Pénzcentrum • 2013. április 26. 13:33
Az idén az első negyedévben 11,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez pontosan megegyezik a három évvel ezelőtti történelmi csúccsal, ahová az utóbbi hónapok folyamatosan romló munkapiaci folyamatai vezettek el.
A magas munkanélküliségi rátában alapvetően négy tényező játszhat közre: (1) technikai hatásnak tekinthető a szezonális sajátosság, az első negyedévet jellemzően magasabb munkanélküliség jellemzi, (2) a közmunkaprogramok év eleji leállása megemelhette azok számát, akik a kérdőíven munkanélkülinek vallották magukat, (3) a munkapiaci korlátok szigorítása (nyugdíjkorhatár-emelés, inaktivitásba vonulás feltételeinek szigorítása stb.) folyamatosan emeli a munkapiacon lévők számát, akik egy részéből törvényszerűen válik munkanélküli, (4) annál is inkább, mert a pangó gazdaságban nincs, ami felszívja a munkaerő-kínálatot. Utóbbi hatás erősödhetett az elmúlt negyedévekben, hiszen 2012 október-decembere gyászosan gyenge gazdasági aktivitást mutatott, ám az szomorú, hogy az első negyedévben mégis tovább tudott emelkedni a munkanélküliségi ráta.
2012 közepe óta csaknem másfél százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta, és ez akkor is figyelmeztető, ha a megelőző időszak csökkenése miatt a mutató csak 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A KSH közlése szerint a hét régióból mindössze kettőben (Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl) 10% alatti a munkanélküliségi ráta. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent a munkanélküliség, míg a többi régiót stagnáló, vagy növekvő munkanélküliség jellemezte.
A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2013. március végén 620,1 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,9%-os növekedést jelent 2012 azonos időszakához képest.
Hasonlóan szomorú folyamatokat figyelhetünk meg a foglalkoztatásban is. Az a jelenség, hogy a kétféle statisztika ellentmondásos képet festett a munkapiaci konjunktúráról ezúttal nem kell, hogy óvatossá tegyen minket az értékelésben. Az utóbbi két negyedévben ugyanis már a mintavételes adatok is ugyanazt mutatják, mint az adminisztatív adatgyűjtés eredményei: a foglalkoztatás csökkenését. A szezonálisan igazított adatok szerint tavaly a harmadik negyedévben értük el a csúcsot, azóta mintegy 25 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az adatokban javulást abban az esetben remélhetünk, ha a gazdaság élénkülése tartós lesz. Az első negyedév (feltételezhető) technikai korrekciója után tovább kellene folytatódnia a bővülésnek, amit a munkapiacon tovább segíthet, ha a közmunka programok újraindulnak, illetve a célzott járulékcsökkentési program meghozza a várt eredményeit. Addig is megállapíthatjuk: az utóbbi fél évben a munkanélküliség emelkedett, a foglalkoztatás pedig csökkent.