Pénzcentrum • 2012. december 17. 05:25
Bevezeti a kormány a dupla juttatás tilalmát a közszférában: jövő év július 1-jétől már nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, az állami vezetők, a bírák, az ügyészek, a rendőrök, a katonák. A korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, illetve a balettművészeti életjáradékot sem lehet a közszférában végzett kereső tevékenység mellett folyósítani. A módosító javaslatot múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága, ma pedig - érdemi vita nélkül - már szavaz is róla a parlament. Értesülések szerint a jövőben nemcsak a közszférában, hanem az azon kívül dolgozókra is ki kell terjeszteni a megszorítást, jelenlegi formájában ugyanis diszkriminatív. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt cáfolta.
"Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll" - fogalmaz az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz múlt pénteken délután benyújtott számvevőszéki és költségvetési bizottsági indítvány. A módosítás indoklása rámutat arra, hogy nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék is a dupla juttatás tilalma alá esik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint a megkötés a kormány tagjaira is vonatkozik, ellenben kivételt képeznek a választott és kinevezett közjogi tisztségviselők.
Az érintetteknek 2013. április 30-ig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek, ha a felsorolt jogviszonyokban kereső tevékenységet végeznek. A módosítás szerint az érintettek nyugellátását július 1-jétől szüneteltetnék. A nyugdíjat akkor folyósítanák újra, ha a jogosult bejelenti, és igazolja, hogy megszűnt a munkaviszonya a közszférában. Fontos rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősülnek az érintettek, vagyis minden ilyen státuszú állampolgárnak járó többletjuttatások - például utazási kedvezmények - megilletik majd őket.
Diszkriminatív lehet csak a köszférában tiltani a nyugdíj melletti munkavégzést?
A volt szolgálati nyugdíjasokat tömörítő Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom értesülései szerint a kormány nem támogatja azt az itt-ott hallható "menekülési" lehetőséget sem, hogy az érintett öregségi, illetve korhatár alatti nyugdíjasok megbízási vagy szerződéssel végezzenek munkát költségvetési intézményben. A KIM az Index kérdésére ezzel kapcsolatban annyit közölt: "a kormány elvi éllel rögzítette, hogy nem támogatja a vállalkozási, megbízási szerződési formában történő visszafoglalkoztatást".
Az érdekképviselet úgy tudja, hogy olyan módosító javaslat is készült, amely nemcsak a költségvetési szférában, hanem az azon kívül folytatott kereső tevékenységre is kiterjesztette volna a dupla juttatás tilalmát. Ez utóbbi indoka, hogy nem lehet sem a nemzeti alaptörvény, sem az EU közösségi jog alapján kizárólag a költségvetési szférára tiltó normát elrendelni. Az ugyanis számtalan nemzetközi pert, és várhatóan gyors EU kötelezettségszegési eljárást eredményezhet a negatív diszkrimináció hazai jogszabályba ültetése okán - olvasható a mozgalom érvelése a szoli.eu oldalon. A KIM a Pénzcentrum.hu-nak eljuttatott levélben közölte: nincs olyan szándéka a kormánynak, hogy a közszférán kívüli dolgozókra is kiterjessze a dupla juttatás tilalmát. Az intézkedés a közszférát érinti, ahogy az az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatban is áll.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben összesen 39 100-an dolgoztak a közszférában a 62-74 év közötti korosztályba tartozók közül. Ebből 5 700-an a humán-egészségügyi és szociális ellátás, 5 400-an az oktatás területén tevékenykedtek.
Sok hűhó semmiért? Amúgy is menniük kell a közszférából az öregeknek
A kormány döntése szerint jövő júliustól fő szabályként az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével - amely a jövő évben már 65 évre emelkedik - megszűnik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonya - hívta fel a figyelmet közleményében a közigazgatási tárca. Ugyanakkor lehetőség lesz "a nagy tapasztalattal rendelkező és nélkülözhetetlen, de már az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és megfelelő szolgálati idővel rendelkező munkaerő továbbfoglalkoztatására" a munkáltató külön kérvényére. Az érintetteket 70. életévük betöltéséig lehet majd továbbfoglalkoztatni.
A várakozások szerint az egészségügyi dolgozók, illetve a természettudományi ismereteket tanító pedagógusok esetében lehet indokolt a nyugdíjkorhatár utáni foglalkoztatás. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az egészségügyben dolgozó, mintegy 136 ezer alkalmazottnak körülbelül tíz százaléka van a nyugdíjkorhatár felett, ezen belül a 29 ezer orvos közül 7 500 a nyugdíjas, de hasonlóak az arányok a felsőoktatásban is. A mentesített dolgozók is nyugdíjasnak minősülnek, ha betöltik a 65. életévüket, de nyugdíjat csak akkor kapnak, ha megszűnik a munkaviszonyuk, vagyis rájuk is vonatkozni fog a dupla juttatás tilalma.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A tett halála az okoskodás?
A módosító indítványt - szinte már bevett szokás szerint - rohamvágtában zavarja le az Országgyűlés. A pénteken beterjesztett javaslatot a költségvetési bizottság ülésén támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője. Az indítványról - a napirend szerint - mai ülésén már szavaz is az Országgyűlés. Ugyan formailag újra megnyílik az általános és a részletes vita, csak jelképes egyeztetésről van szó. Frakciónként mindössze 10 percben mondhatják el észrevételeiket a képviselők, a függetleneknek - beleértve a Demokratikus Koalíciót - pedig csupán 3 perc jut.
A határozathozatalokra eleve este fél 7 után kerül sor. A napirend szerint innentől számítva a 19., és egyben a legutolsó pontként tárgyal az Országgyűlés az említett módosításokat tartalmazó törvényjavaslatról.
Nem kellett volna kutyafuttában tárgyalni az előterjesztésről, ha az emberi erőforrások miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a nemzetgazdasági miniszter teljesítette volna a jogszabályban előírt kötelezettségét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én, az első, összesen 397 milliárd forintos megszorító csomag részeként jelentette be, hogy a jövőben nem kíván egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni az állam. A 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet október 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály szerint az említett három miniszternek október 31-ig kellett volna kidolgoznia egy módosító javaslatot, amely a költségvetési szervekkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók tekintetében a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, valamint a nyugellátások és az illetmény/munkabér együttes folyósítását megtiltja. Ehhez képest másfél hónapot csúszott az előterjesztés.
Ki fog itt gyógyítani?
"Az ügyben semmilyen egyeztetés nem volt a kormány és a szakmai szervezetek között" - mondta el az Index kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István úgy véli, ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor az ország egyes területein megszűnik az orvosi ellátás.
"Az ország északkeleti részén a járóbeteg-szakellátásban szinte csak nyugdíjas orvosok dolgoznak. Ez az intézkedés tehát a padlóra küldené az ezer sebből vérző egészségügyet" - fogalmazott. Szerinte ez a lépés nemcsak felelőtlen, hanem indokolatlan is, hiszen sok orvos nem keres, és soha nem is keresett jól, ezért a nyugdíja alacsony, így a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Ez külföldön azért nem jellemző, mert az orvosok nagyon megbecsültek és jól fizetettek, így a többségüknek eszük ágában sincs nyugdíjasként gyógyítani - ecsetelte Éger.