Pénzcentrum • 2012. július 11. 15:18
A 2004-2010-es időszakban hazánkban mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás nem javított Magyarország kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetén - állapította meg az Állami Számvevőszék a munkahelyteremtési programok vizsgálata során. Nem javult a foglalkoztatási szint, nem csökkent az inaktivitás és nem csökkentek a területi különbségek. A támogatási programokban csak rövid távon javult a résztvevők munkaerő-piaci helyzete - ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő az ÁSZ szerint.
Bár a munkahelyteremtési programok több százezer munkahelyet érintettek (359 ezer körül, de ez nem létszámot jelent), a foglalkoztatási rátában nem sikerült felzárkózni, míg 2004-ben 6 százalékpont körüli volt a magyar foglalkoztatási ráta elmaradása az Európai Unió átlagához képest, az elmaradás 2010-re 8 százalékpont körülire tágult.
A gazdaságfejlesztési célok nem tükrözték vissza következetesen a foglalkoztatáspolitikai prioritásokat, így nem valósulhatott meg a foglalkoztatáspolitika egységes irányítása - írja az Állami Számvevőszék értékelésében. Hasonló megállapítást tett egyébként az MTA és a Budapest Intézet nemrég publikált, húsz év foglalkoztatáspolitikáját értékelő kötete is.
Probléma volt, hogy az új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozták meg. Az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték. A különböző forrásokból származó programokat más-más módon ellenőrizték, hosszú távú értékelések nem készültek, a visszacsatolás hiányos volt.
Rendkívül alacsony aktivitás
Mindez egyrészt azért fontos, mert a gazdaság fejlődéséhez a foglalkoztatás bővítésére van szükség, másrészt az egyik fő uniós vállalás is, hogy 2020-ra a foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedjen, ám ha azt nézzük, hogy ez a ráta most nagyjából 55%, bőven van még mit tenni.
Az ÁSZ szakértői kiemelik, hogy a 15-64 éves korosztály 37,6%-a nem jelent meg a munkaerőpiacon. A fiatalkorúak (15-24 évesek) körében különösen alacsony az aktivitás, 35% körüli, illetve az idősek, 55-64 éves korúak körében is, 2010-ben 32,9% volt.
2010-ben az Európai Uniós 27 tagállama közül Magyarországon volt legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta, 55,4%.
A pénzt rászánták
A 2004-2010 közötti összesen 1850 milliárd forintos forrás körülbelül az egészségbiztosítási alap éves összegét teszi ki, tehát igen jelentős összegről van szó. Ebből a központi költségvetésből 621 milliárd, a munkaerőpiaci alapból 216 milliárd, az Új Magyarország Fejlesztési tervből 430 illetve 580 milliárd forint származott.
A támogatásokból a kedvezményezettek 151 ezer új munkahelyet vállaltak, a megőrzött munkahelyek száma 208 ezer fő volt, megváltozott munkaképességű személyek közül 56 ezer főt foglalkoztattak, a közfoglalkoztatásban évente 146 ezer fő vett részt. Más felosztásban: 326 ezer főt, uniós forrásból 156 ezer főt támogattak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Makroszinten nem jelentkeztek eredmények
Az ÁSZ megállapításai szerint bár a támogatásba bevontak száma önmagában eredmény, nem valósult meg a különböző támogatási programok céljának harmonizációja, illetve a források összehangolása. A támogatási rendszer nehezen átlátható, az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték, a fenntarthatóság szempontjai nem érvényesültek. A támogatottaknak nem sikerült a munkaerőpiacon megmaradniuk a programok után. A legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) helyzete tovább romlott.
A gazdasági válság a fejlettebb régiókat érintette erősebben, így a válság során ide irányultak a támogatások, hogy a régiók fejlettségét fenntartsák.
Mérni kell
Az ÁSZ javaslatai szerint, ahhoz, hogy a munkahelyteremtési programok hatékonyabbak legyenek, egyrészt
- összhangot kell teremteni a programok céljai és forrásai között,
- mérni kell a hatásokat, mérhető indikátorokat kell meghatározni,
- a forrásfelhasználás ellenőrzési stratégiáját ki kell dolgozni.
A nemzetgazdasági miniszter számára az ÁSZ javaslata, hogy határozza meg a gazdaságfejlesztési stratégiában a foglalkoztatásbővítésének célkitűzéseit, és nevesítse a megvalósításhoz szükséges eszközöket, programokat, indikátorokat.
Az ÁSZ szerint ugyanis a munkahelyteremtési programok hatékonyságát akkor lehet javítani, ha világos, egyértelmű és egyben mérhető célok vannak.