Adóellenőrzés: ne fecsegj a revizornak, nagyon pórul járhatsz!

Tapasztalatok szerint sorra bírságolja az adóhatóság az interneten ingóságokat eladókat arra hivatkozva, hogy nem adnak számlát vagy nyugtát az eladott termék ellenértékéről. Példa erre annak a magánszemélynek az esete, akit egymillió forintos mulasztási bírsággal fenyegetnek a revizorok számla-, illetve nyugtaadás elmulasztása miatt, miközben az idei évben mindössze egyetlen árucikket értékesített egy internetes aukciós portálon keresztül, pechjére pont egy adóellenőrnek. A magánszemély a revizor kérdésére arról is nyilatkozott, hogy a tavalyi évben 300 ezer forint bevételt szerzett ingóságok eladásából. Mindezek után az adóellenőr jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a próbavásárlás során tapasztaltak és a magánszemély által elmondottak alapján megállapítható, a vizsgált adózó üzletszerű tevékenységet folytatott - értesült a Pénzcentrum.hu.

Az említett esetben túlléptek a hatáskörükön a revizorok - szögezi le Angyal József okleveles adószakértő. Véleménye szerint az ellenőrök mindössze annyit rögzíthettek volna a jegyzőkönyvben, hogy próbavásárlást tartottak, és az eladó nem adott számlát, nyugtát az értékesítésről. A próbavásárlást végző ellenőröket nem hatalmazzák fel a törvények arra, hogy minősítsék az adózó tevékenységét, vagyis nem állapíthatják meg a jegyzőkönyvben egy vásárlás alapján például azt, hogy valaki gazdasági tevékenységet folytat-e vagy az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint adja el a holmijait. Adóhatósági vizsgálattal kell kideríteni, hogy az ellenőrzött magánszemélynek kellett-e vagy sem számlát, nyugtát kiállítania.

Kell-e számlát, nyugtát adni?

Mint arra több korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet, a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint évi 600 ezer forint bevételig be sem kell vallani az ingó értékesítésből származó jövedelmet, így adót sem kell utána fizetni. Sőt, akár évi 800 ezer forint bevétel is adómentes lehet abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, s így a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Azokat a jövedelmeket sem kell ugyanis bevallani, amelyek nem haladják meg a 200 ezer forintot, ami pont az egynegyede a 800 ezer forintnak. 

Az ingó értékesítésekre vonatkozó adózási szabályokról ITT OLVASHATSZ bővebben: Vigyázz, mit adsz el a neten! Ez vár rád a bíróságon

Ezekből a szabályokból levezethető, hogy évi 600, illetve 800 ezer forint bevételig nem számít üzletszerűnek az ingóságok eladása - véli az okleveles adószakértő. Vagyis a magánszemélynek nem kell adószámot kiváltania. Márpedig ha nincs adószáma, akkor, ha akarna, sem állíthatna ki számlát, illetve nyugtát. Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény szerint ugyanis az eladó adószáma az egyik adat, amelyet kötelező feltüntetni az említett bizonylatokon. Vagyis ha a magánszemély nem váltott ki adószámot az internetes kereskedésre, akkor a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését sem lehet nála ellenőrizni, ergo büntetni sem lehet annak elmulasztását - hangsúlyozza Angyal József. Ennek ellenére az okleveles adószakértő sorozatban találkozik olyan esetekkel, amelyekben próbavásárlást végeznek az adóellenőrök, és számla-, nyugtaadás elmulasztása miatt egymillió forintos bírsággal fenyegetik meg a magánszemélyeket. 

Az okleveles adószakértő hozzáteszi: a vevőknek érdemes valamilyen elismervényt kérni a magánszemélyektől is az eladásról, megfelel erre a célra akár egy kockás papírra kézzel írt adásvételi szerződés is. Azzal tudják bizonyítani, hogy ha esetleg nem azt a terméket kapták, amit meg kívántak vásárolni. Tudjanak például reklamálni, ha egy házőrző kutya nem ugat.

Nagyon fontos azt is tudni, hogy míg a próbavásárlás a tárgyévre (vagyis most 2013-ra) vonatkozhat, addig adóellenőrzést csak a már bevallással lezárt évekre, jelen esetben (mivel a 2012. évi adókötelezettséggel május 21-ig kell elszámolni) a 2011. évre kezdeményezhet a NAV. Ezért sem szabad válaszolni azokra a kérdésekre, amelyekben a tárgyévi vagy a korábbi évi értékesítési adatokat firtatják. 

A NAV nemrégiben közölte, hogy kiemelt ellenőrzésre számíthatnak a fővárosi és Pest megyei kutyatenyésztők. Az interneten és egyéb felületeken megjelenő hirdetések, valamint az adóhatósági adatbázisok összevetése alapján valószínűsíthető, hogy számos tenyésztő nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A kutyatenyésztőknek is tudniuk kell, hogy a próbavásárlásra jogosult adóellenőr csak a meghirdetett állatok eladására vonatkozó körülményeket vizsgálhatja, az adózó nem köteles megmutatni neki egyebek között a házi nyilvántartást, amelyet a kutyák eladásáról vezet.

Mit ne tegyél adóellenőrzéskor?

Természetes reakció, hogy mindenkinek görcsbe rándul a gyomra, amikor szembetalálkozik egy adóellenőrrel, vagy adóellenőrzés megindításáról tájékoztató levelet kap az adóhatóságtól. A legfontosabb szabály, hogy szóban semmit ne nyilatkozz a revizornak! Ha telefonon értesítenek arról, hogy utólagos ellenőrzés indult veled szemben, semmilyen információt ne szivárogtass ki előzetesen a revizornak. Pláne ne olyan kérdésekben, amelyek korábbi, akár 5 évvel azelőtti időszakra vonatkoznak. A példánkban említett adózó nem lett volna köteles szóban válaszolni arra a kérdésre, hogy az elmúlt évben mekkora összegben adott el ingóságokat az interneten.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) szóló törvény 51. § (1) bekezdése kimondja: "Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja". Ez az a rendelkezés, amelyet mindenkinek feltétlenül meg kell tanulnia, hogy ha például egy próbavásárlás során meglepetésszerűen szembesül egy revizorral, akkor is tudja alkalmazni. Az adóellenőrök próbavásárlására utalhat, ha a vevő feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen szeretné átvenni a terméket, és a megbeszélt helyen két személy jelenik meg. A jegyzőkönyv ugyanis akkor hiteles, ha azt egy tanú vagy hatósági tanú (nevezetesen a másik adóellenőr) is aláírja.

Ugyanakkor semmiképpen ne mondjuk azt az adóellenőrzés során, hogy megtagadjuk a nyilatkozattételt. Helyette a frappáns válasz, hogy nem kívánunk szóban nyilatkozni, kérjük, az adóhatóság írásban tegye fel a kérdéseit, és azokat a jegyzőkönyv mellé csatolva juttassa el hozzánk.

Az adózó így akár 2 hónapnyi gondolkodási időt is nyerhet, hogy például egy vagyonosodási vizsgálat során összeszedje azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, honnan származott bevétele, és azzal szemben milyen kiadásai voltak. Egy alkalommal ugyanis - legfeljebb 60 napig - a magánszemély jogosult kérni az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés a megbízólevél átadásával indul. Mindenképpen érdemes kihasználni ezt a lehetőséget a vagyonosodási vizsgálatoknál, amelyek esetében 5 évre visszamenőlegesen kellene számot adniuk az adózóknak a jövedelmi helyzetükről.

Vagyonosodási vizsgálatra következtethetünk, ha az ellenőrzés tárgya személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálata, és a megbízólevél kitér arra, hogy vizsgálni akarják a magánszemély vagyoni helyzetét is, vagy az ellenőrzésekhez szükséges iratok megjelölésénél költségekre vonatkozó utalás is van. Az adóellenőrök gyakran próbálkoznak azzal a trükkel, hogy a magánszemély orra alá dugják az űrlapot, és sebtében nyilatkoztatni akarják arról, milyen jövedelmeket szerzett az adott években. Tapasztalatok szerint ha valaki például egyszerűen csak közli, hogy 5 millió forintot kapott az édesapjától, akkor azt fogja viszontlátni a jegyzőkönyvben, hogy nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani az 5 millió forint eredetét. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy adóügyekben elsődlegesen az okirati bizonyítékoknak van szerepük, vagyis amit csak lehet, valamilyen hiteles dokumentummal kell igazolni.

Az adóhatóság előszeretettel próbálja meg elhitetni az adózókkal azt, hogy csak 3 napjuk van a megfelelő iratok csatolására. Mindezt az adózás rendjéről szóló (Art.) törvény 47. paragrafus (2) bekezdésével próbálják meg alátámasztani a revizorok. Az említett rendelkezés szerint az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. Ez a szabály azonban nem a magánszemély adózókra, hanem a vállalkozások bizonylat-megőrzési szabályaira vonatkozó rendelkezések között szerepel.