Pénzcentrum • 2011. június 3. 16:35
Továbbra sem enged a kormány abból, hogy adót kelljen fizetniük azoknak az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő szolgálati nyugdíjasoknak, akik nem kívánnak ismét dolgozni - tudta meg a Pénzcentrum.hu.
Nem született megállapodás a rendvédelmi szakszervezetek és Pintér Sándor belügyminiszter között a mai egyeztetésen. Változatlan a kormány álláspontja a szolgálati nyugdíjak megadóztatásával kapcsolatban - mondta el érdeklődésünkre Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke a belügyminiszterrel folytatott mai egyeztetést követően. A szakszervezeteknek egyelőre egyetlen konkrétumban sikerült eredményt elérniük, hogy a szolgálati nyugdíjasok önkéntes alapon dönthessenek arról, visszatérnek-e a munka világába.
Azoknak viszont, akik továbbra is otthon szeretnének maradni, 16 százalékos adót kell fizetniük a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár (jelenleg 62 év, de fokozatosan 65 évre emelkedik) eléréséig a nyugdíjukból . Annyi lenne a könnyítés, hogy a levonással terhelt nyugdíj összege nem lehetne kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5-szeresénél (ez jelenleg 117 ezer forint).
A jelenleg aktív állományban lévők a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz képest 5 évvel korábban, és 30 év szolgálati viszony után mehetnének nyugdíjba. Powell Pál, a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fóruma munkavállalói oldalának megbízott elnöke a megbeszélést követően újságíróknak annyit mondott még, hogy a tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe bekerült a közös megegyezéses nyugdíjbamenetel lehetősége is, 52 betöltött életév és 25 év tényleges szolgálati idő után, miniszteri engedéllyel. Powell Pál közölte, a szigorításokat továbbra sem tudják elfogadni.
Mi a helyzet most?
A hatályos szabályozás szerint a hivatásos állomány tagja 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után jogosult szolgálati nyugdíjra. A hivatásos állomány tagja akkor is elmehet szolgálati nyugdíjba, ha legalább 10 évet szolgálati viszonyban eltöltött, más munkahelyeivel együtt összességében rendelkezik 25 év biztosítási idővel, és az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel fiatalabb.
A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg. Az ennél fiatalabbak jellemzően akkor kaphatnak teljes nyugdíjat, ha a szolgálati viszonyuk egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szűnt meg.
Teljes nyugdíjat kapnak még azok, akiket azért mentettek fel, mert országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré választották meg őket. Ugyanez vonatkozik azokra, akiket központilag elrendelt létszámcsökkentés miatt bocsátanak el, átszervezés miatt megszűnik a szolgálati beosztásuk és nem fogadják el, amit helyette felajánlanak nekik.
Nyugdíj vagy keresetpótló támogatás?
A kormány tervei szerint a jövőben a szolgálati nyugdíjat már nem nyugdíjnak hívnák, hanem keresetpótló juttatásnak minősítenék át. A szakszervezetek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is nyugdíjnak hívják a rendvédelmiseket megillető szolgálati nyugdíjat. Azért
"(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."
fontos ez az elnevezés, mert emögött áll törvények szerinti tulajdonjogi védelem, csak ekkor van jogi garancia a nyugdíj értékének megóvására. Bármilyen más elnevezés alapot adhat arra, hogy a megszerzett juttatást elvonhassa az állam, ahogy azt a Lázár János és Balsai István fideszes képviselők által benyújtott alkotmánymódosítási javaslat is szorgalmazza - mondta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Árok Kornél.
Jelenleg a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak átlagéletkora 35 év. Esetükben már 65 év lesz az öregségi nyugdíjkorhatár. Vagyis ők csak 60 éves korukban mehetnének szolgálati nyugdíjba.
A kormány viszont továbbra is elszánt abban a kérdésben, hogy csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kapott juttatás minősül nyugdíjnak - derült ki Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szavaiból a Tények Este című műsorban. Leszögezte: "minden jövedelem, ami az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt van, az nem nyugdíjnak minősül, azt nem a nyugdíjkasszából fizetik - ennek a juttatásnak meg kell majd találni az új elnevezését -, így az az adórendszer hatálya alá esik".
A munkát vállalókra is kemény intézkedések várnak
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Megszüntetik a nyugdíj adómentességét azoknál, akik inkább a magánszektorban vállalnak munkát. Nekik a jövedelmük és a nyugdíjuk együttesen adózna. A jövőben megbüntetik azt, aki a szolgálati nyugdíj mellett bejelentés nélkül munkát vállal. Akiről kiderül, hogy feketén dolgozik, annak az öregségi nyugdíjkorhatárig megvonnák a szolgálati nyugdíját.
Elveszik a szolgálati nyugdíját, aki kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy egyéb munkaviszonyban visszatér az állami szektorba. Aki vállalja a munkát, de nem tudják az állományba visszavenni, az a rendvédelmi szervek különleges foglalkoztatási állományába kerülne hivatásos jogviszonyba. Az érintettek a korábbi nyugdíjuknak megfelelő nettó illetményüket kapnák meg, ami szintén nem lehetne kevesebb, mint a mindenkori minimálbér 1,5-szerese.
A visszatérőknek könnyített munkavégzést ajánlanak. A heti munkaidőt 35 órában állapítanák meg, és az érintettek mentesülnének a túlmunka-végzés alól.
Azok, akik betöltik az 52. életévüket, és fel tudnak mutatni 25 év szolgálati viszonyt, szintén kérhetnék, hogy könnyített munkakörbe helyezzék át őket. Aki alkalmatlanná válik a hivatásos szolgálatra, azt más jogviszonyban kell továbbfoglalkoztatni. A nők - életkortól függetlenül - 40 év szolgálati viszony után kedvezményes nyugdíjba vonulhatnának.
Továbbra sem hagyják békén a rokkantnyugdíjasokat
A civilekhez hasonlóan a hivatásos állományból egészségi alkalmatlanság miatt rokkantsági nyugállományba került személyek egészségi állapotát is felülvizsgálják. Csak a 70 százaléknál nagyobb mértékben leszázalékolt rokkantnyugdíjasok ellátása nem változik. Változatlanul megkapnák a juttatásukat azok, akik szolgálatteljesítés közben szerzett sérülés miatt baleseti járadékban részesülnek.
A miniszterelnök nem tágít
Pintér Sándor annyit ígért, mepróbálja elérni a miniszterelnöknél, hogy hétfőn ismét egyeztessen a szakszervezetekkel. A belügyminiszter ugyanakkor egyértelművé tette az érdekképviselőkkel folytatott tárgyaláson, hogy ha nem írják alá a megállapodást, akkor is két héten belül a parlament elé terjeszti a kormány a módosító javaslatokat - tudtuk meg Árok Kornéltól.
A kormány a megállapodásban azt is alá akarja íratni a szakszervezetekkel, hogy nem szerveznek demonstrációt a kihirdetett jogszabályokkal szemben. Árok Kornél erre a következőt reagálta kérdésünkre: "Akkor sem lennék hajlandó hozzájárulni és a nevemet adni a szakszervezeti jogok csorbításához, ha egyébként magával a tervezett intézkedéscsomaggal egyetértenék". A tűzoltók nevében nyilatkozva hozzátette: továbbra is élni kívánnak a nyomásgyakorlás eszközeivel.
Orbán Viktor megsértette a szakszervezeteket
A szakszervezetek egy részével csütörtökön tárgyalt Orbán Viktor. A miniszterelnök a korábbi elképzelésekhez képest semmilyen engedményt nem volt hajlandó adni. Az érdekképviseleti vezetők azt kérték, hogy a tárgyalásokról rögtönzött szociális konzultáción tájékoztassa az Országház előtt várakozó rendvédelmiseket. A miniszterelnök azonban erre nem volt hajlandó, hanem csak annyit reagált, hogy "majd átadom a bohócügyi államtitkáromnak". Ezt Árok Kornél mesélte el a megbeszélést követően.