Pénzcentrum • 2013. május 30. 11:34
Nem emelhetné le a jövőben az adóhatóság szíre-szóra a folyószámlákról az adótartozásokat, amennyiben az Alkotmánybíróság figyelembe veszi az alapvető jogok biztosának kezdeményezését. Szabó Máté indítványozta, hogy a taláros testület semmisítse meg az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a passzusát, amely szerint a bankoknak akkor is teljesíteniük kell az adóhatóság által megjelölt pénzösszeg behajtását, ha egyáltalán nem mellékeli a NAV azt a jogerős okiratot, amelyre alapozza a végrehajtást. Emiatt sérül a magánszemélyek tisztességes eljáráshoz, illetve jogorvoslathoz való joga. A pénzintézetek a hatósági átutalási megbízás adattartalmán kívül nem tudnak érdemi információt adni az ügyfeleknek arról, miért emelt le pénzt a számlájukról a NAV.
Március végén megközelítőleg 2000 milliárd forintnyi köztartozást tartott számon az adóhivatal, a tartozást félmillió cég és 1,2 millió magánszemély halmozta fel. Utóbbi körben minden negyedik adózónak volt tartozása. Az adóval elmaradó állampolgárok tábora egy év alatt közel százezerrel nőtt - számolt be nemrégiben a Magyar Nemzet.
A hiányzó összegek behajtásáért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az első három hónapban négyszázezer végrehajtási intézkedést foganatosított. Legtöbbször az inkasszó eszközéhez nyúlt, az első negyedévben 280 ezer esetben próbálta meg leemelni az adósok bankszámlájáról a hiányzó forintokat. Közel negyvenezer alkalommal a magánszemélyek munkabérének letiltásával próbálkozott, ám sokszor sikertelenül: tizenhatezer ügyben azért hiúsult meg az intézkedés, mert az érintettnek nem volt olyan legális munkabére, jövedelme, amelynek egy részét elvonhatták volna.
A hivatal nem egyszer ingóságok, különféle vagyontárgyak lefoglalásával és elárverezésével igyekezett beszedni a köztartozást. A NAV hétezer ingatlant is lefoglalt. Már csak az a kérdés, összhangban van-e az Alaptörvénnyel az adóhatóság eljárása?
Szabó Máté, alapvető jogok biztosa május elején az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy a taláros testület semmisítse meg az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a passzusát, amely szerint a pénzintézeteknek akkor is le kell emelniük a NAV által megjelölt pénzösszegeket az adótartozást felhalmozók számlájáról, ha az adóhatóság nem csatol végrehajtható okiratot. A Magyar Nemzet az ombudsman kezdeményezését úgy állítja be, mint ami tovább nehezíti a tartozások behajtását. Szabó Máté szerint viszont azon van a hangsúly, hogy a jelenlegi rendszer alkotmányellenes.
Egy magánszemély fordult az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja meg, az Art. 152. § (1) bekezdése összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Megítélése szerint ugyanis sérül a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy a hitelintézetek az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül kötelesek teljesíteni. Szabó Máté arra a következtetésre jutott, hogy az említett rendelkezéssel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket megindokolni - hangsúlyozza az ombudsman.
Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában utalt arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél. A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben vizsgálandó az a rendelkezés, hogy az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
Ellentétes a tisztességes eljárás követelményével az a jogszabály, amely tartalmilag ellehetetleníti az érintett ügyfél számára azt a jogot, hogy ügyéről teljes körű és részletes tájékoztatást kapjon, vagy azt a lehetőséget, hogy jogainak és jogos érdekeinek védelmében felléphessen - szögezi le indítványában Szabó Máté. Jelenleg a hatósági átutalási megbízás adattartamán kívül érdemi információt nem tudnak adni a pénzintézetek, nem biztosított a magánszemélyek tisztességes eljáráshoz való joga.
Az Alaptörvény az alkotmányos alapjogok között rögzíti a jogorvoslathoz való jogot is. Az érintettnek tehát minden olyan esetben, amikor azt az adott jogszabály lehetővé teszi, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az általa sérelmezett döntés ellen jogorvoslattal éljen. A jogorvoslati lehetőség biztosítása azonban nem pusztán formai (jogszabály biztosítja vagy kizárja), hanem tartalmi (tényleges lehetőség volt-e az igénybevételére) kérdés is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogásnak - az ismételt, illetőleg az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét nem vitató végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezéséről a végrehajtót az adóhatóság haladéktalanul értesíti.
A hatósági átutalási megbízás benyújtásakor azonban a fizető fél - különösen, ha több számlatulajdonos van vagy tévesen nem az adós számlatulajdonossal szemben hajtják végre - lényegesen nehezebben jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy el tudja dönteni, az adóhatóság eljárása valóban jogszabálysértő volt-e. Fontos megjegyezni, hogy a hitelintézet értesítésének átvételétől kezdődik az Art. 159. §-ában megállapított 8 napos határidő, ugyanakkor ennek az értesítőnek az átvételekor nem minden esetben tudja megítélni a fizető fél a hatósági átutalási megbízás jogszerűségét.
A követelés pontos megnevezése, jogcíme, esedékessége, járulékai olyan adatok, amelyek ismerete feltétlenül szükséges, ugyanakkor a hitelintézethez benyújtott megbízás nem tartalmazza, de a végrehajtható okirat igen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a végrehajtó okirat hiánya érdemben akadályozza a jogorvoslat gyakorlását a fizető fél számára.
Az ombudsman úgy ítéli meg, hogy az a rendelkezés, amely szerint az adóhatóság átutalási megbízását - a végrehajtás alapvető adatait tartalmazó - végrehajtható okirat nélkül köteles a pénzforgalmi szolgáltató teljesíteni, akadályozza a magánszemélyek jogorvoslathoz való jogának gyakorlását, amely ellentétes az Alaptörvénnyel. Szabó Máté kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Art. 152. § (1) bekezdésének a "végrehajtható okirat csatolása nélkül" szövegrészét.