Pénzcentrum • 2011. július 7. 15:02
A közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló kormányhatározat szerint fel kell mérni, mely ágazatokban lehetne alkalmazni a hivatásos állomány tagjait.
A Magyar Közlöny június 28-ai számában megjelent a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló kormányhatározat. Ennek egyik eleme, hogy a belügyminiszternek, a honvédelmi miniszternek, valamint a nemzetgazdasági miniszternek "fel kell mérni, hogy milyen intézkedések - ideértve a jogszabály-módosításra irányuló igényt is - szükségesek a hivatásos állomány tagjai horizontális mobilitásának a közalkalmazotti szféra egyes területeire történő kiterjesztéséhez.
A vizsgálat eredményéről augusztus 31-ig jelentést kell készíteni a kormány számára, amelyben részletesen be kell mutatni a hivatásos állomány tagjainak az egyes ágazatokban (például közoktatás, szociális és gyermekvédelmi igazgatás, egészségügy, valamint művészeti, közművelődési, közgyűjteményi területen) történő elhelyezkedését elősegítő intézkedéseket, és ezek várható költségvonzatát".
Vagyis azt kell felmérni, hogy a magyar közigazgatásban mely területeken lehet a fegyveres és rendvédelmi hivatásos állományúakat még alkalmazni a fegyveres szolgálaton kívül. Az előzmények ismeretében vonatkozik ez a nyugdíjról visszahívott rendőrökre, katonákra, tűzoltókra és börtönőrökre, de a kormányhatározat szövegéből az derül ki, hogy a most aktív hivatásos állományúak átszervezéséről is szó lehet.
Stadionépítésektől a gátakig
A szakszervezetek és Pintér Sándor belügyminiszter között május közepén zajlott megbeszélésekről az érdekképviseletek által készített jegyzőkönyv szerint a miniszter úgy tájékoztatott, hogy a visszarendelt kollégákat könnyített szolgálatra osztanák be. Elsősorban szervezői munkát kellene végezniük, például a közfoglalkoztatás feladatkörében, illetőleg munkavezetői, felügyelői, irányítói, munkakört tölthetnének be.
A Szolgálat és Becsület (SzB), a szolgálati nyugállományúak érdekvédelmi mozgalmának értesülései szerint több közmunkában megépített állami nagyberuházásnál a nyugdíjból visszahívott rendvédelmisek látnák el a szervezési és közbiztonsági feladatokat. A debreceni stadionépítésnél 1300, a Beregi-víztározó megépítésén 2500, a kulcsi löszfal megerősítésénél 350, a budapesti Római-parti gáterősítésnél 150, a Tisza-gát építésénél 1200, a főútvonalak felújításánál pedig 1400, nyugdíjasból aktívvá váló rendvédelmis segédkezne.
Kevesek kacsintgattak más közigazgatásban hasznos szakma felé
Az érdekképviselet felmérése szerint a mai nyugdíjas rendvédelmi állomány 6 százaléka pedagógus végzettségű, ebből a valódi, civil pályán is elfogadható diplomával és gyakorlattal rendelkező nevelő, tanító és tanár aránya 1-2 százalék körül van. A nyugdíjasok 1,5 százaléka tanult mérnöki végzettségű, mintegy 250 fő jogi doktor, 38 fő pszichológus és 10-nél több tábori lelkész is erősíti a szolgálati nyugdíjasok hadát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A mai nyugdíjas rendvédelmi állomány 80 százaléka szakmunkás végzettséggel is rendelkezik. A friss összesítés szerint a szolgálati nyugdíjasok 21 százaléka építőipari, 19 százaléka vasipari, 5 százaléka útépítési,- és közlekedés technikai, 23 százaléka mezőgazdasági szakember is egyben (szakmunkás, technikus).
A közszféra más területein dolgozókat is megmozgathatják
A kormányhatározat szerint a közszférában is meg kell vizsgálni a rugalmas munkaidő-szervezés és munkavégzés lehetőségeinek szélesebb körű alkalmazhatóságát. Ennek keretében módszertani útmutatót kell készíteni a hatékonyabb és rugalmasabb munkarend kialakításához. A közigazgatási és igazságügyi, a nemzetgazdasági, a honvédelmi, a külügy-, valamint a belügyminiszter közreműködésével augusztus 15-ig kell elkészíteni a felmérést.
Ugyaneddig az időpontig meg kell vizsgálni a túlmunkára, ügyeletre és készenlétre vonatkozó szabályokat, s indokolt esetben javaslatot kell tenni az előírások egységesítésére. December 31-ig ki kell dolgozni az integrált Közszolgáltatási Teljesítménymenedzsment Rendszer elvi és módszertani alapjait.