Pénzcentrum • 2011. május 3. 00:02
A kezdő magyar orvosokat kilencszeres, az ápolókat négyszeres, az építőipari szakmunkásokat pedig hatszoros fizetéssel csábítja a május 1-től teljesen szabaddá vált osztrák és német munkaerőpiac.
Május 1-től előzetes engedély és bejelentési kötelezettség nélkül vállalhatnak munkát a magyarok Ausztriában és Németországban is. Ezzel egy időben az unión kívül álló Svájc is megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai országok előtt. Elsősorban orvosokat, ápolókat, mérnököket, építőipari szakmunkásokat, vendéglátó-ipari dolgozókat várnak a fogadó országok.
Az osztrák parlament bér- és szociális dömping elleni törvénnyel védi mind a magyar, mind az osztrák munkavállalókat. A munkaerő-piaci nyitással egy időben életbe lépett új jogszabály szerint minden uniós munkavállalót azonos munkafeltételek mellett kell foglalkoztatni. Mindenkit be kell jelenteni a társadalombiztosításnál, amit májustól az eddigieknél is szigorúbban ellenőriznek. A munkavállalóknak ügyelniük kell arra, hogy a beutazást követő 3 napon belül be kell jelentkezniük az ausztriai lakcím szerinti kerületi önkormányzati hivatalnál vagy községházán.
Ausztriában - Németországhoz hasonlóan - nincs minimálbér, hanem ágazatonként kollektív szerződésekben rögzítik, hogy legalább mekkora fizetést kell adni a dolgozóknak. A jövőben a keleti blokkból, így a Magyarországról érkező munkavállalókra is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni. Azok az osztrák munkáltatók, akik a magyar munkavállalójuknak a kialkudott legkisebb bérnél kevesebbet fizetnek, komoly - 500 eurótól 50 ezer euróig terjedő - büntetésre számíthatnak. A munkavállalók az osztrák szakszervezethez vagy a munkáskamarához is fordulhatnak jogorvoslatért, ha sérelem érné őket.
Sokszoros keresettel kecsegtetnek
Ausztriában és Németországban már a segédmunkások is nettó 1000 eurót keresnek havonta, a szakmunkás kezdő bérek pedig körülbelül 1200 és 1600 euró körül alakulnak. Ausztriában ráadásul 14 havi bért kapnak a munkavállalók. Általában szállást is biztosít a munkáltató a fizetésen felül, az étkezés a legtöbb esetben önellátó. A vendéglátásban és a szállodaiparban, valamint a mezőgazdasági területeken viszont gyakran szállást és étkezést is díjtalanul kapnak a munkavállalók. A kezdő magyar orvosokat kilencszeres, az ápolókat négyszeres, az építőipari szakmunkásokat pedig hatszoros fizetéssel csábítja az osztrák és a német munkaerőpiac.
Özönlenek külföldre az orvosaink
Németországban, Nittenauban egy rehabilitációs centrumban pályakezdő orvosokat keresnek havonta nettó 3500 eurós fizetéssel. Ez még a jelenlegi 264 forint körüli árfolyammal számolva is 924 ezer forintnak felel meg. Egy kölni magán klinikára 3500-6000 eurós havi fizetéssel keresnek kezdő és már gyakorlattal rendelkező orvosokat - ajánlja a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Euwork Kft.
Ezzel szemben Magyarországon a kezdő orvosok havonta átlagosan 100 ezer, a szakorvosok pedig 220 ezer forintot visznek haza. Nem csoda, hogy a végzősök fele már be sem lép a hazai szakképzésbe, hanem külföldön vállal munkát, és ott teszi le a szakvizsgáját. Magyarországon jelenleg kétezer orvosi állás betöltetlen. Évente csaknem hétszáz orvos végez a hazai egyetemeken, s ugyanennyien nyugdíjba is mennek. Tavaly ezer orvos hagyta el az országot. Ha folytatódik ez a tendencia, akkor krónikus orvoshiány lesz Magyarországon.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke tavaly ősszel azt nyilatkozta, hogy a nyugati bérek negyedével, nettó kétszázezer forintos fizetéssel már itthon lehetne tartani a pályakezdő orvosokat. Többségük ugyanis Magyarországon szeretne gyógyító tevékenységet folytatni, ha ehhez meglennének a minimálisan elvárható körülmények.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Négyszeres fizetés az ápolóknak
Magyarországon tavaly átlagosan bruttó 155 ezer forintot kerestek az általános ápolók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálati statisztikái szerint. Ebből az idei adószabályok mellett nettó 108 ezer forint marad a munkavállalók zsebében. A Pénzcentrum.hu egyik olvasója már 19 éve ingázik Kőszegről Rechnitzbe (Rohoncra), ahol egy idősotthonban dolgozik ápolóként. Havonta nettó 1500 eurót keres éjszakai és hétvégi pótlékokkal együtt. Ez mostani árfolyamon csaknem 400 ezer forintnak megfelelő összeg. Ehhez 12 órás műszakokat kell vállalni. Olvasónk elmondta, hogy Ausztriában nem fogadták el a Magyarországon megszerzett képesítését, másfél évig kellett munka mellett tanulnia, hogy szakápolói vizsgát tehessen. Akkoriban még nem volt elvárás, hogy folyékonyan beszéljen németül, manapság viszont már nyelvvizsgát is kell tenniük azoknak, akik ápolóként szeretnének Ausztriában dolgozni.
Fókuszban a villanyszerelők, festők, kőművesek
Továbbra is két kézzel kapkodnak az osztrákok és a németek az építőipari szakmunkások után. Leginkább villanyszerelőt, festőt és kőművest, valamint tetőfedőt keresnek, de segédmunkásoknak is hirdetnek állásokat. A segédmunkásoknak havonta nettó 1790 euróért (több mint 470 ezer forintért), szakmunkásoknak pedig 2040 euróért (540 ezer forintért) ajánl munkát egy közvetítő. Mindezt heti 40 órányi munkáért.
A munkaadó szállást is biztosít egyágyas szobákban, aminek a napi ára 10-17 euró között mozog. A munkanapokra napi 15 euró szállástámogatást kapnak a dolgozók.
Nyelvtudás nélkül csak ábrándozni lehet
Az előbb említett építőipari munkák elvégzéséhez társalgási szintű német nyelvtudással kell rendelkezni. A munkaközvetítő felhívja a figyelmet arra, hogy minimális vagy alapszintű nyelvtudással senki ne jelentkezzen erre a munkára.
Még egy mosogatói vagy takarítói álláshoz is szükséges minimális nyelvtudás, hogy megértsék a munkavállalók, milyen feladatokat kell elvégezniük. Egy amerikai gyorsétterem lánc németországi üzleteibe jelentkezőknek középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük.
Az elmúlt tíz évben összesen csaknem 300 ezer nyelvvizsga-bizonyítványt állítottak ki németből az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának nyilvántartása szerint. Ez azt jelzi, hogy a nyelvi kritériumoknak elég sokan megfelelnek Magyarországon. Igaz, hogy az Ausztriában tervezett munkavállalás előtt nem árt ismerkedni az ottani nyelvhasználattal sem. Hiába beszél valaki folyékonyan németül, nehézségekbe fog ütközni, ha osztrákokkal kell beszélnie. A kiejtés és a dialektusokban használt szavak is nagyon eltérnek az irodalmi német nyelvtől, ami az első hetekben megnehezítheti a külföldi munkavállalók beilleszkedését.
A német munkaügyi hivatal szerint 100-140 ezer új munkavállaló érkezhet az országba a keleti blokkból. A munkaadói érdekképviseletek háttérintézményeként számon tartott kölni IW gazdaságkutató intézet vizsgálata szerint ellenben az idén és jövőre összesen 800 ezer bevándorló érkezhet a 8 uniós tagországból, amelyek állampolgárai májustól szabadon vállalhatnak munkát Németországban. A képzett kelet-európaiak megjelenése enyhítheti az egyre súlyosabb szakemberhiányt. A szakszervezetek viszont attól tartanak, hogy a munkaerő-piaci nyitás révén élesedik majd a verseny az állásokért, ami lefelé nyomhatja a fizetéseket.
Az Európai Bizottság sem számít komolyabb munkaerő-áramlásra a korlátozások feloldását követően. A testület érvelése szerint ennek egyik oka az, hogy azok a munkavállalók, akik az uniós országokban szerettek volna dolgozni, jórészt már megtették ezt. A bizottság adatai szerint a 2004-es egymillióval szemben tavaly 2,3 millió munkavállaló dolgozott a régi 15 EU-tagállamban a piacnyitásban érintett nyolc országból. Számuk még mindig elmarad attól a 19 milliótól, akik az EU-n kívüli országokból érkezve vállaltak munkát az unióban. A brüsszeli testület előrejelzése szerint a kelet-európai munkavállalók száma 2015-re 3,3 millióra, 2020-ra 3,9 millióra nőhet a régi EU-tagországokban.