Mennyi a nyugdíja Demszky Gábornak? 900 ezres fizetése után alig kap valamit

Budapest egykori főpolgármestere kérelmet adott be az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF), hogy korkedvezménnyel nyugdíjba vonulhasson - tudta meg a Bors.

Demszkynek most, 58 évesen lehetősége is van a korkedvezményes nyugdíjazásra, ugyanis a törvény szerint öregségi nyugdíjba mehet a korhatár betöltése előtt hét évvel az a polgármester, aki három vagy ennél több választási ciklus során tölti be ezt a tisztséget. Meg is állapítottak neki egy összeget, amit a főpolgármester igencsak kevésnek tart, ezért fellebbezett.

A lap úgy tudja, levelében azt írta a hivatalnak, hogy ő azért keresett viszonylag "rosszul" - 2009-ben és 2010-ben átlag bruttó havi 900 ezer forintot -, mert politikai támadásoknak volt kitéve.

A korengedményes nyugdíjazás szabályai - ONYF tájékoztató

A Magyar Közlönyben hirdették ki a kormány 354/2010. (XII. 30.) rendeletét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról. A rendelet 2011. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) kormányrendeletet és módosította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) kormányrendeletet.

Az új rendelkezések nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2010-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást - amelyet legkésőbb 2010. december 31-ig benyújtottak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez - függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2010-ben vagy azt követően kerül sor.

A rendelet alapján 2011. január 1-jétől megkötött megállapodás alapján korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha

• a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél az 58. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett - 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti - öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor és szolgálati időt (legalább 37 év) 2011. december 31-éig betölti, illetve megszerzi,
• a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának bejelentette,
• a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, és
• a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.

A rendelkezés szerint 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás nem köthető.

Továbbra sem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte, vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti. Változatlanul jogosultsági feltételnek minősül a biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2011. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságot.

A rendelet alapján 2011. évben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal az 58. életévük betöltésétől, míg az 1952-ben született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltését követő 183. naptól köthetnek megállapodást a korengedményes nyugdíj igénybevételére. Megállapodás kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor betöltését megelőzően köthető.

(Ez az életkor az 1952-ben és 1953-ban született nők esetében az 59., a férfiak esetében pedig az 1951-ben születetteknél a 60. életév, az 1952-ben születetteknél a 60. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig a 61. életév. Amennyiben az 1952-ben vagy 1953-ban született személy nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 42 évet, előrehozott öregségi nyugdíjra - az egyéb feltételek fennállása esetén - a 60. életév betöltésétől jogosult.)

Fontos kihangsúlyozni, hogy az előzőekben említett személyi körön túl azok a korkedvezményre jogot szerzett személyek is igénybe vehetik a korengedményes nyugdíjat, akik a megszerzett korkedvezményre figyelemmel a születési évükre irányadó, korkedvezménnyel csökkentett öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik.

Így például az 1957-ben született - 30 év korkedvezményre jogosító idő alapján - 6 év korkedvezményt szerzett férfi irányadó nyugdíjkorhatára 65 évvel szemben 59 év, amire tekintettel a korengedményes nyugdíjat a 60. életéve helyett 53 évesen (2010-ben), illetve 2011-ben is igényelheti. Az 1958-ban született - 28 év korkedvezményre jogosító idő alapján - 7 év korkedvezményt szerzett nő irányadó nyugdíjkorhatára 65 évvel szemben 58 év, amire tekintettel a korengedményes nyugdíjat a 60. életéve helyett 53 évesen, 2011-ben igényelheti.

A 2011. évben megkötött megállapodás alapján megállapításra kerülő korengedményes nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18/A-18/B. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy a Tny. 18/B. § (2) bekezdése szerinti csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4%-át.