Ezért mennek ilyen sokan betegszabadságra mostanában

Pénzcentrum2012. június 2. 08:18

Felmérések szerint Európában a munkahelyi hiányzások 50-60 százalékának hátterében a munkavégzéshez kapcsolódó stressz áll. Emiatt évente közel 23 millió dolgozónál jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma - ez pedig már a gazdasági rendszer működését is komolyan befolyásolja. A munkahelyi stresszhez kapcsolódó betegszabadságok és a korai nyugdíjazás költsége ugyanis jelentős terhet jelent a vállalatok számára.

Felmérések szerint az Európai Unióban évente közel 23 millió dolgozónál jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma, amely jelentős hányadában a munkavégzéshez kapcsolódó stressz áll. Ez a jelenség okozhat gyakori fejfájást, izomfájdalmakat, szerepet játszhat szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi megbetegedésekben. Emellett a stressz nyomot hagy a munkavállaló hangulatán is, ingerlékenység apátia, koncentrációzavar gátolhatja a minőségi munkavégzést és növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát.

A stressz önmagában nem betegség
A stressz egy olyan belső vagy külső inger, mely vészreakciót indít el a szervezetben. Ez a reakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Gyorsul a légzés, nő az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, és az adrenalin mellett zsírsavak is felszabadulnak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Vagyis a stressz önmagában nem betegség.

A tartósan fennálló stresszes állapot azonban már annak tekinthető, hiszen az állandó készenlét megviseli a szervezetet: gyengül az immunrendszer, és fertőzések, akár komolyabb megbetegedések alakulnak ki, és a szív- és érrendszeri eltéréseken kívül a pszichoszomatikus tünetek - szorongások, pánik, kényszerek, fóbia - is megjelenhetnek.

Forrás: InfoRádió / Orvostkeresek.hu


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020-ra a stressz és a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka Európában. Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14 százaléka szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy szorongástól, ami anyagi következményekkel is jár.

Egy, a magyar vállalatok munkatársai körében végezett, néhány évvel ezelőtti átfogó munkahelyi stressz-felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezettek 20 százaléka szenved stresszel összefüggő tartós betegségben, míg a megkérdezett hazai vállalatoknak mindössze 1,6 százalékánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.

Kiderült az is, hogy a 40-69 éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akiknek a munkahelye négy évvel korábban bizonytalanná vált, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek a munkájuk felett.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

A gazdasági rendszerre is kihat

A munkahelyi stressz gazdaságra gyakorolt hatása sok összetevőből áll. A betegszabadságok és a korai nyugdíjazás költsége, illetve a magas fluktuációból (munkaerő-vándorlás, változás) fakadó ráfordítások állnak a kiadási oldalon. A másik problémakört a bevételek elmaradása jelenti. Ennek fő okát a stressz miatti produktivitás-csökkenés illetve ezzel összefüggésben a cég ügyfeleinek elvesztése jelentheti.


Átlagosan egy európai ország a GDP-jének 4 százalékát veszíti el a munkahelyi stressz miatt. Ez az összeg az egész unióra vetítve meghaladja az 500 milliárd eurót, ami nagyjából Magyarország 6 évi GDP-jének felel meg - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ).

Az MGYOSZ koordinálásában most egy program indul Magyarországon, amelyet a munkahelyi stressz megelőzésére hívja fel a figyelmet. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség programjáról Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke elmondta: a várhatóan ősz végén záruló program fő célja, hogy felhívják a figyelmet a túlzott munkahelyi stressz okozta problémákra, és javaslatokat, jól működő, kipróbált megoldásokat kínáljanak a munkaadóknak és a munkavállalóknak.

Címkék: