Pénzcentrum • 2011. május 13. 10:32
Összesen 3 milliárd forint különadót kellene megfizetniük az érintett magánszemélyeknek a 2010-ben végkielégítés, szabadságmegváltás címén, valamint a munkavégzés nélküli felmentési időre kapott jövedelmek után - válaszolta a Pénzcentrum.hu kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Még ez is háromszor több mint a költségvetésben tervezett 1 milliárd forint, s hússzoros lehetett volna, ha az Alkotmánybíróság nem semmisítette volna meg az öt éves visszamenőleges hatályt.
Összesen 22 milliárd 225 millió forint különadó folyhatott volna be a költségvetésbe, ha az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisítette volna meg az adó visszamenőleges hatályát - közölte a Pénzcentrum.hu többszöri megkeresésére, és az adatvédelmi biztosnak korábbi cikkünkben közzétett véleménye nyomán az adóhatóság. Összesen 9916 főnek kellett volna átlagosan 2 millió 241 ezer forint különadót fizetnie.
A kormány mindössze 1 milliárd forint bevételt irányzott elő ebből az adónemből. Ennek három oka lehet. Az egyik, hogy az adó bevezetését semmiféle hatástanulmány nem előzte meg, a hasukra csaptak a nemzetgazdasági minisztérium munkatársai a tervezéskor. A másik, hogy a kormány eleve tartott attól, hogy az Ab megsemmisíti a visszamenőleges adóztatást. A harmadik, hogy szabadon akartak gazdálkodni a költségvetésben fel nem címkézett tízmilliárdokkal.
Kiderült, mit titkol annyira az adóhatóság - KATTINTS!
És jött a feketeleves
Az Alkotmánybíróság május 6-án egyöntetűen úgy döntött: nem lehet visszamenőlegesen növelni az adóterhet. Mindemellett azt is hangsúlyozta, hogy a 2010. január
1-jét követően megszerzett jövedelmekre ki lehet vetni az adót. Az Országgyűlés ennek megfelelően május 9-én módosította a törvényt (amit a rohamvágtában lefolytatott parlamenti vita és szavazás ellenére a mai napig nem hirdettek ki a Magyar Közlönyben - a szerk.).
A NAV tájékoztatása szerint a tavalyi évről 286 munkáltató küldött adatokat különadó-fizetéssel terhelt jövedelmekről. Ezek tanúsága szerint a vizsgált időszakban 1331 magánszemély összesen 5,2 milliárd forint különadó alapot képező bevételben részesült. Az adatszolgáltatások alapján összesen 3 milliárd forint különadó bevétel kalkulálható - közölte a NAV. A kétmilliárdos különbözet abból adódhat, hogy a fizetendő adót csökkenti a korábban már levont személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék - magyarázta kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő.
Az adóhatóság megjegyzi, hogy a keletkező különadó bevétel összege módosulhat. Az érintett időszakra eső adókötelezettség és befizetés tényleges összege csak a magánszemélyek 1053K bevallásaiban fog jelentkezni.
Az adószakértő szerint különösen igaz ez azoknál a magánszemélyeknél, akiket ugyan 2010-ben küldtek el, de már 2009-ben megkezdték a felmondási idejüket, és már abban az évben is kaptak a felmentéssel összefüggő juttatást. Arra viszont az Ab döntése nyomán nem lehet adót kivetni. A munkáltatók viszont összevonták a két év kifizetéseit, és úgy állapították meg a különadó alapját. Most viszont a 2009-ben kapott juttatásokat le kell vonni. Anélkül pedig már nem biztos, hogy a 2010. évi kifizetés meghaladja a 3,5 millió (polgármestereknél, állami vállalatok vezető tisztségviselőinél a 2 millió) forintot, így különadót sem kell fizetnie az adott munkavállalónak.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hányan lehetnek a "pofátlanok"?
A kormánytagok részéről többször elhangzott, hogy azért találták ki a 98
százalékos különadót, hogy a pofátlan, több tízmillió forintos
végkielégítéseket megsarcolják. Konkrét összeget azonban egyszer sem
jelöltek meg, hogy mit értenek "pofátlan" alatt.
A 2010. évi
kifizetések után átlagosan 2 millió 254 ezer forintot kell 1331 érintett
magánszemélynek befizetnie. Ebből ránézésre látszik, hogy nem a
"pofátlan" végkielégítések vannak többségben.
Nézzünk egy egyszerű számítást! Tételezzük fel, hogy az a végkielégítés "pofátlan", amely után 10 millió forint különadót kell fizetni, még a tavaly lerótt szja és tb-járulék levonása után is. Az átlagosan 2,25 millió forintos kötelezettség például úgy jön ki, hogy egy 10 milliós mellett hat 1 milliós van. Ugyanezt az arányt alkalmazva 1331 magánszemély esetén 190 tízmilliós adó megfizetésére kötelezett mellett 1141-en vannak, akiknek egymilliót kellene fizetniük. Minél nagyobb összeget nevezünk "pofátlannak", annál több egymilliós áll velük szemben. Mindebből jól látszik, hogy jelentős többségben vannak azok a közszolgák, állami társaságok munkatársai, akik csak a törvényben meghatározott jussukat kapták meg az elbocsátásukkor.
A köztársasági elnök is rábólintott
Négynapos csúszással aláírta az Országgyűlésben hétfőn rohamvágtában elfogadott új törvénymódosítást Schmitt Pál köztársasági elnök - derül ki az 51. számú Magyar Közlöny tartalomjegyzékéből. Ezek szerint a parlamenti többség harmadszorra is felvállalja a harcot azokkal, akik szerint az új törvény is szembemegy az alkotmányossági szabályokkal. Mint azt a Pénzcentrum elsőként megírta, a Pedagógusok Szakszervezete biztosan újra az Alkotmánybírósághoz fordul.
Mindenképpen visszamenőleges hatályú a különadóztatás a 2010. év azon időszakára, mielőtt első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra közteherre vonatkozó szabályokat - véli Szüdi János, a PSZ szakértője. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján szét kell választani a tavalyi évet.