Pénzcentrum • 2013. február 15. 12:07
Reagált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Pénzcentrum.hu nemrégiben közölt cikkére, amelyben arról számoltunk be, hogy nem tudják a jogszabályoknak megfelelően kitölteni a 2012. évi adóbevallást a magánszemélyek, ha nemcsak munkaviszonyból, hanem önálló tevékenységből, például üzletszerű internetes ingó értékesítésből is származott jövedelmük. Az adóhatóság lapunkhoz eljuttatott levelében közölte: a bevallás rendben van. A reagálásban foglaltak azonban nemcsak az általunk megkérdezett okleveles adószakértő véleményének, hanem a NAV főmunkatársa, elismert szakértője által az Adóvilág című szaklapban közölt iránymutatásnak is ellentmondanak.
Mint arról a Pénzcentrum.hukorábbi írásábanbeszámolt, az önálló tevékenységből származó jövedelmek után (ilyen például, ha valaki üzletszerűen értékesít ingóságokat az interneten) a magánszemélynek kell megfizetni a jövedelem 27 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást. Az érintett adózók viszont nem tudják helyesen bevallani a 2012. évi adóbevallásban az ebből a tevékenységből származó jövedelmüket, mert a NAV nyomtatványa arra nem alkalmas.
Elkerülte a 2012. évi adóbevallást készítők figyelmét, hogy a múlt év elején egy nagyon fontos szó megváltozott az önálló tevékenységből származó jövedelmek bevallását befolyásoló törvényi rendelkezésben. A módosítás a laikus adóbevallók számára misztikusan hangzó úgynevezett 78 százalékos szabályt érinti.
2011. december 31-ig így szólt a rendelkezés: "ha a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni". 2012. január 1-től viszont a zárójeles részben már az szerepel, hogy "kivéve, ha az költségként elszámolható...".
Az szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja kimondja: költségként elszámolható kiadások különösen a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék.
Angyal József okleveles adószakértő szerint ennek alapján az önálló tevékenységből származó jövedelem után a magánszemély által fizetendő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást költségként el lehet számolni. Tehát azok a magánszemélyek, amelyek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezettek, biztosan nem alkalmazhatják a 78 százalékos szabályt függetlenül attól, hogy elszámolják-e vagy sem költségként az egészségügyi hozzájárulást, mivel a törvény már az elszámolhatóságot támasztja feltételként - magyarázta.
Az szja-bevallás 7. sorában kellene elszámolni az önálló tevékenységből származó jövedelemmel, amely után a magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ilyen például az említett üzletszerű internetes ingó értékesítés. A kitöltési útmutatóban az adóhatóság azt írja, hogy abban az esetben kell a 7. sorban szerepeltetni a 2012-ben szerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, amely után a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, ha alkalmazhatja a 78 százalékos szabályt.
Az adószakértő szerint viszont ez a sor hibás, mivel a 78 százalékos szabályt nem lehet alkalmazni azoknál az önálló tevékenységből származó jövedelmeknél, amelyek esetén a magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos ehot, az ugyanis költségként elszámolható. A 78 százalékos szabály azokra a jövedelemsorokra nem alkalmazható, amelyekre a bevallási nyomtatvány megengedi a költségelszámolást. Tehát a 78 százalékos szabályt csak az adóbevallás 1. (munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül), 3. (más bérjövedelem) és 4. (más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek) sorai esetében lehet figyelembe venni, a 7. sorban nem.
Mit mond levelében a NAV?
Az adóhatóság a Pénzcentrum.hu cikkére reagáló levele szerint, ha gazdasági tevékenység keretében történik az ingó vagyontárgy értékesítése, akkor az abból származó jövedelmet - amely önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül -, az Szja tv. 58. § (1)-(5) bekezdései szerint kell megállapítani. A bevételből nem az Szja tv. 3. számú mellékletében, hanem az Szja tv. 58. § (3) bekezdésében meghatározott költségeket lehet levonni. Ezen rendelkezés szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
A NAV reagálása szerint ez utóbbi rendelkezés alapján nem számolható el költségként annak az egészségügyi hozzájárulásnak az összege, amelyet az üzletszerű ingóértékesítésből származó, önálló tevékenységnek minősülő jövedelem után kell a magánszemélynek fizetnie. Ilyen esetben tehát alkalmazható a 78 százalékos szabály.
Angyal József szerint a 27 százalékos eho az átruházással kapcsolatos költségek közé tartozik, ily módon figyelembe vehető a jövedelem kiszámításakor. Az adóhatóság által idézett, az ingó értékesítésből származó jövedelem kiszámítására vonatkozó paragrafust és az Szja-törvény 3. számú mellékletében foglaltakat együttesen kell figyelembe venni, vagyis a különféle beszerzéshez, értéknöveléshez kapcsolódó költségek mellett az átruházáshoz kötődő kiadások között a 27 százalékos ehot is le lehet vonni, így jön ki az ingó értékesítésből származó jövedelem. Mivel le lehet vonni az ehot, nem lehet alkalmazni a 78 százalékos szabályt.
A NAV levelében azt is megjegyzi, hogy a 78 százalékos szabály abban az esetben is alkalmazható, ha az ingó értékesítést üzletszerűen folytató magánszemély az Szja tv. 58. § (5) bekezdését alkalmazva a bevétel 25 százalékában állapítja meg a jövedelmét. Az adószakértő ezzel is vitatkozik, a jövedelem megállapítása után már nem lehet egy olyan szabályt alkalmazni, amely a jövedelem megállapításához kapcsolódik. A 75 százalékos költségátalányban már elszámolták a 27 százalékos ehot, ami kizárja a 78 százalékos szabály alkalmazását. Ha elfogadnánk a NAV közlését, akkor nem a bevétel 25 százaléka, hanem csak a 19,5 százaléka lenne a jövedelem.
Mint mond a NAV szakembere?
Az okleveles adószakértő érvelését támasztja alá Lepsényi Mária, a NAV főmunkatársának, személyi jövedelemadózással foglalkozó elismert szakemberének írása az Adóvilág című szakmai lap 2011/13-14. számában.
A személyi jövedelemadó 2012. évi változásai címet viselő cikk első oldalán Lepsényi Mária a következőket írja:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
"Abban az esetben, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni az összevont adóalap megállapításakor. Ez utóbbi esetben a változás tehát annyi, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre az un. "78 százalékos" szabály nem vonatkozik a költség-elszámolási lehetőség miatt, melyről egyébként az Szja tv. 3. számú mellékletének I. fejezetének 10. pontja rendelkezik".
Ugyanezt megismétli Lepsényi Mária három oldallal később is az írásnak az Önálló tevékenységet folytatókat érintő változásokról szóló részében: "megszűnik az un. "78 százalékos" szabály alkalmazhatósága is, mivel önálló tevékenység esetén az egészségügyi hozzájárulás összege tételes költségelszámolás esetén a költségek között - mint kötelezően fizetendő adó - az Szja tv. 3. számú mellékletének I/10. pontja alapján elszámolható".
Hogyan kell számolni?
Az önálló tevékenységből származó jövedelmet, amely után a magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos ehot, a következőképpen kell helyesen megállapítani az okleveles adószakértő szerint:
1. A bevalláson fel kell tüntetni a bevételt, valamint a számlával igazolható költséget.
2. A bevételből ki kell vonni a költséget, akkor megkapjuk a jövedelem 127 százalékát (27 százalék eho, 100 százalék jövedelem).
3. Mivel az egészségügyi hozzájárulást el lehet számolni, a jövedelem 127 százalékát el kell osztani 1,27-tel, így jön ki a jövedelem. (Ez pont ugyanolyan, mint amikor a készpénzes számla tartalmazza a szintén 27 százalékos áfa összegét, akkor is a bruttó összeget 1,27-tel osztva kapjuk meg a nettó összeget.)
Tegyük fel, hogy egy kismama tavaly 1 millió 470 ezer forint bevételre tett szert abból, hogy az interneten üzletszerűen értékesítette a család kinőtt ruháit, a gyerekek játékait, és minden egyebet, amelyet pénzzé tudott tenni. Ezzel szemben a beszerzésekről 200 ezer forint értékű kiadást tud számlákkal igazolni. Így marad 1 millió 270 ezer forint, amit 1,27-tel kell elosztani, így 1 millió forint lesz a jövedelem.
Ezt a számítást azonban nem engedi meg az adóhatóság által közzétett internetes nyomtatványkitöltő program. A 7. sorban ugyanis a 78 százalékos szabállyal számol, ami miatt az említett példában csak 990 600 forint jelenik meg a jövedelemsoron. Így viszont a költségvetés kárára téved a nyomtatványkitöltő - állítja Angyal József.
Hozzáteszi: az önálló tevékenységet végzők közé tartozik az adószámos magánszemély is, aki például magánszemélynek (nem kifizetőnek) számláz megbízási díjat. Ilyen személy lehet például egy adótanácsadó is, aki mondjuk 127 ezer forintot számláz magánszemélynek egy fellebbezés elkészítéséért. Abból az adótanácsadó fizeti meg a 27 százalék ehot, a jövedelem pedig 100 ezer forint lesz.
Az adószakértő szerint minél tovább húzza a NAV a nyomtatványban lévő számítási hiba kijavítását, annál nagyobb adminisztrációs teher hárul a magánszemélyekre és a hivatalra is, ami közvetve az adófizetők pénzét terheli.