Pénzcentrum • 2012. november 2. 15:02
Csak minden ötödik kis- és közepes vállalkozás emeli az elkövetkezendő egy évben a dolgozói bérét - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából. A kkv-szektorban tevékenykedő cégek vezetőinek 11 százaléka tervez létszámbővítést.
"Az elkövetkezendő egy évre vonatkozóan a hazai kkv-k nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti, de a létszámbővítésben gondolkodó vállalkozások többsége is csupán néhány fős munkaerő-felvételt jósol, ezért a kkv szektorban továbbra sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. Csak minden ötödik vállalkozás számol dolgozói bérének növekedésével" - mondta el az Index kérdésére Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye alapján elmondható, annak ellenére, hogy az index pár pontot javulni tudott, továbbra sincs fellendülés a szektor munkaerő felvételi szándékában.
"A júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyve, valamint a kormányzati munkahelyvédelmi intézkedések pozitív hatásai egyelőre nem érzékelhetők a vállalkozásoknál, ugyanis a cégvezetők mindössze 11 százaléka készül létszámbővítésre, emellett a cégek 73 százaléka változatlan alkalmazotti létszámmal tervez" - magyarázta az eredményeket Németh.
Az árbevétel-kategóriák szerinti bontásban egyértelműen az látszik, hogy minél nagyobb a vállalkozás, annál nagyobb a munkaerő-felvételi szándék. A kkv-k 8 százaléka számol létszámleépítéssel az elkövetkezendő egy évben. A mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 3 százaléka tervezi a létszám csökkentését. Az ország különböző régióit tekintve azonban kiemelkedik az észak-magyarországi régió, ahol a cégek ötöde képzeli el kevesebb dolgozóval a jövőt.
Az alkalmazotti fizetéseket illetően a cégvezetők több mint fele változatlan bérezéssel számol a következő egy évben, és 8 százalékuk fizetéscsökkentést tervez. Bérnövekedést a kkv-k ötöde prognosztizál, amely az eddig mért legalacsonyabb arány. Kiemelkednek azonban az agrárcégek, mivel 14 százalékuk tervez bérnövelést, és csupán 2 százalékuk bércsökkentést. Pest megyében és a Nyugat-Dunántúlon számol a legtöbb cég fizetésemeléssel, míg a bércsökkenés Budapesten és az Alföldön várható legnagyobb arányban.
Nem számítanak a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatok lényeges javulására a következő két évben a pénzügyi elemzők sem - derül ki az MTI körkérdésére adott válaszokból. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyanakkor a munkaerő-piaci statisztikákon látszik, hogy az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés, a foglalkoztatottság emelése területén továbbra is kiemelkedően pozitívak a trendek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölte, hogy a harmadik negyedévben 3 millió 936 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 80 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási mutatói javultak.
A KSH adatai szerint a harmadik negyedévben a munkanélküliek létszáma 458 ezer, a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékos volt. A férfiak munkanélkülisége az előző évi szinten maradt, míg a nők munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal csökkent.
A foglalkoztatottak száma valóban 80 ezerrel több az előző év hasonló időszakához képest, ami 2 százalékos növekedést jelent.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A külön kiadott létszám- és bérstatisztikákat megnézve viszont egyértelmű, hogy a magánszektorban a foglalkoztatás visszaesőben van. Mindez azt mutatja, hogy a munkahelyek döntően nem a versenyszférában jönnek létre, hanem a közfoglalkoztatás keretében - mutat rá Oszlay András, a Takarékbank elemzője. Hozzátette: a közfoglalkoztatottak számának növekedése jobb, mintha inaktívak lennének, de összességében a munkaerőpiacon továbbra is kedvezőtlenek a tendenciák.
Az idei, harmadik negyedévi 10,4 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legjobb az elmúlt három évben, de éves átlagban az adat közel marad majd a 11 százalékhoz - mondta Oszlay András. Az elemző szerint a következő két évben még kétszámjegyű lesz a munkanélküliek aránya. A közfoglalkoztatás erőteljes növelése hosszú távon nem tartható fenn, a magánszféra viszont a gazdaság helyzete miatt nem tud munkahelyeket teremteni.
Árokszállási Zoltán, az Erste makrogazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy a nyári hónapokban mindig csökken a munkanélküliség a szezonális munkák felfutása miatt, a előttünk álló időszakban azonban nem várható további visszaesés, inkább emelkedésre lehet számítani. A következő egy-két évben nem számít a munkanélküliségi ráta jelentős csökkenésére, legfeljebb a közmunkák miatt lehetséges minimális javulás.
Az elemző szerint idén a gazdaság várhatóan reálértékben egy százalékkal csökken, a jövő évre pedig stagnálás valószínűsíthető. Ilyen környezetben nem várható munkaerő-bővítés a magánszférában, a munkanélküliségi rátát legfeljebb a közfoglalkoztatás növekedése csökkentheti korlátozott mértékben - közölte.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a statisztikai hivatal adatai kapcsán azt emelte ki: 80 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve, 120 ezerrel többen, mint két éve, és 160 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor. A munkahelyvédelmi akcióterv segít az eddigi pozitív trendek fenntartásában és a foglalkoztatási ráta további emelkedésében, főként azon szegmensekben (fiatalok, 55 éve felettiek, nők, kisgyermekes anyák), ahol arra a legnagyobb szükség van.