Pénzcentrum • 2013. február 7. 11:04
Megerősítette a Nemzetgazdasági Minisztérium a Pénzcentrum.hu kérdésére elküldött válaszában, hogy a korábbi írásunkban közöltek szerint kell kiszámolni a havi béresek esetén a szabadságon, betegszabadságon töltött napokra jutó távolléti díjat. A lapunknak nyilatkozó adószakértő azonban továbbra is fenntartja a véleményét, hogy a Munka törvénykönyve egyszerűbb megoldást is kínál a munkáltatók számára, amellyel az is kiküszöbölhető, hogy azokban a hónapokban se kelljen magasabb bért fizetni a szabadságon lévő dolgozóknak, amelyekben az átlagnál több munkanap van. Érvelésével az NGM nem ért egyet. Azt sem árt tudni azonban, hogy a minisztérium kommunikációs titkársága által elküldött, nem hivatalos állásfoglalás nem tekinthető kötelező érvényűnek.
Mint azt a Pénzcentrum.hu pár nappal ezelőtt megírta, riogatás volt a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) múlt heti közleménye, amely szerint nagyságrendekkel kevesebb fizetést kaphatnak azok a havibéres munkavállalók, akik azokban a munkanapokban mennek szabadságra, amelyekben az átlagosnál kevesebb munkanap van. Ilyen például a február, de júniusban is csak 20 munkanap lesz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunknak küldött válaszában megerősítette, hogy korábbi cikkünkben helyesen vezettük le Angyal József okleveles adószakértő segítségével, hogy a munkában töltött napokra járó bér meghatározásánál nem az egy órára eső távolléti díjjal kell számolni - mint ahogy azt az adókamara vitaindító közleményében tette -, hanem a havi alapbér munkanapokra eső összegével.
A minisztériumtól konkrét számítást szerettünk volna kapni arra az esetre, ha egy hónapban bruttó 100 ezer forint a dolgozó megállapodott munkabére, 5 nap szabadságra megy, hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat, valamint a munkában töltött napokra vonatkozó bért? Így mennyi lesz a dolgozó bére, függ-e attól, hogy az adott hónapban hány munkanap van?
Kérdésünkre az NGM nem közölt konkrét számítást, csak a következő általános tájékoztatást adta:
"Havi időbér esetén a szabadság időtartamára a 174-es osztószám figyelembevételével kell meghatározni a távolléti díjat. A munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál a havi alapbért a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok számával kell elosztani, és azt kell megszorozni a ledolgozott munkanapok számával. A távolléti díj számítására vonatkozó számítási mód miatt a dolgozónak járó havi munkabér fizetett távollét esetén a munkarend szerinti munkanapok számától függően havonként eltérést mutathat. A távolléti díj számítási szabályaitól a munkavállaló javára el lehet térni".
Az említett példában szereplő számítás levezetését ITT TALÁLOD: Szabadságra mennél? Riogatás, hogy kevesebb pénzt kapsz
Ha viszont ezt a számítást vesszük alapul, akkor a munkáltatók rosszul járnak azokban a hónapokban, amelyekben 22-nél több munkanap, illetve fizetett ünnepnap van. Ilyen például a 23 munka-, illetve ünnepnapos január, május, július, augusztus, október -, illetve a 20 munkanapos, de 4 fizetett ünnepnapos december. Ezekben a hónapokban több bért kellene kifizetniük a munkáltatóknak, mint amekkora havi bérben megállapodtak a munkavállalóval. Ez jelentős bérköltség-növekedést eredményezhet a nyári, illetve a karácsonyi időszakban, amikor tömegesen szeretnének szabadságra menni a dolgozók.
Angyal József szerint a Munka törvénykönyve egyszerűbb megoldást is kínál a távolléti díj meghatározására azoknál a munkavállalóknál, akiknek nem függ a fizetésük attól, hogy az adott hónapban mennyit dolgoztak, és egyenletes a munkaidő-beosztásuk, vagyis például minden nap 8 órát dolgoznak. Véleménye szerint a fix havibéres munkavállalóknál a törvény 149. § 1. bekezdés c pontját kellene alkalmazni, amely kimondja, hogy a "havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel".
Kardkovács Kolos, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkára a Kossuth Rádió szerda reggeli 180 perc című adásában erre a felvetésre azt reagálta, hogy az említett pontot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a munkavállaló egész hónapban távol van. Az adószakértő szerint viszont ez téves jogértelmezés, mivel a törvény ezen szakasza nem a távollét mennyiségére határozza meg a díjat, hanem a távolléti díj mennyiségegységére (órára, napra, hónapra) vonatkozik.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Érvelését a következővel támasztja alá:
Nyilvánvaló, hogy egész hónapban a távolléti díj egy napra eső összege ugyanaz kell, hogy legyen. Ha a havi 100 ezer forintot kereső munkavállaló februárban (amikor 20 munkanap van) 19 napot szabadságon tölt, akkor az egy napra jutó távolléti díj összege 4 598 forint. Ha hó végén betelefonál a dolgozó, hogy a 20. napot is kiveszi szabadságnak, akkor az NGM álláspontja alapján a 20. napra már 5 000 forint (100 000/20) távolléti díj járna. Sőt visszamenőleg a 19 napra sem 4 598 forinttal, hanem a 149. § 1. bekezdés c) pontjának megfelelő 5 ezer forinttal lehetne számolni. Ez nyilvánvalóan nem lehet igaz - szögezi le az adószakértő.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztású havibéres dolgozóknál biztosan nem lehetne a fenti szabályt alkalmazni. Ebbe a körbe tartoznak jellemzően a közszolgálati intézményekben, például a különféle hivatalokban, minisztériumokban dolgozók is, akik hétfőtől csütörtökig 8,5, pénteken pedig 6 órás munkaidőben dolgoznak. Emiatt a központi költségvetést is érzékenyen érintheti a Munka törvénykönyvébe iktatott, elvileg az egyszerűbb számítást szolgáló, de végeredményben zűrzavart okozó változtatás. Így nagy valószínűséggel borítékolható, hogy a közeljövőben módosulni fog a jogszabály.
Más hibás számítási módszer is kering a neten
A megjelent sajtóhírekhez fűzött fórumbejegyzések szerint több munkaügyis, bérszámfejtő is elfogadta Goda Márk ügyvéd és munkajogi szakjogász számítási módszerét, amely szerint az adott hónapban szabadságon lévő dolgozó esetében a munkában töltött napokra jutó alapbér meghatározásakor is a 174-es osztót kellene figyelembe venni. Abból indult ki, hogy a munkavállaló az alapbérét mindig 174 órára kapja, akkor is, ha az adott hónapban ténylegesen kevesebb vagy több munkaóra van - derül ki a Jogi Fórumon az ügyvéddel közölt interjúból.
"Vagyis megnézem, hogy a munkavállalóm hány órára kapott távolléti díjat, ez 5 x 8, vagyis 40 óra. Aztán a 174-ből kivonjuk a 40-et, így kapunk 134 órát. És a munkavállalónak erre a 134 órára kell számfejteni az alapbérét. Ezzel eljárással a munkavállalót nem érheti hátrány. Öt nap szabadság esetén minden hónapban 134 órára kapja meg az alapbérét, és így mindegy, hogy melyik hónapban megy szabadságra, mert a bére nem az adott hónap munkanapjainak számától függ. Összességében minden hónapban 174 órának megfelelő munkabért kap, csupán a szabadságon töltött napok számától függően változik az, hogy hány napra - illetve órára - kap távolléti díjat, és hány órára alapbért" - érvelt Goda Márk.
Angyal József szerint viszont ez a levezetés alapvetően hibás. Ha például a dolgozó januárban, vagy júliusban, amikor 23 munkanap van, 22 napig szabadságon van, akkor az ügyvéd levezetése szerint 174-22x8, vagyis mínusz 2 napra kellene számfejteni az egy munkában töltött napra járó bért, ami nyilvánvalóan nem helyes.