Pénzcentrum • 2011. szeptember 19. 16:42
Akár már a szeptember 20-ai áfabevallásukban is visszaigényelhetik a vállalkozások a kifizetetlen számláik után a forgalmi adót. Az Országgyűlés a mai napon egyhangú szavazással elfogadta az Európai Bíróság döntése nyomán megfogalmazott törvénymódosítási javaslatot. Továbbra is homály fedi viszont, hogy emiatt valójában mekkora összeg esik ki a költségvetésből.
Kormánypárti és ellenzéki képviselők egytől egyig megszavazták az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, és a sürgős kihirdetését. Az elfogadott jogszabály szerint az aktuális áfabevallásokban is visszaigényelhetik a vállalkozások az Európai Bíróság ítélete alapján a ki nem fizetett számlákban szereplő általános forgalmi adót. Ehhez semmi mást nem kell tenni, mint kitöltetlenül hagyni az áfabevallásban a 85. sort, amelyen eddig a pénzügyileg nem rendezett tételeket kellett feltüntetni abban az esetben, ha a vállalkozás visszaigényelte az áfát. (Ha a többletet nem kérte vissza a cég, hanem átvitte a következő bevallási időszakra, akkor ezt a sort nem kellett kitölteni.)
Angyal József okleveles adószakértő szerint már az augusztus 22-ig esedékes áfabevallásokban is jogszerűen megtehették a vállalkozások, hogy egyszerűen üresen hagyták az említett sort, mivel az Európai Bíróság július 28-án kimondta, hogy a magyar áfatörvény vonatkozó passzusa sérti az uniós irányelvet.
Az elfogadott törvénymódosítási javaslat szerint egy másik lehetőséget is választhatnak a vállalkozások: október 20-ig külön, erre a célra rendszeresített nyomtatványon igényelhetik vissza a korábban kifizetetlenség miatt visszatartott áfát. Ezt a megoldást az éves áfabevallóknak érdemes választaniuk, akik így korábban hozzájuthatnak az ilyen jogcímen ki nem fizetett áfához, mintha csak a jövő év elején benyújtott bevallásukban kérnék azt vissza.
Az október 20-ai határidő viszont mindenképpen fontos azok számára, akiket korábban megbüntetett az adóhatóság amiatt, mert pénzügyileg nem rendezett számlák után igényelték vissza az áfát. Az érintett vállalkozások a fenti határidőig kérhetnek ismételt ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), ha a terhükre jogerős határozattal adóbírságot vagy késedelmi pótlékot állapított meg a hatóság.
A törvénymódosítás szerint külön késedelmi pótlékot nem igényelhetnek a vállalkozások amiatt, mert az állam 11 éven keresztül használta a forrásaikat. A kifogásolt szabály ugyanis már 2000 óta hatályban van, még az előző Fidesz-kormány vezette be.
KATTINTS! 260 milliárdot bukott a költségvetés - Amnéziás Varga Mihály?
Mit titkol az adóhatóság és a minisztérium?
Szakértők a döntés előtt megpróbálták megbecsülni, mennyit veszíthet a költségvetés, ha elmarasztalja Magyarországot az Európai Bíróság. Ekkor 100 milliárd forintról szóltak a hírek. Majd Varga Mihály, Miniszterelnökéget vezető államtitkár augusztus 28-án a Hír TV Kontraszt című műsorában azt mondta: az első becslések szerint 240-260 milliárd forint közötti összegtől esik el a magyar költségvetés amiatt, hogy a jövőben a korábban ki nem fizetett áfát is vissza kell adni a vállalkozásoknak.
Azóta tényként jelenik meg a kormányzati kommunikációban és a médiában is, hogy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetni a vállalkozásoknak az EB-döntés nyomán. A Pénzcentrum.hu egy hónappal ezelőtt kereste meg először a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy tájékoztatást kérjen az adóhatóság rendelkezésére álló adatokról. A NAV nem válaszolt a kérdésünkre, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányított bennünket. A tárcától megkeresésünkre azóta csak automata visszajelző e-mailek érkeztek.
Az áfabevallásban külön soron kellett feltüntetni a pénzügyileg nem rendezett tételeket, vagyis azt az összeget, amelyet még nem fizetett ki a vállalkozás, tehát nem tudta az áfatartalmát visszaigényelni. Ezt a sort csak akkor kellett kitölteni, ha az adózó a negatív áfa összegét vissza akarta kapni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Egy egyszerű összeadó program segítségével az adóhatóság pontosan meg tudná mondani, hogy ezen a soron mekkora összeg szerepel. Ha azt a kérdést szeretnénk megválaszolni, hogy a 2011. évi költségvetést mekkora kifizetés terheli az EB-döntés miatt, akkor meg kell nézni, hogy mekkora összeg szerepel a 2010. december havi, utolsó negyedéves, illetve éves áfabevallásokban a pénzügyileg nem rendezett tételek során - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József.
Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese egy múlt heti sajtótájékoztatón a Pénzcentrum.hu kérdésére közölte: nem tudja nyugodt lelkiismerettel megerősíteni, hogy az EB-döntés nyomán 250 milliárd forintot kell visszafizetni a vállalkozásoknak. Annyit tett még hozzá, hogy a pénzügyileg nem rendezett tételeket tartalmazó sorból nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mennyi áfát kellett volna ténylegesen kifizetni a vállalkozásoknak, és mekkora az az összeg, amelyet az adott bevallásban nem kértek volna vissza, hanem átvitték volna a következő időszakra.
Miből lesz pénz az áfakifizetésre?
Orbán Viktor miniszterelnök másfél héttel ezelőtt, a lovasberényi sajtótájékoztatón még azt ígérte, hogy a szeptember 11-i kormányülésen megtalálják a szükséges forrást a 250 milliárd forint kifizetéséhez. Azóta semmi konkrétum nem hangzott el arra vonatkozóan, mégis miből kívánja finanszírozni a kormány ezt a tételt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember 12-én közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány még az idei évben kifizetné az Európai Bíróság határozata nyomán aktuális áfavisszatérítést. Az MTI tájékoztatása szerint a minisztérium ekkor is tényként közölte, hogy 250 milliárd forintról van szó.
Az NGM angol nyelvű, a Széll Kálmán-terv frissítéseként megcímzett tájékoztatója szerint a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb, állami eszközökből finanszírozza az állam. Az MTI megkeresésére nem érkezett válasz arra vonatkozóan hogy milyen állami eszközökből is történhet a kifizetés.
A sajtóban megindultak a találgatások arról, hogy ezt a kötelezettséget is a magánnyugdíj-pénztári vagyonból finanszírozná a kormány. A megközelítően 2700 milliárd forintos vagyon jelentős részét azonban már más célokra odaígérte a kormány.