Pénzcentrum • 2011. július 29. 10:32
A jövőben a tervek szerint csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok; ma az egyetemekre jelentkezők felének nincs papírja nyelvtudásáról. Nem is biztos, hogy a szakközép és szakmunkásképző intézetek diákjainak lehetősége lesz a dokumentum megszerzésére csak az iskolai forrásokra támaszkodva. Egy nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam viszont vagyonokba kerülhet a családoknak.
A nyelvvizsga megszerzéséhez 600-700 óra nyelvtanulás szükséges - mondta el a Pénzcentrum.hu kérdésére Tóth Ildikó, a Katedra nyelviskola tanulmányi igazgatója. Ez az óraszám egy kisebb vagyon, ha magunknak kell megoldanunk. A költségekhez még hozzá jön a nyelvvizsga díja is, ami vizsgatípustól függően 20-30 ezer forint körül van.
Az egyetemre jelentkező hallgatók eddig is többségében a felvételi miatt szerezték meg a nyelvvizsgájukat, az így szerezhető plusz pontok általában az államilag támogatott és a fizetős szakok közötti különbséget jelentették. A diákok épp ezért sűrű sorokban rohamozták meg a nyelviskolákat és a magántanárokat a felvételi előtti évben.
A nyelvvizsgára való, normál tanórákon túli, készülés általában a legjobb iskolák tanulóinak is szükséges. A szakközép és szakmunkástanulók még nagyobb hátrányból indulva juthatnak el a vizsgáig, mivel több helyen alacsonyabb óraszámban tanulják a nyelvet. Nekik szinte biztosan szükségük lesz különórákra, tanfolyamokra. Egy ilyen csoportos tanfolyam óradíja 500-tól 1200 forintig terjedő skálán mozog, a csoport nagyságától és nyelviskolától függően. Tehát a legnagyobb csoportokban alap szintről 250 ezer forint körüli összegért eljuthatunk a nyelvvizsga előkapujába, ehhez nagy szorgalom és több száz óra otthoni tanulás is szükséges. A kisebb csoportokban ez az összeg akár 600 ezer forintig is nőhet, nyelvvizsgadíjjal és kifejezetten arra felkészítő tanfolyammal együtt még tovább.
Az alacsony tanári fizetés a diákok veszte!
A középiskolai oktatás legnagyobb problémája a tanárok fluktuációja. Bár, ahogy Tóth Ildikó elmondta a nyelviskoláknak egyre nagyobb konkurenciát jelent a középiskolai nyelvoktatás fejlődése. Egyre kevésbé fordult elő például az elmúlt években, hogy a diákok nem kapták meg az alapvető nyelvoktatást az intézményekben és ezért kellett volna nyelviskolát keresniük.
A tanárváltások jelentősen megnehezítik a diákok dolgát; a nyelvtan évenkénti újrakezdése hátráltatja a nyelvvizsgára való felkészülést és magánórákra kényszeríti a diákokat. A nyelvtanárok lehetőségei a legnagyobbak a pedagógus szakmát választók között, többen vállalnak fordítást, tartanak magánórákat vagy szerződnek el nyelvstúdiókhoz a nagyobb fizetés reményében. Emiatt alakulhat ki az a magas fluktuáció, ami több iskolában is problémássá teszi a nyelvoktatást.
Nyelvvizsgadíjak
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Amennyiben még sikerül is a középiskolában elsajátítani a nyelvet a választott nyelvvizsgára fel kell készülni, hiszen az iskolai órák feladata nem a típusfeladatok begyakoroltatása. A nyelviskolák felkészülésért 32 - 62 ezer forintot is elkérhetnek, az óraszámtól és a csoport nagyságától függően. Az iskolában használt tankönyvek és egyéb tananyagok sem olcsók, egy évben közel 6-7 ezer forintba is kerülhet egy csomag. A tanárok változása miatt egy szinthez sokszor több tankönyvet kell megvásárolnia a szülőknek.
Miért kell egyetemre nyelvtudás?
Alapvető elvárás lenne az, hogy egyetem elvégzése lehetetlenség egy idegen nyelv aktív tudása nélkül. Valljuk be, még a saját elméink is idegen nyelven publikálnak, lehetetlen a tanulás a tudományágunk nyelvének ismerete nélkül. Az új javaslat miszerint már az egyetemre való bekerülés feltétele lenne a nyelvvizsga, megkönnyítené az egyetem dolgát, akár az első félévtől kezdve bátrabban használhatnának a karokon idegen nyelvű irodalmat. Kérdés az, hogy erre mennyire van szükség és mennyire célszerű kiszervezni e módon az egyetemekről a nyelvoktatást.
A legtöbb esetben a munkáltatók nem kérik a papír meglétét - mondta el kérdésünkre Tóth Ildikó. A felvételi eljárás része legtöbbször a szóbeli idegen nyelvű beszélgetés, mivel a nyelvvizsga megléte sokszor nem garancia a nyelvtudásra. A frissen nyelvvizsgázott hallgatók azért meg tudnak szólalni az adott nyelven - tette hozzá a szakértő.