Pénzcentrum • 2011. november 21. 12:44
Új csúcsra tudott emelkedni a globálisan kezelt vagyon egy friss elemzés szerin. Természetesen a különbségek az egyes régiókon belül és azok között is óriási. Míg a fejlett országok jellemzően nagy vagyont tudhatnak magukénak, addig a fejlődő országok inkább a szegényebb térséget képviselik, habár Kínában például nagyon erős a felső-középosztály. Jól mutatja a jövedelmi különbségeket, hogy a globális vagyon közel felét a társadalom leggazdagabb 1 százaléka birtokolja. A Credit Suisse szerint viszont a jövőben a növekedés motorját a feltörekvő országok jelentik majd, Kínát pedig India követi a kikövezett úton.
Credit Suisse legfrissebb felmérése a globális megtakarítási piacot térképezi fel. A tanulmány fő üzenete, hogy miközben 2010 közepén a számításaik szerint 195 ezer milliárd dollárt ért el a globális vagyon, addig 2011 közepén már 231 ezer milliárd dollárt. Mivel 2010-2011 a válságból való kilábalással telt, bár egyre több kérdőjellel, a globális vagyon történelmi csúcsra tudott emelkedni, külön öröm, hogy a régiók esetében is erről beszélhettünk, ha Észak-Amerikát és Európát nem számítjuk. Európa kivételével a Credit Suisse elemzői szerint 2010-2011 között a vagyon emelkedése magasabb volt, mint a 2000-2009-es átlag.
A háztartások vagyona nagyon dinamikusan emelkedett az elmúlt évtizedben, Ausztráliában, Kínában, Új-Zélandon, Lengyelországban és Romániában például az egy felnőttre jutó vagyon dollárban számítva a háromszorosára emelkedett, miközben Indonéziában és Oroszországban ötszörözésről beszélhettünk. A negatív példák között lehetett hozni Japánt, ahol 2000-2010 között mindössze 5 százalékos növekedést lehetett látni, miközben Argentínában 30 százalékos csökkenést.
Nem szabad elfelejteni, hogy a vagyon növekedést több tényező együttes hatása okozta. Például ott van a felnőtt lakosság számának emelkedése, a becslések szerint 3,6 milliárd főről 4,5 milliárd főre emelkedett 2000 óta a felnőtt népesség. A dollár gyengülése a fő devizákhoz képest szintén meghatározó hatással járt, 2000 óta a nettó vagyon egy felnőttre jutó értéke 67 százalékkal emelkedett, viszont ha a devizaárfolyamok változását kiszűrjük, akkor a növekedés mindössze 36 százalék lenne.
A háztartások vagyona nagyon dinamikusan emelkedett az elmúlt évtizedben, Ausztráliában, Kínában, Új-Zélandon, Lengyelországban és Romániában például az egy felnőttre jutó vagyon dollárban számítva a háromszorosára emelkedett, miközben Indonéziában és Oroszországban ötszörözésről beszélhettünk. A negatív példák között lehetett hozni Japánt, ahol 2000-2010 között mindössze 5 százalékos növekedést lehetett látni, miközben Argentínában 30 százalékos csökkenést.
A régiós eltérések jelentősek
A vagyon megoszlása egyenlőtlen a társadalom belül, a CS elemzői szerint ahhoz, hogy a világ leggazdagabb feléhez tartozzunk, elég lett volna 4200 dolláros vagyon az adósságot nem számítva, azonban ha a leggazdagabb 10 százalékba akartunk volna tartozni, akkor ahhoz 82 000 dolláros vagyonnal kéne rendelkeznünk. A leggazdagabb 1 százalékba ennél is sokkal nehezebb lett volna beférkőzni, hiszen itt a "belépési limit" 712 000 dollár.
A leggazdagabb országokat, amelyek egy felnőttre vetítve 100 000 dollár feletti vagyont tudnak felmutatni, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában találjuk, miközben találhatunk kivételeket Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben, valamint Közel-Keleten. A leggazdagabb ország kétség kívül Svájc, ahol az egy felnőttre jutó vagyon meghaladja a világon egyedüliként a fél millió dollárt. Ausztrália és Norvégia szorosan követi őt 300 000 dollár feletti átlagvagyonnal.
Szemléletes, hogy a globális vagyon mindössze 1 százalékával rendelkezik a világ lakosságának fele, a leggazdagabb 10 százaléké a vagyon 84 százaléka, a leggazdagabb 1 százalék pedig a globális vagyon 44 százalékát birtokolja. A régiós megbontás nagyon jól szemlélteti az egyes kontinensek fejlettségét, nem meglepő módon a leggazdagabb 10 százaléka között a legnagyobb részaránnyal Észak-Amerika és Európa rendelkezik.
Jövedelmi piramis
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Miután megismertük, hogy miként alakult a vagyon globálisan, illetve régiós összevetésben, érdemes arra is egy pillantást vetni, hogy a jövedelem hogyan oszlik meg a társadalmon belül. A CS elemzői jövedelmi kategóriákat képeztek, és eszerint osztották be a föld felnőtt lakosságát. Becsléseik szerint a 4,5 milliárd főből 3 milliárd 10 000 dollárnál kevesebb vagyonnal rendelkezik, ebben azonban a befektetéseken kívül benne található az ingatlanvagyon is. Összehasonlításképpen a 231 milliárd dolláros teljes vagyonból mindössze 3,3 százalékot tudhat magáénak ez a társadalmi csoport.
Az elemzők szerint a 10 000 dolláros alsó limit igazán alacsonynak tekinthető a fejlett országokat nézve, főleg, ha a számításba belevesszük az ingatlanvagyont is, legyen szó akár hitelből vagy anélkül megvásárolt ingatlanokról. Ennek ellenére érdekes jelenség, hogy a fejlett országokban meglehetősen magas azoknak a száma, akik szinte semmilyen vagy nagyon alacsony megtakarítással rendelkeznek. Tanulságos, hogy a fejlődő országok lakosságának többsége ebbe a kategóriába esik bele, ez azonban még nem jelenti azt, hogy szegények lennének, hiszen sok esetben elegendő egy lakás vagy földbirtok ahhoz, hogy a helyi viszonyokhoz képest valaki jó életszínvonalon éljen.
A piramis aljáról indulva sorrendben a második kategóriába azok tartoznak, akik 10 000 és 100 000 dollár közötti vagyont birtokolnak, a számuk körülbelül 1 milliárd, és a teljes vagyon 15 százaléka köthető hozzájuk. Talán ez az egyik leginkább kiegyensúlyozott kategória regionális bontásban, igaz Kína egyre nagyobb részarányt képvisel. A fejlett országok (főként a közepesen vagyonos országok) esetében a középosztály található itt, a fejlődők esetében viszont csak a legvagyonosabb rétegek kerülhetnek már be ide.
A 100 000 és 1 millió dollár közötti vagyonnal 370 millióan rendelkeznek, a CS szerint arányukat tekintve ők birtokolják a legnagyobb vagyont, összességében 100 milliárd dollárt (a teljes vagyon 44 százalékát). A gazdagabb országokban itt jelenik meg a középosztály, Észak-Amerika, Európa és Ázsia például 89 százalékos részarányt képvisel, egyedül Európa 39 százalékkal áll.
A CS számításai szerint az egy millió dollár feletti vagyon felett őrködő lakosság 30 millió, miközben az általuk összesen birtokolt vagyon 89 milliárd dollár, tehát egy főre vetítve 3 millió dollárról beszélhetünk. A nemzetközi sztenderdek alapján ezek az ügyfelek tekinthetők a privátbankok legfőbb célpontjainak. Az általánosítás itt is félrevezető lehet, hiszen ahogy a piramis többi részénél, a legmagasabb jövedelmi kategóriában is éles eltérések vannak. A CS elemzői úgy vélik, hogy a 30 millió ügyfél közül, közel 27 millió 1-5 millió dolláros vagyon felett rendelkezik, miközben további kétmillió fő 5-10 millió dollárral. A leggazdagabbak között is vannak természetesen kiemelkedő személyek, érdekesség, hogy az egy milliárd dollár feletti vagyonnal rendelkezőket a Credit Suisse 1000 főre teszi.