Pénzcentrum • 2012. február 21. 15:37
Évi 25 nap fizetett alapszabadság jár a kormánytisztviselőknek, szemben a versenyszférában alkalmazottaknak meghatározott 20 nappal. Míg a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó, 45 évesnél idősebb dolgozók is legfeljebb 30 napot pihenhetnek, addig a kormányzati szervnél alkalmazott főosztályvezetőnek - életkorától függetlenül - összesen 38 nap fizetett szabadság jár, ráadásul az adófizetők pénzéből.
Az Országgyűlés tavaly év végén fogadta el a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt, amely egyebek között rendelkezik a kormánytisztviselőknek járó alap- és pótszabadságról. A jogszabály szerint a kormánytisztviselőket évi 25 munkanap alapszabadság, azon felül pedig a besorolásuktól függően pótszabadság illeti meg.
A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőknek
- fogalmazó besorolásnál 3
- tanácsos besorolásnál 5
- vezető tanácsos besorolásnál 7
- főtanácsos besorolásnál 9
- vezető tanácsos besorolásnál 11
munkanapnyi pótszabadság jár.
A középiskolai végzettségű kormánytisztviselők előadó besorolásnál 5, főelőadóként 8, főmunkatársként pedig 10 pót szabadságnapot kapnak.
A törvény szerint a pályakezdő kormánytisztviselő gyakornoki besorolást kap. Egy év elteltével viszont már fogalmazó lesz. Ekkor már 28 nap szabadság jár neki egy évben. Három év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után már tanácsosi besorolást kap a kormánytisztviselő. Ekkor már 30 nap szabadság illeti meg egy évben. Vagyis egyetemi végzettség mellett egy 26 éves kormánytisztviselő ugyanannyi nap szabadságot kap, mint a versenyszférában alkalmazott, 45 évnél idősebb munkavállaló.
A felsőfokú végzettségű vezető tanácsos besorolás 8, a főtanácsosi 16, a vezető tanácsosi pedig 25 év kormányzati szolgálati viszonyban eltöltött idő után jár.
A középiskolai végzettségű kormánytisztviselőből két év gyakornoki besorolásban töltött idő után lesz előadó. Ekkor már 30 nap szabadság jár, ami a versenyszférában csak a 45 évnél idősebbeket illeti meg. A főelőadói besorolásért 12 évet kell lehúzni az aktuális kormányok szolgálatában, s 31 év után jár a főmunkatársi cím.
A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőknek vezetői pótszabadság jár. Az osztályvezetők 11, a főosztályvezető-helyettesek 12, a főosztályvezetők pedig 13 nap plusz szabadságot kapnak függetlenül attól, hogy mennyi időt töltöttek már el kormányzati jogviszonyban. Vagyis egy főosztályvezető - korától függetlenül - 38 nap szabadságnapra jogosult.
Emellett a kormánytisztviselőknek is jár a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után pótszabadság, egy gyermek esetén évi 2, két gyermeknél 4, három vagy több gyermek esetén 7 nap pótszabadság.
Vagyis egy háromgyermekes, 35 éves, kormányzatnak dolgozó főosztályvezetőt egy évben 45 nap fizetett szabadság illeti meg. Ezzel szemben egy ugyanennyi idős, szintén háromgyermekes, versenyszférában dolgozó munkavállalónak csak évi 32 nap szabadság jár.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kicsit behatárolja a mozgásteret az igazgatási szünet
Némi megkötés a kormánytisztviselőknél, hogy a kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként úgynevezett igazgatási szünetet állapíthat meg. A törvény szerint ebben az esetben a kormánytisztviselő alapszabadságának a háromötödét ebben az időszakban kell kiadni. Vagyis legfeljebb 15 nap szabadságot kell az igazgatási szünet ideje alatt kivenniük a kormánytisztviselőknek.
Az egyes szervezeti egységek esetében azonban ennél rövidebb időtartamban is meg lehet határozni az igazgatási szünet időtartamát, így a szabadság kötelező kivételét is.
Az idei évre vonatkozó kormányrendelet még nem jelent meg. A tavalyi évben július 18-tól augusztus 21-ig, valamint december 23-tól 2012. január 6-ig rendelt el a kormány általános igazgatási szünetet a központi államigazgatási szerveknél. Vagyis a rögzített szabadságolási idővel nem jártak annyira rosszul a kormánytisztviselők, hiszen az igazgatási szünet nyárra, valamint a karácsonyi, téli iskolai szünet idejére esett.
A versenyszférában sokkal többet kell munkával tölteni
A Munka törvénykönyve szerint a versenyszférában évi 20 munkanap az alapszabadság. Életkortól függően legfeljebb 10 nappal emelkedhet a szabadságnapok száma a 45 évnél idősebbek esetén. A kormánytisztviselőkhöz hasonlóan további pótnapok illetik meg a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőket. Emellett évi 5 munkanap pótszabadság jár a vak munkavállalóknak, valamint az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken naponta legalább 3 órát eltöltőknek.
A Munka törvénykönyvében meghatározott szabadságnapok száma
- huszonötödik életévtől 21
- huszonnyolcadik életévtől 22
- harmincegyedik életévtől 23
- harmincharmadik életévtől 24
- harmincötödik életévtől 25
- harminchetedik életévtől 26
- harminckilencedik életévtől 27
- negyvenegyedik életévtől 28
- negyvenharmadik életévtől 29
- negyvenötödik életévtől 30