Pénzcentrum • 2013. május 23. 11:15
A saját háza táján kellene először körülnéznie Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a finomhangolás jegyében, amikor azt vizsgálja, miért választották a kormány által vártnál kevesebben a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Egyfelől a jelenleg hatályos törvényszöveg rosszul fogalmazza meg, ki számít főállásúnak, ebből következően pedig mellékállásúnak, másfelől az adóhatóság és a minisztérium értelmezése szerint dupla járulékfizetés terheli a kisadózókat, ha egy másik vállalkozásban is közreműködnek egyéni vagy társas vállalkozóként, amivel elijesztették a vállalkozásokat.
Az adórendszerben már nem lehet nagyobb átalakításra számítani, de elképzelhető, hogy a kisvállalkozásokat érintő adók terén egy kis finomhangolást végez a Nemzetgazdasági Minisztérium - közölte Varga Mihály kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén. A miniszter szerint a kormány kissé túlbecsülte a kisvállalkozásokat érintő adók, így a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá átlépők számát. Szakértők tapasztalata szerint viszont a kata esetében nem a becsléssel, hanem a jogszabály-szövegezéssel, illetve a jogértelmezéssel van a probléma.
Riasztóként működik a kettős járulékfizetés
Az NGM és a NAV jogértelmezése szerint, ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közreműködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezően elvárt járulékterheket teljesíteni kell, függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától. Előfordul, hogy ugyanaz a magánszemély több vállalkozásban is egyéni vagy társas vállalkozóként vesz részt. Az általános szabályok szerint - nem a kata hatálya alatt - ilyen esetben a magánszemély után csak egy vállalkozásban kell a minimálbérből - 2013-ban legalább 98 000 forintból - kiindulva a kötelező járulékokat megfizetni.
Ha azonban a vállalkozó egy kata adóalany vállalkozásban vesz részt kisadózóként, és utána 50 ezer forint közterhet fizetnek, akkor ezután a személy után még a minimálbérig sem fizetik meg a járulékokat (hiszen a főállású kisadózó ellátási alapja csak 81 300 forint, kevesebb, mint a minimálbér). Éppen ezért, ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közreműködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezően elvárt járulékterheket - függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától - teljesíteni kell - közölte még tavaly december közepén írt cikkünkben az NGM.
Angyal József okleveles adószakértő azonban nem ért egyetezzel az érveléssel. Az egyértelmű, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének. Az adószakértő szerint azonban a kisadókról szóló törvény mentesíti a főállású egyéni vállalkozót a Tbj. törvényben előírt minimum járulékfizetési kötelezettség alól, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló (Ka.) törvény speciális szabályként felülírja a főszabályokat rögzítő Tbj.-törvényt.
A Ka. törvény 9.§ (1) bekezdés c) és d) pontja rendelkezik a Tbj. törvény 29.§ (3) bekezdése és a 29/A.§ (1) bekezdése által előírt járulékfizetési kötelezettségről. A Ka. tv. 9. § (1) bekezdése kimondja: "A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és a kisadózók mentesülnek (...) alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása, megfizetése;
d)
szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a
szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása, és megfizetése."
Az okleveles adószakértő véleménye szerint, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, vagy bt. beltagja bejelentkezik katásnak, akkor az azzal egyidejűleg meglévő társas vállalkozásában is személyesen közreműködő tagra a Ka. törvény nem ró újabb járulékkötelezettséget. Angyal József tapasztalatai szerint a kettős járulékfizetéssel riogatás a legfőbb gátja annak, hogy az egyébként nagyon kedvező adózási formát az arra jogosultaknak csak az egytizede választotta eddig.
KATTINTS! Mentőöv tízezreknek: újra Alkotmánybíróság előtt a 98 százalékos különadó!
Zavar a törvényben: ki számít főállásúnak, és ki nem?
Mint arra a Pénzcentrum.hu az elmúlt fél évben többször felhívta a figyelmetszintén Angyal Józsefrehivatkozva, az Országgyűlésnek második nekifutásra sem sikerült egyértelműen megfogalmaznia azt a rendelkezést, amely rögzíti, mikor minősül főállásúnak a kisadózó. A törvény szerint az a kisadózó főállású, aki nem felel meg a törvényben foglalt feltételek valamelyikének. A jogszabály ötféle szempontot sorol fel:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
Az okleveles adószakértő - aki egyben matematikus is - szerint a jelenlegi törvényszövegben a "valamelyikének" kitétel azt jelenti, hogy egyetlen katás vállalkozás sem lehet nem főállású, amelynek a főállásúakra vonatkozó havi 50 ezer forint adó helyett csak 25 ezer forintot kellene fizetnie. A felsorolt feltételek valamelyike ugyanis biztosan nem fog teljesülni - magyarázza Angyal József. Senki sem lehet ugyanis egyszerre heti 36 órában biztosított, ezzel egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató, ezzel egyidejűleg külföldön biztosított, ezzel egyidejűleg más tagállamban biztosított, ezzel egyidejűleg rokkantsági ellátásban részesülő.
Az adószakértő szerint úgy szólna helyesen a törvény, hogy főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek egyikének sem. Ezt az álláspontját matematikai logikai levezetéssel is alátámasztja. Véleménye szerint a jogalkotó nem tudott megbirkózni a matematikai logika "negáció" (nem), az "és", illetve a "vagy" műveleteivel.
Jelölje "F" a főállású kisadózót, "A" a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban lévőt, "B" pedig a kiegészítő tevékenységet folytatót. A jogalkotói szándék az volt, hogy a nem főállású fogalmát határozza meg a törvény, ami szerint nem F=A vagy B lenne. Ebből a következő negáció (tagadás) nélküli logikai feltétel következett volna: F= nem A és nem B. Vagyis ha az egyik feltétel sem teljesül, akkor lesz főállású a kisadózó, ha már egynek is megfelel, akkor nem minősülne főállásúnak.
Angyal József továbbra is úgy gondolja, hogy az érintett rendelkezés sürgős módosítására lenne szükség. Véleménye szerint a félresikerült törvényszöveg is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vártnál jóval kevesebb mikrovállalkozás választotta az újfajta tételes adózási lehetőséget.
Ehhez kapcsolódó probléma, hogy a kata hatálya alá történő bejelentkezési nyomtatványon közlendő információk sem alkalmasak arra, hogy az adóhatóság meg tudja állapítani annak a tényét, az adott vállalkozás főállásúnak minősül-e vagy sem.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban nincs szükség a törvényszöveg módosítására. A Pénzcentrum.hu kérdésére elküldött válaszuk a következő: "A törvényszöveg tehát úgy szól, hogy amennyiben a magánszemély nem felel meg a feltételek valamelyikének, akkor főállású kisadózó. Ebből pedig a legelemibb logikai következtetés az, hogy ha a magánszemély megfelel a felsorolt feltételek valamelyikének, akkor nem minősül főállású kisadózónak. Angyal József úrnak akkor lenne igaza, ha a törvényszöveg nem a "valamelyikének", hanem a "mindegyikének" kifejezést használná". Az okleveles adószakértő szerint a minisztérium sajtóosztálya által írottak hűen tükrözik, hogy a válaszadó nincs tisztában a legelemibb matematikai logikai szabályokkal.
A Pénzcentrum.hu februárban kért utoljára adatokat arról, hány vállalkozás jelentkezett be a kata hatálya alá. Az akkori tájékoztatás szerint mindössze 54 245 bejelentkezési kérelem érkezett az adóhatósághoz.