Pénzcentrum • 2011. május 11. 04:44
Nyilvánosságra kellene hoznia az adóhatóságnak, hogy a munkáltatói adatszolgáltatás alapján hány magánszemélynek, és mennyi különadót kellene fizetnie. Ezek közérdekű adatok, nem sértenek adótitkot - hangsúlyozta Jóri András adatvédelmi ombudsman a Pénzcentrum.hu kérdéseire küldött válaszlevelében. Az adóhatóság viszont nem közli az adatokat, ezzel törvényt sért.
A különadóról szóló törvény szerint a kifizetőknek 2011. március 31-éig adatot kellett szolgáltatniuk a 2005-2010 közötti időszakra az érintett magánszemélyekről és a nekik kifizetett juttatásokról évenkénti bontásban. Vagyis az adóhatóságnak rendelkezésére állnak az érintettek számára, illetve a várható adóbevétel nagyságára vonatkozó adatok - szögezte le a Pénzcentrum.hu kérdésére az adatvédelmi biztos. Hangsúlyozta, hogy konkrét beadvány hiányában csak tájékoztatásról, nem hivatalos álláspontról van szó.
Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében (53. § (4) bek.) nem minősül adótitoknak az az adat, amely az adóalannyal nem hozható összefüggésbe. Az tehát, hogy hány adózónak, és mekkora adóalap után kellett volna megfizetnie a különadót, egyrészről nem adótitok, másrészről pedig nem is személyes adat, hiszen nincs "személyes jellege". Továbbá, mivel közfeladatot ellátó szerv kezelésében van, ez az adat közérdekűnek minősül - állapította meg az ombudsman.
Jóri András emlékeztet: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviselője már hozott nyilvánosságra e körbe tartozó adatot, amikor közölte, hogy május 5-ig 1,08 milliárd forint különadót fizetett meg 481 magánszemély. Nincs tehát akadálya annak, hogy mind az érintett adózók számára, mind pedig a kérdéses adó alapjára, valamint az adó várt összegére vonatkozóan összesített adatot hozzanak nyilvánosságra.
Eltitkolja az információkat az adóhatóság
Az adóhatóság azonban hallgat, és hétpecsétes titokként őrzi az említett adatokat. Az Alkotmánybíróság május 6-ai döntését követően is megpróbáltuk megtudni a NAV-tól, hogy hány munkavállalónak keletkezett különadó-fizetési kötelezettsége, mekkora adóalap után kellene lerónii a 98 százalékos különadót, s abból mennyi bevétel várható. Akkor azt a választ kaptuk,, hogy "a kifizetők, volt munkáltatók által a különadóval érintett magánszemélyekről szóló adatszolgáltatás adatai aktualitásukat vesztették, hiszen az adatszolgáltatásban szereplő személyek az AB határozata alapján nem kötelesek a különadót megfizetni".
Az Országgyűlés hétfőn ismét módosította a különadó-törvényt, amely szerint a 2010. évben kapott végkielégítések, szabadságmegváltás és a munkavégzés nélküli felmondási időre kapott jövedelmek után meg kell fizetni a 98 százalékos adót. Ekkor ismételten feltettük a kérdést, hogy a 2010. évre vonatkozóan hány magánszemélynek, mekkora adóalap után, mennyi adót kellene megfizetnie.
A közérdekű információk a NAV rendelkezésére állnak, mivel a munkáltatóknak éves bontásban kellett elküldeniük az adatokat. Nem lehet arra sem hivatkozni, hogy az adatok aktualitásukat vesztették. Ennek ellenére a NAV sajtóosztályától a következő választ kaptuk: "Tájékoztatjuk, hogy legutóbbi, pénteken megküldött válaszunkhoz képest új információval nem rendelkezünk."
Angyal József okleveles adószakértő úgy véli, azért titkolózik az adóhatóság, mert a költségvetésben betervezett 1 milliárd forintnak a többszörösét kívánta beszedni a kormány ebből az adóból. Becslése szerint több tízmilliárd forintra rúghat ennek az összege.
100 milliárdtól fosztotta meg a kormányt az Alkotmánybíróság - KATTINTS!
Megsemmisíteni, illetve zárolni kellene a munkáltatói igazolásokat
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozó különadó-fizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az ezekre az évekre vonatkozó munkáltatói adatszolgáltatásnak tulajdonképpen nem volt jogalapja. "Mindazok esetében, akik még nem vallották be, és nem fizették meg a különadót, a munkáltatói igazolások további kezelésének nem látom alapját" - válaszolta az ombudsman arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyomán meg kell-e semmisíteni a beküldött munkáltatói igazolásokat, amelyekből kiderül, ki, mennyi végkielégítést kapott az elmúlt öt évben.
Azokra vonatkozóan viszont nem szabad megsemmisíteni a munkáltatói igazolásokat, akik már benyújtották a bevallásukat az érintett időszakra, és megfizették a különadót. Esetükben ugyanis meg kell őrizni a bizonylatokat, amire az adóbevallás alapul. Ebben az esetben is indokolt zárolni a dokumentumokat, hogy más célokra ne lehessen azokat felhasználni - hangsúlyozta Jóri András.
Az adóhatóság ebben a kérdésben is egy későbbi időpontban ígért tájékoztatást.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Használhatatlan adatokat kért a kifizetőktől a NAV
Angyal József szerint hiába a legújabb törvénymódosítás, nem lehet jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket. Az adóhatóság ugyanis az adatszolgáltatási lapokon a fizetendő különadó alapját kérte be a munkáltatóktól. Ez több szempontból is problémát jelent. Egyrészt egy adóellenőrzés során a munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt. A különadó alapja helyett részletes adatokat kellett volna kérni a munkáltatóktól arról, hogy az elbocsátással összefüggésben milyen és mennyi jövedelme keletkezett az érintett adózóknak.
Ennek különösen megnőtt a jelentősége az új törvénymódosítás nyomán, miszerint a 2010-ben megszerzett, elbocsátáskor kapott jövedelmeket továbbra is 98 százalékos adó sújtja. Nem tudják meghatározni az adóalapjukat azok, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben megkezdték letölteni a felmondási idejüket.
Angyal József számpéldával magyarázza el, miről is van szó. Egy magánszemélynek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonya, de már 2009-ben elkezdte letölteni a felmentési idejét. 2009-ben szabadságmegváltásra kapott 500 ezer forintot, a munka alóli felmentésre jutó bére pedig 2 millió forint volt. A felmentési idő áthúzódott a 2010-es évre, s további 1 millió forintot kapott erre az időszakra. Ehhez jött még 2 millió forint végkielégítés.
Ez összesen 5,5 millió forint, ami 2 millióval több a 3,5 millió forintos különadó-fizetési határnál. Az adóhatóság által kért munkáltatói adatszolgáltatási lapon csak annyi szerepel, hogy az érintett magánszemélynek 2 millió forint után kell a különadót megfizetnie.
A 2009. évben kapott jövedelmeket azonban már nem terheli az adó az Ab döntése nyomán. A példában említett magánszemély viszont nem tudja megállapítani, mennyi adót kell fizetnie a munkáltatótól kapott igazolás alapján, mivel az a 2009-ben kapott különadós jövedelmekkel is számol, amelyek viszont nincsenek részletezve.
Angyal József szerint új adatszolgáltatást kellene előírni, amelyben évekre le kellene bontani a különadó alapját képező jövedelmeket. Ekkor viszont már nem lehetne betartani a május 20-ai bevallási határidőt.
Az adószakértő azt tanácsolja: senki ne adja be a különadó bevallását, mert sem az adózók, sem a NAV nem tud egzakt adatokra támaszkodni, amelyek egy adóellenőrzés során megállják a helyüket. Úgy véli, hogy erre hivatkozva egy esetleges későbbi bírósági eljárásban nyert ügyük van az érintett magánszemélyeknek.