Pénzcentrum • 2011. július 8. 11:47
Hétfő késő este fogadta el a parlament a számos jogszabályt módosító munkaügyi salátatörvényt, amely több ponton megvalósítja a kormány terveit a foglalkoztatás rendszerében. Rugalmasabb lehet a magyar munkapiac, a munkaerő-kölcsönzés viszont az EU-s jogharmonizáció miatt szigorodik. A kör azonban még nem zárult le, bőven marad az őszi ülésszakra is. Ezek közül a legfontosabb a Munka Törvénykönyvének kisvállalkozásokra kedvező differenciálása lehet, ami minden programban fontos elem. A tervek szóltak arról, hogy a kkv-knál egyszerűbb lenne a felmondás, megállapodás alapján eltérhetnének a Munka Törvénykönyvétől és auditor alkalmazásával megúszhatnák a munkaügyi ellenőrzéseket.
A munkáltatók és munkavállalók néhány fontos változásra már biztos felkészülhetnek. A június elején benyújtott és hétfőn elfogadott munkaügyi törvénycsomag számos szabályt változtat meg, amelyek a munkaerő felvételére, a munkaidőre, szabadságra, túlórára vonatkozik.
Fél évig próbaidőn
Az előzetes tervekben még úgy merült fel, hogy a próbaidő maximális hossza általánosan nyúlna 3 hónapról 6 hónapra. Az elfogadott törvény szerint azonban erre csak a kollektív szerződéssel rendelkezőknél lesz lehetőség. Viszont ha a kollektív szerződésben 6 hónap próbaidőt írnak elő, azt a munkaszerződésbe is bele kell foglalni.
A túlórafizetés intézménye kikopik
A másik már korábban bejelentett és most elfogadott változtatás, hogy a munkáltató eldöntheti, a túlóráért pénzt fizet vagy szabad időt ad. Ez már önmagában a költséghatékonyság felé terelheti a munkáltatókat, és egy másik szabállyal együtt idővel tulajdonképpen ki is kophat a túlórafizetés a bérelszámolásból.
Véglegesítette ugyanis a kormány azt a válság alatt meghozott változtatást, amely szerint a munkaidő átcsoportosítható, ezáltal "csúsztatott" munkaidő-keret valósítható meg. A "csúsztatott" munkaidő a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató például a gyengébb termelési periódusokban alacsonyabb óraszámban dolgoztat, majd később, a magasabb termelési periódusban a dolgozók ezt "visszaadják". Eközben mind az alacsonyabb, mind az emelt óraszámért ugyanaz a bér jár. Kérdés viszont, hogy ez mennyire éri meg a munkáltatónak. A véglegesített szabály ugyanis szigorúbb a válság alatt bevezetettnél.
Szabály szerint a csúsztatott heti óraszám maximum 4 órahossza lehet. Vagyis a csökkentett óraszámban legalább 36 órát kell dolgozni hetente, a felemelt időszaknak a csökkentés utáni harmadik hónap első napján el kell kezdődnie, maximum egy évre nyúlhat, és heti 4 órákkal lehet ledolgozni a korábbi elengedést. A felemelt munkaidős szakaszban a munkáltató saját működése okán nem mondhat fel a dolgozónak, sem rendes felmondással sem csoportossal. Ha pedig túlcsúszik az egy éven a ledolgoztatás, akkor már túlórát kell fizetni, méghozzá az átlagbér háromszorosát - magyarázza Czeglédi Edina, a Noerr munkajogásza.
Úgy tűnik tehát, hogy a "csúsztatott" munkaidő igen szigorúan szabályozott, a rugalmasságot erős korlátok között szolgálja. Ennek ellenére a szakértő szerint a munkáltatók élni fognak vele. Czeglédi Edina munkajogász szerint 2009-ben, amikor ez a forma először életbe lépett, sokan azt mondták, hogy senki nem fogja kihasználni a lehetőséget, de a gyakorlatban kiderült, hogy mégis népszerű volt. A szakértő szerint a véglegesített verzióra is várhatóan ugyanez lesz érvényes.
14 nap szabadság egyben
A munkáltató saját gazdasági érdeke miatt kettőnél több részletben is kiadhatja az éves fizetett szabadságot, azonban egybefüggően legalább 14 napnak meg kell lennie. Nagyobb újítás a hosszú távollétről (jellemzően gyesről) visszatérőket érinti.
Csökkennek a gyes utáni időszakra halmozódó szabadságnapok, és visszatéréskor pénzben is meg lehet váltani. Ez a munkáltatónak könnyebbség, hiszen az eddigi gyakorlat szerint a gyesről visszatérőkre a felhalmozott szabadságok letöltése miatt még jó ideig nem lehetett a munkában számítani. A bizonytalanságot csökkenti még, hogy a hosszú távollét után ezentúl kötelező lesz tájékoztatni a munkáltatót a visszatérés szándékáról. Távolléttől függően 30-60 nappal előtte.
Munkaerő-kölcsönzés: kétes előnyök szűnnek meg
Az EU-s irányelv alkalmazása miatt a munkaerő-kölcsönzésben viszont csökken a rugalmasság. Nem lehet például határozatlan időre kölcsönözni munkavállalót. A kölcsönzés csak határozott idejű lehet, maximális ideje 5 év.
A kölcsönbeadó cég ezentúl nem "büntetheti" a kölcsönzött dolgozót azért, ha a kölcsönbevevő cég "átcsábítja" magához saját munkavállalójának. Az "átcsábítás" vagy inkább a kölcsönző cégeken keresztüli fejvadászat akár gyakoribbá is válhat, mivel a kölcsönzés olcsósága tulajdonképpen megszűnik. A kölcsönzött munkaerőre is érvényesek lesznek ezentúl olyan általános garanciák, mint az "egyenlő munkáért egyenlő bért". A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ugyanabban a körben alkalmazott dolgozók legyenek akár saját dolgozók vagy kölcsönzöttek, egyenlő bért kell, kapjanak és ez vonatkozik a természetbeni juttatásokra (cafeteria) és a szociális juttatásokra is.
Az egyenlő jogok elve adminisztrációs terhekkel is jár a cégek számára. Látható, hogy az EU-s direktíva határozottan a kölcsönzött munkavállalót védi fokozottabban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szigorodik is, meg nem is
Szigorodik a munkaügyi ellenőrzés abban, hogy nem lesz többé 20%-os szabály. Ezentúl egyetlen munkavállalónál elég megsérteni a munkabér fizetésére vonatkozó szabályokat, és a felügyelet bírságolhat.
Enyhül a szigor viszont abban az értelemben, hogy a cégnek még van lehetősége a felügyelet által adott határidőig jóvátenni a hibát, egy összegben kifizetni az elmaradt bért, és akkor a bírság elmarad.
A kkv-k további kedvezményt kapnak: az első vétkes esetben ugyanis egyáltalán nem szabható ki rájuk munkaügyi bírság.
Jövőre még több változás jöhet
A törvénymódosítás nagyrészt megvalósítja a konvergencia programban konkrétan megfogalmazott munkaügyi módosításokat. A kormány azonban nem csak a konvergencia programban ígért ilyeneket, a Munka Törvénykönyvét több fontos ponton módosítaná a bürokrácia-csökkentő terv és a júniusban nyilvánosságra hozott munka terv is. Ezek a javaslatok főleg a kkv-k felé kedvező változásokat mutatnak.
Az egyik legfontosabb tervezett változtatás, hogy a törvény differenciálttá válna, és a legkisebb méretű vállalkozásokra nézve enyhébb szabályokat fogalmazna meg. Ezt a célt a bürokrácia-csökkentő és a munka terv is tartalmazza. Az indoklás szerint "a jelenlegi szabályok nem értékelik a kis- és középvállalkozásoknál létrejövő munkaviszonyok bizalmi jellegét, összességében tehát azt, hogy a foglalkoztatás kockázata jóval jelentősebb e munkáltatóknál, mind a nagyvállalatoknál". Szerepelt a tervek között, hogy a legfeljebb 50 főt foglalkoztató munkáltatók indoklás nélkül adhassanak ki rendes felmondást. De rugalmasabb lenne a munkaidő, a kisvállalkozások éves munkaidőkeretben oszthatnák el a munkaidőt, túlóra fizetése nélkül. A munkaügyi ellenőrzéseket pedig kiválthatnák egy külső auditor alkalmazásával, így a felügyelet ellenőrzése ritkább és csak a fő pontokat érintő lenne.
Szintén a kis foglalkoztatókat előnybe hozó terv az, hogy bizonyos ágazatokban kollektív szerződés hiányában is eltérhetnének a Munka Törvénykönyvétől. Ennek alapja a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodás, míg kollektív szerződést a munkáltató csak a szakszervezetekkel köthet. Ez egy igen lényeges, jogszabályi rugalmasságot lehetővé tévő szabály lenne, amelyet több más országban is alkalmaznak. Fontos ugyanakkor, hogy ez a megfelelő garanciák biztosításával jöjjön létre, elkerülendő a dolgozókra nézve egyoldalú, kényszerjellegű feltételek elterjedését.
Amiről lemondott a kormány
A különböző programokban megjelent tervekből néhányról már le kellett mondania a kormánynak. Például nem lett általánosan 6 hónap a próbaidő, ez a lehetőség csak a kollektív szerződéssel rendelkező cégeknél áll majd fenn. Másik ilyen, hogy ugyan a bürokrácia-csökkentő terv megállapította, hogy Magyarországon magasak a különböző műszak- és egyéb pótlékok és bőkezűbb a fizetett szabadság intézménye a környező országokhoz képest, de a tervvel ellentétben ezek csökkentése nem valósult meg.
Várhatóan nem valósul meg a kormány másik, felmondást lazító terve sem, e szerint a kkv-k indoklás nélkül felmondhatnának dolgozóiknak. Az Alkotmánybíróság utóbbi időben hozott határozatai alapján azonban úgy tűnik, a jogszabályok kidolgozásakor ettől a tervtől el kell állnia a kormánynak.