Pénzcentrum • 2011. december 23. 21:08
2012. január 1-jétől a minimálbér összege 93 ezer, a garantált minimálbéré 108 ezer forint - áll a Magyar Közlönyben tegnap megjelent rendeletben. Ezzel együtt napvilágot látott az elvárt béremelés mértékéről szóló rendelet is.
19%-os minimálbér-emelés
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint, napibér alkalmazása esetén 4 280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint - olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 850 forint, napibér alkalmazása esetén 4 970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint.
A minimálbér emelésére azért volt szükség, mert jövőre teljesen megszűnik az adójóváírás, és pont ennyit kell emelkednie a minimálbérnek ahhoz, hogy nettó értelemben változatlan maradjon. Idén a minimálbér 78 ezer forint volt.
Havonta fix összegű elvárt béremelés
Szintén a tegnapi Közlönyben megjelent másik rendelet szabályozza az elvárt béremelést. Az alacsony keresetűek bérének megőrzéséről szóló törvény értelmében az a munkáltató, aki az elvárt béremelést nem hajtja végre, eleshet az állami támogatásoktól és nem vehet részt közbeszerzési pályázatokon két évig. Legalább a dolgozók kétharmadánál végre kell hajtani az emelést, akkor a Munkaügyi Felügyelet nem hoz a fentieket eredményező határozatot.
2012-ben az elvárt béremelést bérsávonként fix összegben határozta meg a kormány, amely a lenti táblázatban látható. A 2011-es bérkategória kiszámításához pedig útmutatást adott. Eszerint a 2011-es havi bérek átlagát kell venni. Ha a munkavállaló bére 2011-ben nem változott, akkor a január 1-től december 31-ig terjedő időszakot kell figyelembe venni. Ha viszont év közben volt változás, akkor két eset van. Ha a bér október 31. előtt változott, akkor a változás időpontjától december 31-ig, ha október 31. után változott a bér, akkor csak az október 31-ig terjedő időszakot kell figyelembe venni. Ha pedig a dolgozó október 31-e után lépett be a céghez, akkor a belépéstől év végéig eltelt időt kell számítani. Fontos, hogy a munkabérbe beleszámítanak a bérpótlékok is. Ha év közben változott a munkavállaló havi munkaideje, pl. részmunkaidős lett teljes munkaidősből vagy fordítva, akkor arányosítani kell.
Két módon lehet teljesíteni az elvárt béremelést. Az egyszerűbb talán az, ha a munkáltató az alábbi táblázatban szereplő összeggel egyszerűen megemeli a személyi alapbért. Vagy pedig az összeget megszorozza a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosával, és a kapott összeggel emeli meg a bért. Ez utóbbi azoknál a foglalkoztatóknál és munkaköröknél érdekes, ahol jelentős arányt képviselnek a bérpótlékok, akár műszak, akár túlóra vagy egyéb címen.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A minimálbér-emelés az elvárt béremelésbe beleszámít.
A béren kívüli juttatások beszámíthatóak a béremelésbe, de csak a juttatás 2012-es növekményével, és csak a béremelés 25 százalékáig.
A bérkompenzációról bővebben: Így lehet több a fizetésed jövőre