Pénzcentrum • 2013. május 15. 11:39
Ez lehet a mentőöv a 98 százalékos különadó megfizetésére kötelezett magánszemélyeknek: negyedszerre is az Alkotmánybíróság elé került a közszférából elbocsátott magánszemélyek jogviszonyának megszüntetésével összefüggésben kifizetett juttatások extra mértékű megsarcolásának kérdése. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügy Bíróság szerint kérdéses a 98 százalékos különadóra vonatkozó jogszabály alkotmányossága, így egyedi normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól - értesült a Pénzcentrum. hu.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap meghozott ítéletében kimondta: sérti a magántulajdonhoz való jogot a közszférából elbocsátott magánszemélyek jogviszonyának megszüntetésével összefüggő juttatások 2, illetve 3,5 millió forint feletti része után fizetendő 98 százalékos különadó. A magyar államnak 5 millió forint kártérítést kell fizetnie a felperesnek.
KATTINTS! Óriási hír! Elkaszálta Strasbourg a 98 százalékos különadót
Az ítélet nyomán azonban csak az érintett magánszemély jár jól, illetve az a további 40-50 ember, akinek az ügye szintén a strasbourgi székhelyű bíróság előtt van, esetükben feltételezhető, hogy ugyanerre a megállapításra jut a testület. Azok a magánszemélyek azonban, akiket megbüntetett az adóhatóság, nem élhetnek jogorvoslattal az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésére hivatkozva.
Számukra óriási hírünk van: negyedszerre is az Alkotmánybíróság elé került a 98 százalékos különadóról szóló törvény. A taláros testületnek pedig már figyelembe kell vennie a strasbourgi bíróság ítéletét. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy peres ügyben egyedi normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mivel - elfogadva a felperes érvelését - megállapította, hogy kérdéses, alkotmányos-e a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály, amelyre elmarasztaló határozatát alapította az adóhatóság. Vagyis a bíróság azt kéri a taláros testülettől, vizsgálja meg, alkotmányos-e az a jogszabály, amelyet az Országgyűlés az Alkotmánybíróság határozata után elfogadott.
A felperes szerint az adóhatóság határozata alkotmányellenes jogszabályra épül. A jogállamiság kritériuma, hogy a jogszabály kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Megítélése szerint a jogalkotónak az Alkotmánybíróság 37/2011. (V. 10.) AB határozatát akként kellett volna értelmeznie, hogy a különadó alap adómentes (2, illetve 3,5 millió forint) részének "képződése" kezdődhetett volna meg 2010-ben (az adómentes 2 milliós, illetve 3,5 milliós rész), de csak 2011-ben keletkezett a magánszemélynek különadó-fizetési kötelezettsége. A felperes megítélése szerint ennek az átmeneti szabálynak a megalkotására adott felhatalmazást az Alkotmánybíróság - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, aki közreműködött a keresetlevél előkészítésében.
Az Alkotmánybíróság döntésében fenntartotta, hogy a törvény 2010. december 30-án lép hatályba, a hatályba lépés napjáig visszaható hatállyal semmisítette meg azt a szövegrészt, hogy a 98 százalékos különadóra vonatkozó rendelkezéseket 2005. január 1. napját követő jövedelmekre kell alkalmazni. Ezt követően az Országgyűlés a 2010. december 30-án lép hatályba szövegrészt módosította 2010. január 1-jén vagy azt követően" szövegre. A felperes szerint azonban ez - az Alkotmánybíróság határozata nyomán - csak arra jogosít fel, hogy 2010-ben megkezdődhessen a különadó-alap adómentes részének képződése, de 2010-re vonatkozóan nem lehet különadó-fizetési és -bevallási kötelezettséget előírni - magyarázza Angyal József.
Hibás volt az adóhatóság nyomtatványa, de nem volt kötelező használni
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A felperes szerint az érintett magánszemélyek nem is tudták a jogszabályoknak megfelelően bevallani a fizetendő különadójukat. A jogalkotók a munkáltatókat kötelezték arra, hogy a magánszemély kérésére adatokat szolgáltassanak a különadó bevallásához. Az adóhatóság erre a célra rendszeresített egy nyomtatványt (Igazolás a magánszemélyek egyes jövedelmeit 2005. január 1. és 2010. december 29. között terhelő különadó elszámolásához). Angyal József több korábbi cikkünkben is felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomtatvány nem felelt meg a törvénynek, mert nem a különadó alapját képező jövedelmeket kérte a kifizetőtől, hanem a különadó alapjának megállapítását várta el tőle. A peres ügyben csak 2012 januárjában, az ellenőrzési eljárás alatt, az adóhatóság felhívására nyújtotta be a kifizető a törvénynek megfelelő tartalmú igazolást. Ezért felperes a NAV (nem a törvénynek megfelelő nyomtatványt rendszeresített), illetve a volt munkáltató hibájából (aki nem volt kötelező alkalmaznia a NAV hibásan megtervezett nyomtatványát) akadályoztatva volt abban, hogy megállapítsa: különadó bevallásra kötelezett-e.
A Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság egy másik ügyben hozott másodfokú határozatában elismeri, valóban megállapítható, hogy a kiadott igazolást nem a törvény szerinti tartalommal állították ki, de nem volt kötelező használni az adóhatóság által elkészített igazolásmintát...
Miután az érintett magánszemély nem rendelkezett az adóhatóság felhívására a munkáltató által helyesen kiállított igazolással, megfelelő adatszolgáltatás nélkül az adóbevallását sem tudta elkészíteni. A jogszabálynak nem megfelelő igazolásért a kifizetőnek kell helyt állnia, a magánszemély nem sújtható adóbírsággal, illetve késedelmi pótlékkal - véli az okleveles adószakértő.