Pénzcentrum • 2011. május 25. 17:20
Postázta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadóra vonatkozó kifogásait - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t Galló Istvánné, az érdekképviselet elnöke. A tanárok szerint ellentétes az alapszabállyal, hogy olyan juttatásokat vonnak el tőlük, amelyek törvény szerint megilleti őket.
Sérti az emberi méltóságot, hogy a különadóról szóló törvény olyan juttatásokat von el, amelyek törvény szerint megilletik a magánszemélyeket - áll a PSZ alkotmánybírósági beadványában, amelyet a szkszervezet honlapján is közzétett. Az Alkotmánybíróság május 6-i határozata mutatott rá arra, hogy a sok esetben egy egész életpálya eredményeképpen, jogszerűen megszerzett, törvények alapján kifizetett jövedelmekre előírt különadó megbélyegzi, megszégyeníti azokat az állami vezetőket, akik hosszú éveket, olykor az egész pályafutásukat a közszférában töltötték. A közvélemény a társadalom előtt leértékeli munkájukat, aláássa önbecsülésüket, és ily módon sérti az emberi méltósághoz való jogukat - hívják fel beadványukban a figyelmet a pedagógusok.
A szociális biztonsághoz való jog
A PSZ szerint a 98 százalékos elvonás miatt veszélybe kerül az érintettek szociális biztonsága is, ami szintén ellentétes az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában megállapítja: az Alkotmány 70/E. §-ában meghatározott szociális biztonsághoz való jog, a szociális ellátások összessége által nyújtandó, olyan megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza, amely elengedhetetlen az emberi méltósághoz való jog megvalósulásához."
A gyakorlat azt igazolja, hogy a különadó-fizetésben érintettek jelentős része, különös tekintettel azok, akik a nyugdíjkorhatárhoz közel állnak, nem tudnak újra elhelyezkedni. Így a végkielégítés 98 százalékos elvonása olyan helyzetbe hozhatja a magánszemélyeket, amely miatt veszélybe kerül a szociális biztonságuk, a megélhetésük, így sérül az emberi méltóságuk.
Bíróság által megítélt pénzeknél szó sem lehet visszaélésről
Az emberi méltóságot sérti önmagában az a rendelkezés, hogy a foglalkoztatási jogviszony jogellenes megszűnését megállapító bírósági ítéletben megállapított összeget be kell számítani a különadó alapjába. Ennél az összegnél ugyanis fel sem merülhet az Alkotmánybíróság által a visszamenőleges szabályozás alkotmányosságát megalapozó kritérium, nevezetesen a közpénzekkel való visszaélés. A kifizetésre ugyanis azért került sor, mivel a munkáltató jogellenesen szüntette meg az érintett személy foglalkoztatását.
A szakszervezet megítélése szerint a bírósági ítélet alapján történő kifizetéseknél szóba sem kerülhet a közpénz sérelme, a visszaélés lehetősége. Ebből adódóan sérti az emberi méltóságot az adóalapba történő bevonása ennek az összegnek.
A megkülönböztetés tilalma
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ában meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetőleg azzal a kérdéssel, hogy milyen módon valósul meg az emberi méltósághoz való jog sérelme az említett alkotmányos rendelkezések sérelme esetén. A taláros testület szerint az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés sérti az emberi méltóság alapjogát, mert ilyen esetben a törvényhozó bizonyosan nem kezelte az érintetteket azonos méltóságú személyként, s nem értékelte mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, figyelemmel és méltányossággal.
A különadóról szóló törvény szerint nem kell adót fizetni azoknak, akik a jogviszonyuk megszűnését követő naptól nyugdíjba mennek. A szakszervezet szerint ennek a különbségtételnek semmilyen alkotmányos indoka nincs. Nem értelmezhető, hogy miért nem vonatkozik ez a kitétel arra, aki korábban ment nyugdíjba, vagy aki nem a "követő naptól", hanem két nap múlva válik jogosulttá nyugellátásra.
Ebből a csoportból kiemelni egyetlen csoportot azon az alapon, hogy a jogviszony megszűnését követő naptól szerez jogot a nyugellátásra, teljesen önkényes, és ily módon sérti az emberi méltóságot. A nyugellátásra jogosultak között egyébként különbséget lehetne tenni több szempontból is, például a nyugdíj összege alapján, vagy azon az alapon, hogy a nyugellátás folyósítása mellett foglalkoztatási jogviszonyban áll-e vagy sem.