Pénzcentrum • 2011. augusztus 31. 17:02
Annyit biztosan tudunk, hogy szeptember elsejétől életbe lép a köznyelvben chipsadóként híressé-hírhedtté vált népegészségügyi termékadó. Az új szabályozás várható hatásáról azonban igencsak megoszlanak a vélemények. Van, aki milliárdos költségvetési bevétellel, egészségesebb társadalommal számol, mások szerint viszont növekszik majd a feketén eladott élelmiszerek aránya, és akár jelentős elbocsátások is lehetnek.
Ami biztos...
Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től. Úgy tudni, egyes áruházakban jelentősen megnőtt a vevők érdeklődése a holnaptól -elvileg- dráguló termékek iránt. t - közismertebb nevén chipsadót kell fizetni.
A fideszes Font Sándor és Kovács József törvényjavaslatát 255 igen szavazattal, 54 ellenében, 36 tartózkodás mellett, július közepén fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP képviselői ellenezték az indítványt, a jobbikos képviselők többsége tartózkodott.
A jogszabály értelmében az üdítőitalok esetében a 25 százaléknál kisebb gyümölcstartalmú és deciliterenként 8 grammnál több cukrot tartalmazó terméket terheli az adó, az energiaitalokat pedig akkor, ha koffeintartalmuk deciliterenként meghaladja a10 milligrammot.
Az előrecsomagolt sütemények akkor adókötelesek, ha 10 dekagrammonként 4 dekánál több cukrot tartalmaznak. A sós snack után akkor fizetendő adó, ha 10 dekagrammonként 1 grammnál több sót tartalmaz. Az ételízesítőknél 10 dekagrammonként 5 gramm só az adózási határ.
Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az adót - akár az áfát - az eladó szedi be, majd az adóhivatal felé önadózással számol el. Nem kell adót fizetnie a kereskedőnek, ha évente 50 liternél, illetve 50 kilogrammnál kevesebb adóköteles terméket ad el.
Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.
Akcióznak, változtatnak
A gyártási folyamat változásairól, az összetevők arányának módosulásáról egyelőre semmi biztosat sem lehet tudni. Piaci pletykák szerint az érintett cégek próbálnak alkalmazkodni a helyzethez: chipsgyártók például olyan termékekkel rukkolnak elő, amelyek kevesebb sót tartalmaznak, így nem kell utánuk extra-adót fizetni.
Könnyen lehet ugyanakkor, hogy elbúcsúzhatunk az ismerős ízektől: egyes gyártóknak már hetek óta kaphatóak olyan termékeik, amelyek csökkentett sótartalommal készültek - ezek íze pedig igencsak elmarad a megszokottól.
Szembetűnő az is, hogy több áruházlánc hatalmas akciókba kezdett az elmúlt napokban: a
népegészségügyi termékadóval sújtott termékek (leginkább üdítők,
energiaitalok) jelentős leértékelése figyelhető meg.
Akik örülnek...
A törvényjavaslatot benyújtói azzal indokolták, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit az ország társadalmi és gazdasági fejlettsége lehetővé tenne. Az előterjesztés célja, hogy a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó termékek megadóztatásával az egészségügyre fordítható források bővüljenek - olvasható az indoklásban.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága szerint a termékadó bevezetésének célja, hogy a magyar lakosságot az egészségesebb táplálkozás felé terelje, csökkentve azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek nagy energiatartalmúak, sok bennük a só- vagy a cukor, ugyanakkor kevés értékes tápanyagot és nagymennyiségű, úgynevezett luxuskalóriát (így nevezzük azokat a táplálékokat, amelyek semmi értékes anyagot nem juttatnak szervezetünkbe) tartalmaznak, éppen ezért népegészségügyi szempontból nem preferáltak. Az adó bevezetésének másik célja, hogy az ebből származó mintegy 20 milliárd forintos éves bevétel a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálja, amelyhez hozzátartozik a gyógyítók bérének rendezése is.
A minisztérium szerint a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlen, s jóval elmarad attól, mint amit az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége indokolna. Kutatások szerint egy 2008-ban született fiú 7,4 évvel, míg egy ugyanennyi idős lány 5,1 évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai átlag. S amennyiben a jelenlegi népegészségügyi helyzet nem változik, életük 21, illetve 25 százalékát nem egészségesen élik le.
A helytelen táplálkozással is összefüggésben lévő szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések népbetegségnek számítanak, gyermekeink (és a felnőtt lakosság) jelentős hányada túlsúlyos, vagy elhízott. Nemzetközi és hazai kutatások is azt jelzik, hogy a túlzott cukor és só bevitel komoly egészségügyi kockázatot jelent. A magas vérnyomás, az agyvérzés, a szívkoszorúér-betegségek veszélye megfelelő táplálkozással és rendszeres testmozgással jelentősen csökkenthető lenne.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyar lakosság sófogyasztása minden életkorban jelentősen meghaladja az ajánlott mennyiséget. A felnőttek napi ajánlott 5 gramm helyett 14-18, míg a gyermekek 3 gramm helyett 3,5 - 13,1 gramm között fogyasztanak sót. Sok esetben a szénhidrátok (így pl. az édességek) teszik ki az étkezések jelentős részét, miközben naponta és testsúly-kilogrammonként mintegy 5 gramm szénhidrátra van szükségünk.
A magas koffein-bevitel felborítja a normál életritmust, mesterséges felpörgést, ezt követően azonban fokozott fáradtságot okoz. Az érzékeny korcsoportokban (pl. gyermekek, serdülők, fiatal felnőttek) a nagy mennyiségű koffein fogyasztása előidézheti a koffein túladagolás tüneteit: erős hányingert és hányást, mellkasi fájdalmat, szapora pulzust, verejtékezést, nyugtalanságot, álmatlanságot, esetenként pánikrohamot. Koffein-tartalmú ital fogyasztásához nem szokott személyek, vagy18 év alatti gyermekek esetében a túladagolás súlyosabb következményekhez, így akár halálhoz is vezethet.
A legnagyobb veszélyben a gyerekek vannak, hiszen ők általában a magas kalóriatartalmú ételeket, italokat szeretik, amelyek rendszerint sok hozzáadott sót, cukrot, emellett elenyésző mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.
A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az egészséges táplálkozási szokások támogatása a magyarországi mezőgazdasági termékeknek kedvez, segíti a helyi termelés és az élelmiszerbiztonság megerősítését. A közlemény ugyanakkor elfelejtkezik arról, hogy a több nagy hazai snackgyártó szintén magyar alapanyagokkal dolgozik - a visszaeső kereslet megviselheti például a burgonyatermelőket.
...és akik nem annyira
A "chipsadó" (népegészségügyi termékdíj) szeptemberi bevezetése után várhatóan még több olyan élelmiszeripari cég kényszerül nehéz helyzetbe, amely a cukros, tartósítószeres élelmiszerek gyártására szakosodott. Itt leginkább a kisebb, néhány százmillió árbevételű vállalatok vannak veszélyben, ha teljes termékpalettájukat érinti az új adó - áll a Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő friss elemzésében.
A nagy multiláncokat kevésbé sújtja negatívan az új szabályozás, mivel széles kínálatuk egy-egy eleme után kell majd csak adót fizetniük. Ha az áremelkedés a kereslet csökkenését is magával hozza, előfordulhat az adó bevezetése után még több szereplő bezárása. A nehézségek ellenére naponta egy élelmiszergyártó szűnik meg Magyarországon, de erre a megszűnésre átlagosan napi két új cég jut a szektorban - hívta fel a figyelmet a trendre Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója.
Szakmai szervezetek arra számítanak, a fogyasztás visszaesését, a feketegazdaság növekedését jelenti majd az új adó. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az adójóváírás szűkítése, az ágazati és fogyasztási különadók - például a chipsadó- is visszafogják a fogyasztást.
A milliárdos nagyságrendű beruházás elmaradása várhatóan nem az egyetlen veszteség, amely a ma hatályba lépő egészségügyi termékdíj miatt az élelmiszeripart érinti.
Az OKSZ korábbi elemzése szerint nagyjából annyi lesz a költekezés értéke az adó bevezetése után ezekből a termékekből, mint előtte. Az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog.
Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének (például csökkentett cukortartalmú, vagy cukormentes cikkeket ajánlanak). Prognózisuk szerint növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók, (ami az élelmiszerek nagy áfa-különbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elhibázottnak és elhamarkodottnak tartja az élelmiszer különadó bevezetését. A hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára, ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói árának további növekedéséhez és hazai munkahelyek megszűnéséhez vezetne.
Mint hangsúlyozzák, a magyarországi élelmiszer-feldolgozók termékei csak és kizárólag a legszigorúbb hazai és uniós minőségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával készülnek, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent és egyes termékcsoportok "népegészségügyi szempontból nem kívánatos élelmiszerekké" történő önkényes minősítése hatásvizsgálatokkal nem alátámasztott, így az érintett termékek és gyártóik hírnevét rontja.
Az ÉFOSZ véleménye szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas végrehajtási, ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt.