MTI • 2011. február 20. 12:02
A családi kedvezményt azok is érvényesíthetik, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelmük; mivel az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére nem tartalmaz határidőt a személyi jövedelmadóról (szja) szóló törvény, nem igaz, hogy január 20-án lejárt a nyilatkozat megtételének határideje - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A gyakorlatban számos esetben felmerül a kérdés: érvényesíthetik-e a családi kedvezményt, és ha igen, milyen módon azok a magánszemélyek, akik nem munkaviszonyból származó jövedelem esetében szeretnének élni a kedvezménnyel, ezért nem tudnak nyilatkozatot tenni az adóelőleget megállapító munkáltatónál.
A NAV honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: az szja törvény szerint a családi kedvezmény, az adójóváírás és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál való érvényesítése érdekében a magánszemély csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.
A törvény azonban az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában adóelőleget megállapító munkáltatónak minősíti a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen a havi/heti bér, a munkadíj, a tiszteletdíj, a személyes közreműködés ellenértéke, az egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is.
A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem. Az utóbbi nyilatkozatát a kifizető szervnek (az egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.
A NAV szerint téves az a nézet, amely szerint az egyéni vállalkozó az új szabályok alapján nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt.
Tekintettel arra, hogy a családi adókedvezmény az adóalap-kiegészítést is tartalmazó összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került be az adórendszerbe, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó jövedelem után értelemszerűen nem érvényesíthető. Ha azonban a vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem.
Ebben az esetben az adóelőleg-fizetésre az szja tv. 49. paragrafus (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni, amely szerint a negyedévenként fizetendő adóelőleg "a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított összeg". Az (1) bekezdés szerint ugyanis az adóelőleget a 47. paragrafus szerint megállapított adóelőleg-alap összege után kell kiszámítani úgy, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóelőleg-alapot csökkenteni kell a kedvezmény összegével. A (2) bekezdés pedig lehetővé teszi a személyi kedvezmény figyelembevételét is.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hasonló a helyzet az egyéni ügyvédek, az állatorvosok, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók és az egyéni szabadalmi ügyvivők esetében is, mivel őket egyéni vállalkozónak kell tekinteni.
Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből azok a magánszemélyek sem, akik munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet, például választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján. Ezekben az esetekben a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására.
Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. A tájékoztató szerint ehhez ugyanakkor szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel az szja törvény nem ír elő erre vonatkozó kötelezettséget.
A NAV kiemeli: a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. Ez akár a kifizetést megelőző nap is lehet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek "lekövetésére". Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen. Ezért nem igaz az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje - tartalmazza a tájékoztató.