Pénzcentrum • 2011. február 26. 16:02
Magyarország nagyon sokat költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásokra, és európai összevetésben borzasztóan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. A nemzetgazdasági tárca számításai szerint akár tíz százalékkal is nőhetne a GDP, ha ez a helyzet változna - írja az Index.hu.
A nyugdíjban részesülők negyede, 2,926 millió emberből 728 ezer rokkantsági nyugellátást kap. A rokkantnyugdíjasok csaknem fele a normál nyugdíjkorhatárt még nem érte el - olvasható a kormany.hu-n a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett elemzésben. Mindez azt jelenti, hogy a munkaképes korú magyarok mintegy 12%-a kap rokkantsági ellátást, ami kiemelkedően magas szám.
Az unióban csak Svédországban éri el ez az arány a 10%-ot, további kettőben a 8-at. Az OECD-tagok között 5,8% az átlag, az egyik legjelentősebb régiós vetélytársnál, Szlovákiában 6,3%, a magyar értéknek alig több, mint fele. Az NGM-ben úgy számoltak, hogy ha a rokkantság miatt termelésből kiesett 700 ezer ember mindegyike dolgozna, és csak fele olyan mértékben járulna hozzá a gazdasághoz, mint a többi 3,7 millió alkalmazott, az is 10%-kal növelné a GDP-t.
Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy miközben az NGM több mint 700 000 munkába állítható rokkantnyugdíjassal számol, addig a Policy Agenda egy egy hónappal ezelőtti elemzésében az szerepelt: a nyugdíjkorhatár betöltése előtti rokkantsági ellátást összesen 565 ezer ember kap.
A tárca elemzéséből kiderül: nemcsak a rokkantnyugdíjasok magas aránya jelzi, hogy nagyon sok problémát jelent a rokkantsági ellátás a magyar gazdaságnak, hiába szigorították a feltételeket 1998-ban és 2007-ben is. Hanem például az is, hogy nagyon alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya: míg az EU-ban 40%, addig nálunk 12-15% ez a mutató.
Mindeközben bonyolult rendszerben sok pénz megy támogatásra. A Magyarországhoz az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó egészségügyi kiadás, valamint a születéskor várható egészséges élettartam adatai alapján leginkább hasonlító Szlovákia és Litvánia a GDP-je 1,4-1,6%-át költi rokkantsági ellátásra. Nálunk ugyanakkor az ilyen célú magyarországi kiadások a 2008-as adatok szerint elérték a 2,1%-ot. A már említett Policy Agenda-elemzés szerint a tavalyi költségvetésben 400 milliárd forint szerepelt csak a nyugdíjkorhatárt el nem ért rokkantnyugdíjasok ellátására.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyar támogatási rendszer nemcsak sokat visz el, hanem rosszul is: egyfelől a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó munkáltató nem tudja, milyen munkakör ideális rehabilitációs szempontból, másfelől a támogatások nem különböztetik meg a teljes és a részleges rehabilitációt. A költségvetésből nyújtott bértámogatás sokszor pazarló, miközben a több mint 300 000 még nem nyugdíjaskorú rokkantból csak 60-65 ezer dolgozik úgy, hogy utána a munkáltató támogatást kap.