Pénzcentrum • 2014. február 27. 12:00
Akár több százezer forinttal is többet vihetnek haza a diplomás munkavállalók azoknál, akiknek nincs felsőfokú végzettsége. Vannak azonban olyan szakmák, melyekben egyetemi végzettség nélkül is majdnem annyit lehet keresni, mint diplomával. De mely szakokat érdemes akkor elvégezni, ha sokat szeretnénk keresni? Mi befolyásolja még a későbbi fizetésünket? Egyáltalán: mennyivel keresnek többet a diplomások az átlagnál?
A felsőfokú végzettség nemcsak jövedelmi előnyt jelent a munkaerőpiacon, de a diplomások körében a munkanélküliség is alacsonyabb - derül ki a magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) felméréséből. A tanulmányok alatti szakmai gyakorlat, a külföldi képzéseken való részvétel, vagy az átlagnál jobb tanulmányi eredmény pedig a diplomások átlagjövedelménél is magasabb fizetést jeleznek előre. Azok például, akik a diploma megszerzése előtt külföldi tanulmányokon vettek részt, átlagosan 22 ezer forinttal kerestek többet itthon elhelyezkedve, mint azok a társaik, akik nem tanultak más országban.
Vannak azonban olyan, fizetést befolyásoló tényezők is, melyeken a fiatal nem tud változtatni: a pályakezdő diplomás nők és férfiak fizetései között is ugyanúgy nagy eltéréseket tapasztalhatunk, mint a munkaerő-piac egészén. Az itthon foglalkoztatott frissen végzett fiatal férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal visznek haza többet a női diplomásoknál. A nemek közötti jövedelmi különbségeket nem lehet kizárólag szakterületi eltérésekkel magyarázni, hiszen minden egyes képzési területen megmarad a férfiak legalább 20 ezer forintos jövedelmi előnye. Ezen felül a frissdiplomás fiatalt felnevelő család anyagi háttere is befolyásolhatja a várható fizetést a felmérések szerint. A magasabb jövedelmű családok fiai, lányai az egyetem kapuin kilépve magasabb fizetésre számíthatnak belépve a munka világába, mint a szegényebb szülők leszármazottjai.
A közszféra felszívja a frissdiplomásokat
A frissdiplomásokat foglalkoztató cégek ágazati besorolását elemezve a DPR felmérésben azt láthatjuk, hogy a végzettek legnagyobb foglalkoztatója az oktatási ágazat. E szféra cégeinél dolgozik a fiatal pályakezdő diplomások 17,6 százaléka. Az oktatás után következnek a közigazgatás, - védelem és társadalombiztosítás állami vállalatai, illetve az egészségügyi és szociális ellátással foglalkozó szervezetek. Egyértelműen kitűnik, hogy mindhárom ágazat a közszférához kapcsolódik. A magánszférán belül a legtöbb frissdiplomást, 9,8 százalékukat az információ-kommunikáció alkalmazza, 8,2 százalékukat pedig a feldolgozóipar. A Központo Statisztikai Hivatal (KSH) teljes, szellemi foglalkozásúak munkaerő-piacára vonatkozó statisztikái itt is több hasonlóságot mutat a DPR felmérésvel. A legtöbb szellemi munkát végzőt az oktatásban (206 ezer fő), a közigaztatásban és a feldolgozóiparban találhatunk a 2013-as adatok alapján. A legtöbb frissdiplomást alkalmazó információ-kommunikáció területét az összes szellemi foglalkoztatottat figyelembe véve viszont csak a 8. helyen találhatjuk a KSH-adatok alapján készített grafikonon. Ez valószínűleg azért lehet, mert egy viszonylag újabb, de dinamikusan fejlődő iparágról van szó, melynek egyre több diplomásra van és lesz szüksége.
A diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) nemcsak egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerő-piacon, hanem a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is előrevetíthatú. Pár év releváns szakmai tapasztalattal a legmagasabb bért, nettó 389 ezer forintot az IT szektor álláskeresői szeretnék kapni, őket a gazdasági terület szakemberei (348 ezer forint) és a mérnöki/műszaki szférában dolgozók (346 ezer forint) követik. A beosztások közötti eltérések is az informatikai szektorban vannak, itt a legnagyobb (232 ezer forint) a különbség a szakmai gyakorlatot, illetve a senior pozíciót keresők bérigénye között - derül ki a HVG Állásbörze felméréséből.
Akár több százezer forintos különbség a fizetésekben
A KSH legfrissebb adatai szerint 2013. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 230 700 forint volt. Az átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási szektorban voltak a legmagasabbak (471 ezer forint), ezt az információ és kommunikáció, valamint az energiaipar követte. Pénzügyi területen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az alapkezeléssel foglalkozók keresnek a legtöbbet, közel egymillió hétszázötvenezer forintot havonta. Hétszámjegyű fizetést az NFSZ listája szerint egyébként a légiforgalmi irányítók, valamint a törvényhozók, miniszterek és államtitkárok vihetnek haza. Az információ-kommunikáció területén szoftverkiadással vagy a vezeték nélküli távközléssel érdemes foglalkozni, havi 650 ezret, illetve 590 ezret kereshetünk velük. Az energiaiparon belül a villamosenergia-termelés, és -ellátás hozhat sokat a konyhára,közel félmilliót havonta.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A legkevesebbet a turizmus-vendéglátás (147 ezer forint), az egészségügy területén dolgozók, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők keresték.
A szellemi foglalkozásúak minden ágazatban magasabb átlagfizetést tudhatnak magukénak, átlagosan pedig bruttó havi 307 ezer forintot kerestek. Ugyanakkor a sorrend némileg változik esetükben: legtöbbet az energetikai szektorban elhelyezkedő, szellemi munkát végzők vihetnek haza, bruttó 501 ezer forintot. Őket a pénzügyi, biztosítási tevékenységből élők, valamint az információ-kommunikáció területén dolgozók követik. A képzeletbeli lista másik végén is egy kis átrendeződés figyelhető meg. Az egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozók állnal az utolsó helyen, havi 199 ezer forintos bruttó fizetéssel. Őket a turizmus-vendéglátásban, valamint az oktatásban tevékenykedők követik.
A fizetések közötti legnagyobb eltérés az alkalmazásban állók és a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete között a feldolgozóiparban mutatkozik, 160 ezer forinttal kapnak többet a szellemi munkát végzők. De nagy különbség mutatkozik a bányászatban és a kereskedelem dolgozók bére között is. Viszont a pénzügy, biztosítás területén dolgozó szellemi alkalmazottak csak 3637 forinttal kapnak többet havonta, mint az átlag. A második legkisebb eltérést az oktatásban elhelyezkedők tapasztalhatják, itt közel 17 ezer forintos a különbség.
Az NFSZ adatai szerint is annál többet kereshetünk, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezünk: a szakiskolát végzettek átlagosan bruttó 155 ezer forintot vihetnek haza havonta, a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők 210 ezer forintot, a gimnáziumi érettségit szerzők 220 ezret vihetnek haza. A felsőfokú oktatásban végzettek közül a főiskolai diplomát szerzők 411 ezer forintot keresnek átlagosan, az egyetemet végzettek pedig 587 ezer forintot vihetnek haza havonta.