Otthonszülés: mennyibe kerül, mennyire veszélyes?

Pénzcentrum.hu: Mikor találkoztál először az otthonszüléssel, miért választottad ezt a hivatást?

Schanda Mónika: Eredetileg közgazdász vagyok, a '80-as évek elején végeztem. Öt évig dolgoztam a külkereskedelemben, aztán megszülettek a gyerekeim, és ez mindent megváltoztatott. Egyrészt nagyon sokáig - 15 évig - otthon voltam. Ezalatt a közgazdász szakma kiment alólam, hiszen ez volt a rendszerváltás időszaka. Másrészt a gyerekek kapcsán elkezdtem önismerettel foglalkozni. Gordon-tréningekre jártam, instruktor lettem, majd a tanfolyamon megismertem egy dúlát (asszonytársi segítő, aki a szüléseknél részt vesz, mint laikus - a szerk.). Akkor hallottam erről először, s ez a hölgy biztatott arra, hogy menjek el az Alternatal Alapítványhoz. 2000-2001-ben hirdettek dúlaképzést, amelyen részt vettem. Ez nem jelentette azt, hogy az ember automatikusan szüléshez kerül, mert elsősorban kórházi dúlákat képeztek. Évekig nem voltam szülésnél, míg 2003-ban Geréb Ági elhívott az első otthonszüléshez. Közben 2002-ben beiratkoztam a szülésznőképzőbe, ami egy nagyon speciális képzés volt. A debreceni egyetem hirdette meg, és nem kellett hozzá semmilyen egészségügyi előképzettség. 2002-től 2005-ig, amíg a főiskolára jártam, párhuzamosan jártam a kórházi gyakorlatokra és otthonszülésekhez is. Hamar megtapasztaltam a különbségeket. Ma Magyarországon csak 12 órás műszakban lehet szülésznőnek lenni, ezt a tempót fizikailag nagyon nehéz bírni. Másrészt a szülés egy nagyon bonyolult, és jórészt lelki folyamat, abban sokszor részt venni nagyon igénybe veszi az embert lelkileg. Ha nincs közben pihenő, egyik szülés jön a másik után, nagyon hamar bekövetkezik a megcsömörlés. Döbbenetes volt tehát a különbség, így hamar egyértelművé vált számomra, hogy otthonszülésekhez szeretnék majd járni. Az sokkal közelebb került a szívemhez.

Pc: Az otthonszülés mozgalmát sokan még ma is a Geréb Ágnes körül kialakult zavaros helyzettel azonosítják. Mit lehet tudni a mozgalom kezdeteiről?

S. M.: Ági teljes nyíltsággal és őszinteséggel kezdte ezt el, próbálta elérni az engedélyezett voltát, ami nem sikerült, mert nem volt meg hozzá a törvényi háttér. Sajnos úgy tűnik, hogy az ő áldozata kellett ahhoz, hogy egy olyan erős mozgalom és nyomás szülessen, amire a jogalkotó végre úgy döntött, hogy meghozza a jogi háttérszabályozását. Biztos, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy nemzetközileg is ismertté vált a probléma, és nemzetközi nyomás is nehezedett a jogalkotóra. Ennek az egyik motívuma, hogy az EU direktívák már tartalmazták azt, hogy a szülésznőknek önálló munkát kellene végezniük a kórházakban is, a komplikációmentes szülések levezetésénél. Ebben az orvosok viszont ellenérdekeltek. A külön bába-szülőszobát eddig mindössze egyetlen főorvos merte bevállalni - a dél-pesti kórházban.

Pc: Nyugaton ez hogyan működik, ott megoldott ez a probléma?

S. M.: Sok helyen igen. Angliában például egyrészt vannak önálló bábapraxisok, másrészt vannak olyan bábák, akik a kórházak alkalmazottai, és a kórház területéhez tartozó otthonszüléseket is segítik.

Pc: Jogi értelemben jelenleg mi az álláspont az otthonszüléssel kapcsolatban Magyarországon - legális vagy illegális?

S. M.: Legális, a 35/2011. kormányrendelet szabályozza, s határozza meg a feltételeit. A bábapraxisnak például valamilyen vállalkozási formában kell működnie, de meg van határozva az is, hogy milyen végzettséggel kell rendelkeznie a szülésznőknek. Valamint azt is előírják, hogy kiknek az otthonszülésében lehet egyáltalán közreműködni. Pár ilyen szabály például, hogy otthon kizárólag a 37. és 41. hét között születhet egy magzat, illetve az anya nem lehet 18 évnél fiatalabb, és első szülésnél nem lehet 40 évnél idősebb. Bár a szabályozásban vannak hibák - be is terjesztettünk számos változtatási kérelmet -, de annak örülök, hogy a 37. hét előtt nem lehet otthon szülni. Senki nem akar olyan helyzetet ugyanis, hogy egy éretlen kisbaba szülessen meg otthon, akivel esetleg komplikációk történhetnek. A túlhordás persze már világszerte egy vitatott kérdés, mert sokan vannak, akik nem szülnek meg a 41. hét előtt, a 42. héten szülnek komplikációmentesen.

Pc: Hogyan lehet valaki bába, milyen papírokkal/jogosítványokkal kell rendelkeznie?

S. M.: Alapvető követelmény a felsőfokú szülésznői végzettség, s a hozzá tartozó szülésznői regisztrációs kártya - ezt ötévente meg kell újítani. Ennek feltétele a pontgyűjtés ugyanúgy, mint a tanároknak, orvosoknak - tehát továbbképzéseken kell részt venni. Ezen felül szükség van újszülött-, és felnőtt újraélesztő tanfolyam elvégzésére is, melyeket szintén újítani kell rendszeresen. Mindezen felül előírás a felelősségbiztosítás is, ami jelen pillanatban elég húzós. Egyetlen biztosítótársaság volt hajlandó szóba állni velünk, és miután nagyon kevesen vagyunk, azt gondolják, hogy a kockázat nagyon nagy, ezért a legmagasabb orvosi biztosítás besorolásba kerültünk. Ez két főre (a rendelet szerint egy szüléshez két szülésznőnek kell mennie - a szerk.) 700 ezer forint évente. Összehasonlításképp a plasztikai sebészek esnek ugyanebbe a kockázati besorolásba.

Pc: Jelenleg hányan űzik ezt a hivatást legálisan az országban?

S.M.: Pontos számot nem tudok, de három bábapraxis működik jelenleg Magyarországon, kettő Budapesten, egy pedig Hódmezővásárhelyen. A rendelet pedig előírja, hogy egy szüléshez minimum két szülésznőnek kell mennie. Nem vagyunk tehát sokan, pedig semmi nem akadályozza meg a főiskolán frissen végzett szülésznőket abban, hogy önálló otthonszüléses bábapraxisba kezdjenek, amit elég veszélyesnek érzünk. Az sem feltétel ugyanis, hogy legyen valamennyi otthonszüléses gyakorlatuk.

Pc: Miért tartod fontosnak, hogy az otthonszülés, mint alternatíva bekerüljön a köztudatba?

S. M.: Azért, mert ez egy valós igény a nőkben. Nagyon sokáig megpróbálták elhitetni, hogy erre nincs igény, de látjuk, hogy van. A legalitás előtt is volt, most pedig azt tapasztaljuk, hogy nagyon sokan jönnek, hogy szeretnének így szülni. Ha valaki a várandóssága elején-közepén jelentkezik nálunk, akkor végigkísérjük a várandósságát. A nőknek rengeteg kérdésük, kételyük, szorongásuk van, jó, ha ezekről tudnak kivel beszélgetni. Természetesen átnézzük a papírjaikat, a terhesség egészségügyi vonatkozásait. Nagyon sok olyan természetes gyógymódot tudunk ajánlani, ami megkönnyíti a várandósságot, enyhíti a kellemetlenségeket. Ez nagyon fontos a nőknek, biztonságérzetet ad nekik. Sokan vannak, akik nem szeretnének kórházba menni, ellenérzésükfóbiájuk van, tartanak attól, hogy ott olyan dolgok történnek, amelyekről nem tudják, hogy mi az, és nem kérdezik meg tőlük, hogy akarják-e. Mi azt is vállaljuk, hogy ha kiderül, hogy valaki komplikáció miatt kiesik az otthonszülésből, vagy a szülés közben valamiért kórházba kell menni, akkor hivatalosan megyünk velük, ott maradunk, és az utógondozást ugyanúgy végigcsináljuk.

Pc.: A gyakorlatban hogyan zajlik az otthonszülés - a terhesség kezdetétől, a gyermek világra jöttéig - folyamata? Pontosan miből áll a munkád?

S. M.: Van, aki rögtön felhív, amint pozitív a tesztje, hogy biztosítsa a helyét, hiszen egy hónapban csak 4-5 esetet vállalunk. Tartunk egy felkészítőt, ami öt alkalomból áll. Ennek az első része egy általános tájékoztató részben a rendeletről, a feltételekről stb. - ez még ingyenes. Majd részletesen szó esik a szülésről, a szülés utáni időszakról, a babagondozásról, szoptatásról, és van egy filmnézős alkalmunk is. A tanfolyam során mindig van alkalom a konzultációra. Sokszor ezek a csoportok később is összejárnak, nekik ez egy várandóstámogató közeget is nyújt. Utána a 36. héten van pár vizsgálat, amit feltétlenül kérünk, hogy végeztessenek el. Fontos, hogy legyen egy friss ultrahang súlybecsléssel, mert a 4 kiló feletti babák sem születhetnek otthon. De kell egy friss vérkép és egy HIV-szűrés is. Amikor ezek megvannak, akkor a 36. héten meglátogatjuk őket otthon. Ezt a rendelet azért írja elő, hogy ellenőrizzük, van-e mellékhelyiség, folyó víz, illetve fűtés. De nem árt nappali fényben megismerkedni a helyszínnel, hiszen lehet, hogy éjjel kell megtalálni a szülés helyszínét. Innentől kezdve egyébként elég intenzív a kapcsolattartás, azt kérjük, hogy 2-3 naponként jelentkezzenek be. Végül pedig eljön a nagy nap.

Pc: Mennyire alkalmas egy otthoni környezet a szülés levezetésére, nem probléma például a sterilitás kérdése?

S. M.: Fűtés, meleg víz, mellékhelyiség kell, hogy legyen. Egyébként az a lakás, amiben élnek, az a bacikörnyezet, amiben vannak, tökéletes erre a célra. A saját kádjában vajúdik, a saját bacijai között, azok ellen már úgyis immúnis, ez sokkal kevésbé veszélyes, mintha egy nem jól kifertőtlenített kádban vajúdna valaki más után. Azt kell meggondolni, hogy hány ember jöjjön oda, de ez az anya szülése, ő dönt.

Pc: Mi a tapasztalat, kik szoktak ott lenni?

S. M.: Nagyon változó. A férj, gyakran a szülő nő édesanyja, esetleg barátnője, lánytestvére, gyerekek változó mértékben. Mostanában egy csomó olyan szülésünk volt, ahol ott voltak a gyerekek is. Legutóbb volt egy 5 és egy 2,5 éves gyerek, meg az apuka. Nagyon gyors szülés volt, ahogy odaértünk, 20 perc múlva megvolt a baba, és a 2,5 éves kislány közben elsírta magát, amikor az anyukája hangosan kiabált, de az apuka hamar megvigasztalta. Azt szoktuk javasolni, hogy ha szeretnék, hogy a gyerekek is ott legyenek, legyen velük egy olyan felnőtt, aki csak rájuk figyel.

Pc: Vannak-e olyan előzetesen diagnosztizált kockázati tényezők, amelyek miatt kifejezetten visszautasítotok pácienseket? Mennyire támaszkodtok a nőgyógyászok szakvéleményére?

S. M.: Persze. Ha a babánál bármilyen fejlődési rendellenességet diagnosztizálnak az ultrahangon, Illetve csak fejvégű fekvésnél lehet otthon szülni. Ha a lepény valamilyen mértékben fedi a méhszájat, ott már a hüvelyi szülés is kérdéses. De az anyának többféle betegsége is lehet kizáró ok, ilyen például a magas vérnyomás. Bár a nők járnak gondozásra, de van, aki csak a körzeti terhesgondozásra. Éppen ezért a 36. heti ultrahangnál azt szoktuk kérni, hogy egy megbízható helyre menjenek.

Pc: Találkoztatok-e már olyan komplikációval, amit előre nem lehetett látni?

S. M.: Váratlan vészhelyzetünk még nem volt, ezek nagyon ritkák. Néha előfordul a szülés után nagyobb vérzés, vállelakadás vagy, hogy a lepény nem válik le, szívósan tapad a méhhez. Illetve előfordulhat természetesen olyan eset is, hogy a mentők segítségét kell kérni. Éppen ezért van előírva, hogy csak ott lehet otthonszülést végezni, ahol 20 perces közelségben van a kórház. Volt például egy nagyon érdekes esetünk tavaly nyáron. Megkötöttük a szerződést, úgy tűnt, hogy minden rendben, mégis volt egy megérzésünk, ezért elküldtük az anyát még egy ultrahangra. Kiderült, hogy a babának csak két üregű volt a szíve, így olyan helyen kellett megszületnie, ahol azonnal intenzív ellátásba vették.

Pc: Mit gondolsz arról a munkáról, amit a kórházak szülészeti osztályain végeznek Magyarországon?

S. M.: A Szent István Kórházban például nagyon nyitottak, s rengeteg az alternatíva. A nő úgy szülhet, ahogy szeretne - kádban, guggolva, ülve stb., és nem végeznek rajta felesleges beavatkozásokat sem. Más helyeken egy csomó nagyon kemény szabály van, például a kitolási szakaszban csak ágyon lehet feküdni, és nagyon sokan ezt nem akarják. Nem értem azt - és ez nemcsak a szülészetre vonatkozik -, hogy van egy csomó tudományos eredmény, amit már réges-rég felfedeztek, és a gyakorlat mégsem követi ezeket. Például ma már tudjuk azt, hogy amikor megszületik a kisbaba, a legfontosabb neki, hogy az anyuka testére kerüljön meztelenül, és ha minden rendben van vele, akkor ott maradjon 2-3 órán keresztül. Ez adja neki a biztonságot, és nagyon fontos mindkettőjüknek a kötődés szempontjából. Ehhez képest Magyarországon a babák 90 százaléka elkerül az anyukájától, és az első két órában azzal foglalkoznak, hogy megfürdessék, megmérjék, megvizsgálják, stb. Ezt mind el lehetne halasztani néhány órával későbbre.

Pc: Az otthonszülést sokan úri huncutságnak tartják. Mire készüljön anyagilag az, aki ezt az alternatívát választja?

S. M.: Sajnos az otthonszülés jelen pillanatban nem tb-finanszírozott, ezt minden alkalommal megemlítjük, amikor a minisztériumi rendelet felülvizsgálata történik. Sajnos mindig azt a választ kapjuk, hogy egyelőre nem várható változás. Mi 150 ezer forintot kérünk az egészért, amibe beletartozik a felkészítés, az egyéni konzultációk, maga a szülés, három napig a szülés után a látogatás, az anyakönyvezéshez a megfelelő papírok kiállítása, és persze továbbra is kapcsolatban maradunk. Ha például kéthetesen valami probléma van, akkor minket fognak felhívni. Én szoptatási tanácsadó is vagyok, ezért engem még sokkal később is szoktak hívni, a kolléganőm pedig mentálhigiénés szakember, ő a lelki problémákon segít.

Pc.: Ez a 150 ezer forint, összehasonlítva azzal a borítékkal, amit a szülészorvosok kapnak a kórházakban soknak számít?

S. M.: Ha valaki minden hónapban végig magánorvoshoz jár, ott kifizeti a megfelelő összegeket, és utána még a szülést is, akkor valószínűleg többet fizet. De ez nagyon eltérő. Van olyan orvos, aki megmondja, hogy neki ennyi kell, és van olyan, aki örül annak, amit kap.

Pc: Hány pácienst vállaltok, mekkora a túljelentkezés?

S. M.: 4-5 szülést vállalunk havonta, ennél többet nem. Elsősorban azért, mert félünk, hogy összecsúszik két szülés, és akkor helyettesítést kell találni. Amúgy nagyjából kétszeres túljelentkezésről beszélhetünk, de gyakran jelentkeznek olyanok is, akiket eleve nem vállalhatunk el. Jó lenne, ha többen foglalkoznának ezzel. Amikor tavaly áprilisban megkaptuk az engedélyt, még csak a hódmezővásárhelyi kolléganőnek volt engedélye, és akkor senkit nem tudtunk máshová küldeni. Jelen pillanatban Dél-Magyarországon, Győrött, illetve Budapesten van egy gócpont. Rengeteg helyen nem elérhető ez el, nagyon kevesen vagyunk.