Pénzcentrum • 2012. január 4. 14:57
A harmadik országból érkező egészségügyi dolgozóknak legalább bruttó 240 ezer forintos havi bért kötelező biztosítani egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet értelmében - hívja fel a figyelmet a hvg.hu. Ez kétszerese egy átlagos orvosi fizetésnek. A szakmai szervezetek képviselői szerint nem várható, hogy külföldi orvosok tömegesen vállalnának Magyarországon munkát. Viszont tisztességesnek tartanák, ha a magyar orvosok bérét is a rendeletben szereplőhöz igazítanák.
December 16-án jelent meg a Magyar Közlönyben egy nemzetgazdasági miniszteri rendelet "az EU Kék kártyával foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő kötelező legkisebb munkabér megállapításáról". Ebben rögzítik, hogy az Európai Unión kívüli országokból származó egészségügyi dolgozóknak kötelezően mekkora minimálbért kell kapniuk.
Eszerint a külföldi általános orvosok, szakorvosok, gyógyszerészek, optometristák, dietetikusok, gyógytornászok, védőnők, mentőtisztek, valamint a felsőfokú végzettségű ápolók és szülésznők minimum bruttó 239 760 forintos bérrel foglalkoztathatók. Eközben jelenleg egy kezdő magyar orvos például bruttó 120 ezer forint körüli összeget keres.
Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint kicsi a valószínűsége, hogy ettől nagy számban áramolnának be harmadik országokból az orvosok, mivel nehéz Magyarországon elismertetni a külföldi diplomát. Hozzátette: "jó lenne, ha ez lenne a magyar etalon is", vagyis a magyar orvosok bérét is a rendeletben szereplőhöz igazítanák.
Egyetért Ráczcal Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. A hvg.hu-nak elmondta: nagy idegességet nem generált a szakmán belül ez a rendelet, mivel jelenleg sem igen jön harmadik országból egészségügyi dolgozó, egyrészt a nyelvi nehézségek, másrészt a diploma elismertetésének nehézsége miatt.
Éger szerint aggasztóbb az, ahogy a szaktárca az érdekvédelmi csoportokhoz viszonyul a szakmai egyeztetések során. Mint mondta: erről a rendeletről is csak véletlenül értesültek, és feltételezte, hogy azért miniszteri és nem kormányrendeletben rögzítették az új szabályt, mert utóbbi esetében előzetesen ki kellett volna kérni az egészségügyi érdekvédelmi csoportok véleményét.
EU Kék Kártyával úgy lehet harmadik országbeli személyt foglalkoztatni, hogy a munkáltató előzetesen munkaerőigényt nyújt be a munkaügyi központhoz arra a konkrét munkakörre, amelyben a külföldi személyt foglalkoztatni kívánja. Ha van a nyilvántartásban a munkakörre előírt felsőfokú végzettséggel rendelkező hazai álláskereső, akkor azt kell felvennie - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ha ettől a foglalkoztató elzárkózik, akkor a munkaügyi központ a kékkártya kiadását elutasítja, így a külföldit sem lehet felvenni.
Ha nincs megfelelő végzettségű hazai álláskereső akkor a munkaügyi központ a kék kártya iránti kérelmet támogatja, és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a további szigorú törvényi feltételek fennállása esetén kiadja a dokumentumot.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben gyakorlatilag nem fordul elő kék kártyával történő foglalkoztatás - hangsúlyozza a tárca. Mivel ezekben az intézményekben a közalkalmazotti törvény illetménytáblázatát kell kötelezően alkalmazni, a foglalkoztató csak ritkán előforduló esetekben (kiemelkedő képesítés, korábbi több éves magyarországi foglakoztatás) esetén adhatja meg jogszerűen az NGM-rendeletben előírt "kékkártyás minimálbért".
Az egészségügyben ezzel a lehetőséggel legfeljebb csak a magán fenntartású intézmények élhetnek, azok is csak akkor, ha magyar szakember nem áll rendelkezésre. A szaktárca szerint a jogszabály kifejezetten a magyar munkavállalókat védi azzal, hogy a harmadik országbeli személynek magas, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset 1.2-szeresét kell munkabérként megfizetni, ha magyar munkaerő helyett kékkártyás külföldit kíván foglalkoztatni.