Pénzcentrum • 2012. március 19. 15:10
Az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes határozattal kötelez az adóhatóság egy magánszemélyt arra, hogy kamatostól fizesse meg a felmentése nyomán kapott jövedelmeire a 98 százalékos különadót, amit korábban már visszautalt számára a NAV - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő. Az eljárás során bebizonyosodott: az adóhatóság az általa elvárt munkáltatói adatszolgáltatások alapján nem tudja helyesen megállapítani a fizetendő különadót, ezért pótlólagos nyilatkozatokat kell bekérnie a foglalkoztatóktól.
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án megsemmisítette a magánszemélyek különadójáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kellett volna alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Vagyis a döntés egyértelművé tette, hogy a 2009-ben kapott, felmentéssel összefüggő jövedelmek után nem kell megfizetni a különadót.
az Alkotmánybíróság
A kormánypártok ezután alkotmánymódosítással szűkítették az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg olyan törvényeket, amelyek a költségvetést,az adókat vagy járulékokat érintenek. Ezzel párhuzamosan ismét elfogadták a 98 százalékos különadót. Majd május 6-án az Ab már csak a visszamenőleges hatályú rendelkezéseket semmisítette meg, noha a határozatban rámutatott arra, hogy a sok esetben egy egész életpálya eredményeképpen, jogszerűen megszerzett, törvények alapján kifizetett jövedelmekre előírt különadó megbélyegzi, megszégyeníti azokat az állami alkalmazottakat, akik hosszú éveket, olykor az egész pályafutásukat a közszférában töltötték. Erre hivatkozással a Pedagógusok Szakszervezete ismét az Ab-hoz fordult. A testület azonban tavaly év végéig nem döntött a beadványról, amely azonban semmissé vált. Az új alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ugyanis 2012. január 1-től minden olyan utólagos normakontrollra, az alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás megszűnt, amelyet nem a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy országgyűlési biztos kezdeményezett. Most már csak arra van lehetőség, hogy a korábbi eljárások indítványozói március 31-ig alkotmányjogi panaszként benyújtsák a korábban el nem bírált indítványukban felvetett alkotmányossági aggályt.
Nyitva maradt viszont az a kérdés, mi számít bevallással lezárt időszaknak: az, ha a magánszemély már beadta a bevallását, vagy a bevallás benyújtásának végső határideje. A kormány úgy értelmezte a döntést, hogy a május 20-ai határidő számít. Ezért sebtében, az adótörvények hatályba léptetésére akkoriban előírt 45 napos határidőt figyelmen kívül hagyva 3 nap alatt, május 9-én módosította a különadóról szóló törvényt a parlament, hogy az állami és önkormányzati működtetésű kifizetőktől származó 2010. január elsejétől megszerzett végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, munkavégzés nélküli felmentési időre kapott juttatások 3,5 millió forint fölötti részére kell megfizetni a 98 százalékos különadót. Vagyis a május 20-ai határidőig kellett volna elszámolniuk a magánszemélyeknek a különadóval is.
Arról viszont nem esett szó, mi a helyzet az egyéni vállalkozókkal, akiknek már jóval az Alkotmánybíróság döntése előtt, február 25-ig be kellett nyújtaniuk a különadóra vonatkozó bevallásukat is. Esetükben már a 2010. évre is egyértelműen kijelenthető, hogy bevallással lezárt időszakra vonatkozóan kívánták a törvényhozók visszamenőlegesen megadóztatni őket - véli Angyal József.
Az adóhatóság nemrégiben hozott határozatában lényegében felülbírálta az Alkotmánybíróság határozatát, és a saját korábbi döntését is. Az érintett magánszemély elbocsátását követően egyéni vállalkozóvá vált. Így ő már 2011. február 25-ig beadta a bevallását. Az Alkotmánybíróság döntését követően önellenőrzéssel visszaigényelte a befizetett különadót, amit az adóhatóság vissza is utalt. A NAV azonban "meggondolta magát", és most visszakéri az önellenőrzés nyomán kiutalt pénzt.
Az említett ügyben lefolytatott ellenőrzés során is bebizonyosodott, hogy helytállóak voltak a korábbi aggályok: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) használhatatlan adatokat kért a munkáltatóktól, a kifizetői igazolások alapján nem tudja meghatározni a különadó alapját, így pótlólagos nyilatkozatokat kell bekérnie - derül ki az adószakértő által ismert ügyekben hozott határozatokból.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Pénzcentrum.hu a múlt év során több cikkben is felhívta a figyelmet arra, hogy a NAV a magánszemélyek és az adóhatóság számára is használhatatlan adatszolgáltatást kért a munkáltatóktól a különadós jövedelmekről. Az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a fizetendő különadó alapjáról kellett a munkáltatóknak nyilatkozniuk. Ehelyett arról kellett volna részletes adatokat kérni a foglalkoztatóktól, hogy az elbocsátással összefüggésben melyik évben, milyen és mennyi jövedelme keletkezett az érintett adózóknak. Különösen azoknál okozott gondot a fizetendő adó megállapítása, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben elkezdték letölteni a felmondási idejüket, és már akkor kaptak olyan jövedelmet, amely után különadót kellett volna fizetniük. Az érintettek esetén a két évben szerzett jövedelmeket összesítve adták meg a munkáltatók a különadó alapját.
Az érintett adózók a kapott dokumentumokból nem tudták megállapítani, mennyi adót kellett volna fizetniük, ahhoz a tételes bérjegyzéket kellett volna elkérniük a munkáltatójuktól. Ezért Angyal József mindvégig következetesen azt tanácsolta, senki ne adja be a különadó bevallását, mert sem az adózók, sem a NAV nem tud egzakt adatokra támaszkodni, amelyek egy adóellenőrzés során megállják a helyüket.