Pénzcentrum • 2013. február 6. 13:51
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány be fogja vezetni újfent a 13. havi nyugdíjat, ráadásul a válaszadók 54 százaléka maga is támogatná a juttatás megszavazását. A korosztályokat vizsgálva azonban az derül ki, hogy a fiatal szavazók inkább elutasítóak a bevezetést illetően, míg a nyugdíj előtt állók esetében sem lehet feltétlenül átütő sikerrel járni az extra juttatással - áll a Policy Agenda kutatásában.
A nagyobb hírverés ellenére sokaknak a figyelme megakadt a megpedzegetett 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése kapcsán, a Policy Agenda felmérése alapján a megkérdezettek 68 százaléka értesült valamilyen formában a hírről. Az különösen érdekes, hogy a válaszadók többsége, 59 százaléka úgy vélekedik, hogy a kormány be is fogja vezetni a 13. havi nyugdíjat, míg az elutasítók tábora mindössze 30 százalék volt. A maradék 11 százalék a kérdésben vagy nem akart, vagy nem tudott állást foglalni.
Ráadásul a bevezetésben hívő válaszadók 44 százaléka úgy gondolja, hogy még akkor is be fogják vezetni a plusz egy havi nyugdíjat, ha az ország gazdasági helyzete azt nem teszi lehetővé. Azt gondolhatnánk, hogy a kérdésben a leginkább elfogultak a nyugdíjban részesülők, azonban a mostani felmérés ennek éppen az ellenkezőjét hozta ki. A középkorúak hiszik leginkább, hogy bevezetésre kerül a nyugdíj-kiegészítés, míg a 70 év felettiek a legkevésbé bizakodóak.
További cikkek a témában: Ezért menekülnek nyugdíjba a magyar nők
A felmérésben megkérdezték arról is az embereket, hogy egyetértenek-e egy hasonló döntéssel, a lakosság 54 százaléka támogatná ezt, sőt 13 százalék még akkor is egyetértene a plusz juttatással, ha azt az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. Mindenképpen érdekes, hogy 41 százalék szerint csökkent a nyugdíjak értéke, ezért szükség van kompenzációra. Pedig a jelenlegi kormány éppen arra hívta fel többször is a figyelmet, hogy a nyugdíjasokat a többi társadalmi csoportnál jobban védi, és a juttatásuk reálértékét biztosítják. Az emberek többsége viszont mást lát a mindennapi életében, sok esetben még az inflációkövetés sem valósult meg.
Az összes válaszadó mindössze 20 százaléka mondta azt, hogy nem egyezne bele a plusz juttatásba, az ő többségük szerint, ha van többletforrás a gazdaságban, akkor azt a gazdaság élénkítésére kell fordítani, és nem jóléti kiadásokra. Kisebbségben voltak azok, akik szerint minden társadalmi csoport között szét kell osztani a plusz pénzt, és mindössze 9 százalék állította azt, hogy a nyugdíjasoknak nem kellene adni extra juttatást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egyes korosztályokat megvizsgálva tisztán látható a generációs törés, míg a nyugdíj-kiegészítésnek a 60 év felettiek körében 64 százalékos támogatottsága van, addig a 30 év alattiaknál kisebbségbe szorulnak a támogatók. A 30-60 év közöttiek hasonlóan vélekednek, ebben az esetben 52 százalékuk támogatja az extra juttatást.
Összefoglalásként a kutatás azt mutatja, hogy a társadalom többsége szeretné, ha a kormány valóban bevezetné a 13. havi nyugdíjat, vagy azzal hasonló ellátást. De azzal politikai értelemben számolnia kell a kormánypártoknak, hogy ez a fiatal szavazók körében inkább elutasítással találkozik, valamint a nyugdíj előtt állók számára sem feltétlenül bír átütő üzenettel.