a Parlamentbe. Azért legfeljebb, mert (ahol van) a nemzetiségi listából szerezhető kedvezményes mandátum csökkenti a 93 mandátumot.
- A pártlistára adott szavazatok aránya a bejutási küszöb miatt fontos. Egy pártnak továbbra is az 5%-os küszöböt kell megugornia, hogy bekerüljön a Parlamentbe, két pártból álló szövetség 10%-ot (Fidesz-KDNP), míg három vagy több pártból álló pártszövetség 15%-ot kell szerezzen, hogy bejusson (MSZP, Együtt-PM, DK, MLP)
- Az egyéni jelölteknek 500 ajánlásra volt szükségük az induláshoz, ami lényegesen könnyebb jelöltállítást jelent és így jelentősen több politikai erő közül választhatnak a szavazópolgárok. A könnyebb egyéni jelöltindítás az országos listaállítást is megkönnyítette. Országos pártlistát az a párt állíthatott ugyanis, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
- Eltörlésre került a részvételi küszöb is, ami szintén az egyéni győztes pozícióját erősíti.
Az új rendszer lehetséges következményei:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- A fenti változások alapján jól látható, hogy komoly hangsúlyeltolódás történt az egyéni és egyben relatív többségi jelöltek számára, az arányos listás rendszerrel szemben (ha egy párt országos szinten átlagosan 10%-os támogatottsággal rendelkezik, akkor egyéni körzetet sehol sem fog nyerni, amennyiben arányosan oszlik meg a támogatottsága).
- A választók több párt közül választhatnak, ami abból a szempontból a jelenlegi kormánypártoknak kedvez, hogy az ellenzék szavazatait megoszthatja.
- A mindenkori legnagyobb pártnak kedvez az a módosítás is, hogy az egyéni győztes után is jár töredékszavat.
- Megfigyelők szerint az egyéni körzetek határainak átszabása is inkább a jobboldalnak kedvez.
- A stabil és széles szavazótáborral rendelkező kormánypártoknak kedvez a részvételi küszöb eltörlése, mert így a bizonytalanok otthon maradásával erőteljesebb pozícióba kerülnek. Ebből következik az is, hogy a részvételi aránytól sokkal jobban függ a végső eredmény is (alacsonyabb részvételi arány jobban kedvez a kormánypártoknak).
A mostani választási rendszer tehát a már eleve erős politikai formációknak kedvez, legnagyobb előnye, hogy a győztesek stabil kormányzást tudnak folytatni. A választási rendszer átalakítása ilyen szempontból értékválasztást is tükröz.