Orosz Márton • 2014. január 13. 05:38
Izgalmas közgazdasági ötlettel indul a 2014-es év. Bár első hallásra talán őrültségnek hallatszik a feltétel nélküli alapjövedelem - friss becenevén létpénz - bevezetése, mégis úgy tűnik, nem a pénzügyi ezotéria egyik újabb gyöngyszemével van dolgunk.
Létpénz vagy feltétel nélküli alapjövedelem?
Kisebb közgazdasági bombát robbantott szombaton a LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport, amelynek tagjai közt szociálpolitikai szakértőt, szociológust, jogászt, közgazdászt, volt pénzügyminisztériumi főosztályvezetőt, sőt, egykori államtitkárt is találunk. A csoport nem kevesebbet javasol, minthogy mindenkinek (tehát konkrétan minden magyarországi lakosnak) biztosítson az állam egy havi összeget, ami őt feltétel nélkül megilletné, egyfajta alkotmányos alapjogként. Jogosult lenne rá minden magyarországi "lakos" (tartósan Magyarországon lakó állampolgár, kivéve, aki külföldön dolgozik, és ott is adózik). Közülük viszont mindenki: a hajléktalanok és a zárt intézetekben élők is. Nem kell fizetni utána semmilyen közterhet, semmilyen jogcímen nem vonható el, és nem terhelhető meg. A felhasználását senki nem ellenőrizheti, és azért cserébe nem várható el semmilyen ellenszolgáltatás vagy magatartás.
A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forint létpénzt kapnának havonta a Magyar Államkincstártól.
Előnyök és hátrányok
A LÉT munkacsoport honlapján található adatok szerint a minimális megélhetéshez 2012-ben egy felnőtt embernek 24 ezer forintot kellett élelemre költenie: 3,4 kg hús, 13 tojás, 8 liter tej, másfél kiló zsiradék, 4 kg burgonya, 12 kg zöldség és 6,5 kg gyümölcs vásárolható belőle. Úgyvélik, a létpénz másik feléből a rezsit, a ruházkodást és minden egyéb költséget ki kell szorítani. Bár azt elismerik, hogy ez nem könnyű, a mai körülmények között sokaknak ennyire sem telik.
A program logója (Forrás: http://www.255075.hu)
A létpénz a szegény emberek fogyasztásának növekedésével hozzájárul a hazai gazdaság élénkítéséhez a súlyosan hátrányos településeken élők helyi szolgáltatásainak fellendüléséhez. A nincstelenség felszámolásával, a lakosság — elsősorban a szerény körülmények között élők — jövedelmi színvonalának emelkedéséhez, rendszeres, kiszámítható jellegénél fogva újra megteremthetné a kistelepülések fizetőképes fogyasztótáborát is.
Az ötletgazdák szerint a létpénz bevezetésével más úgynevezett transzfer-jövedelmeket meg kell szüntetni vagy arányosan csökkenteni kell őket. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy megszüntetendő minden olyan jelenlegi pénzbeli juttatás, ami alacsonyabb összegű, mint a (felnőttnek, gyereknek vagy várandós anyának járó) létpénz; és ha a pénzbeli juttatás vagy tb-ellátás személyenként eltérő összegű (ilyenek például a különféle nyugdíjak is), akkor azt a létpénz helyettesíti, ha kisebb, és csökkenti, ha nagyobb. Az így kiváltott kiadások a létpénz kifizetésének forrását képezik. Így az alacsony összegű ellátásban részesülők szociális jövedelme megnő, a létpénznél magasabb összegűek többségének a transzfer jövedelme változatlan marad, és a legfelső jövedelmű, kb.5 százaléknyi érintett személynek csökken a szociális célú pénzellátása - állítja a munkacsoport. (Az utóbbiaknak sem a nyugdíjuk csökken, hanem a családi adókedvezményüknél lesz kisebb a nekik is járó létpénz.)
Az ötlet ugyanakkor azzal is együtt járna, hogy a havi bruttó munkabérek csökkennek 50 ezer forinttal, vagyis a létpénz alapösszegével. Egyidejűleg, a munkáltatók szintén 60 ezer forint összegű hozzájárulást fizetnek. Itt mégsem lesz csupán "pénz az ablakban", mert a lecsökkent bruttó bérek után kevesebb közterhet kell fizetni.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nem tűnik pénzügyi ezotériának
Bár nagy divatja van manapság a pénzügyi ezotériának, a feltétel nélküli alapjövedelem nem tartozik ebbe a körbe, maga a hazai ötlet komolyan vehető számításokon alapszik, mégis valódi vita alakulhat ki róla - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője, aki szerint az elképzelés nem csodaszer, nem a semmiből csinál pénzt, sokkal inkább a már meglévő javak és juttatások újraelosztását jelentené - az azonban nem látszik, hogy működőképes lenne-e egyáltalán.
A vezető elemző szerint rengeteg szempontot meg kell vizsgálni, mielőtt ítéletet mondunk a feltétel nélküli alapjövedelemről. Fontos szempont például, hogy a világon gyakorlatilag sehol sem létezik hasonló rendszer, ezért kérdéses a működése, de például arra az általános trendre is figyelemmel kell lenni, hogy a technológiai fejlődés, a robotok széles körű alkalmazása miatt egyre kevesebb ember marad munka, és így rendszeres jövedelem nélkül.
Az ötletgazdák szerint maga a program 5-6 ezer milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, bevételi oldalon ennek jelentős része azonban visszajönne. Ezt az összeget pedig az adórendszer átalakításával akár elő is lehetne teremteni. Madár István szerint az azonban nagy kérdés, hogy a magyar társadalomban milyen változást jelentene, ha a családok 100 - 120 ezer forintos fix havi jövedelemre tennének szert. Könnyen lehet ugyanis, hogy ez nem erősítené a munkamorált, nem ösztönözné a munkahelykeresést. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy ez a pénz egyfajta eszköz lenne a tartós jövedelemnélküliség problémájának enyhítésére: ez mintegy 600 ezer felnőttet érint ma Magyarországon, és rengeteg embernél pszichés romláshoz, leépüléshez is vezet. Tehát úgy is nézhetjük, hogy ha a tartósan munkanélküli is rendszeres jövedelemhez jut, stabilabb maradhat az élete, és könnyebben talál új munkát.
A Portfolio.hu szakértője úgy véli, először egy úgynevezett pilot-projekt keretében lenne érdemes kipróbálni a rendszert, azaz például egy településen, egy kistérségben elindítani, és kielemezni a tapasztalatokat. Az is hasznos lehet, ha megvárjuk, hogy a külföldi példák milyen eredménnyel járnak. Hamarosan például Svájcban lesz népszavazás hasonló kérdésről, de indiai, amerikai programok tapasztalatait is figyelembe lehetne venni.