Eldőlt: Schmitt Pál aláírta a nyugdíjtörvényt

MTI2010. december 22. 11:32

A köztársasági elnök aláírta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabályt, amelyet december 13-án fogadott el az Országgyűlés.

A Magyar Közlöny keddi számában közzétett törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell, hogy maradnak vagy belépnek az állami rendszerbe.

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett fogadta el a szabályozást, a Fidesz és a KDNP mondott igent, nemmel voksoltak a szocialisták és az LMP-sek, a jobbikos képviselők pedig tartózkodtak. A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte Schmitt Pál köztársasági elnöktől.

A jogszabály szerint az állami rendszerbe visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget és a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik vagy önkéntes pénztárba helyezhetik át, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, annak erről személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak a tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

A tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag a magyar külképviseleten is nyilatkozhat február 28-ig, szintén személyesen. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, a munkáltató viszont tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható. Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület ötödik tagja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.

A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.

Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni. A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009-től a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011-től 99,1 százalékát köteles jóváírni.

 

Címkék:
nyugdíjtörvény,