Pénzcentrum • 2010. október 26. 10:02
Tegnap este a képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a szabad pénztárválasztásról szóló, múlt pénteken beterjesztett jogszabályt.
A törvényjavaslat ami megszünteti a pályakezdők kötelező nyugdíjkassza-tagságát, illetve lehetőséget ad a jelenlegi mintegy hárommillió tagnak, hogy eldöntse, a nyugdíjkasszák vagy inkább az állam kezelje a pénzét. A visszalépésről mindenki 2011 végéig dönthet.
Ha a kormány várakozásai megalapozottak, a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők 1500-2000 milliárddal gazdagíthatják az államkasszát.
A törvényjavaslat gyakorlatilag nem indokolja, hogy a kormánynak mire kell a magánkasszák illetve a munkavállalók vagyona, és a szektor jövőjével kapcsolatban sem tudunk meg semmit. Az indoklásban csak az olvasható, hogy a változtatás "visszaadja mindenkinek a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát, vagyis a nyugdíjpénztár-választás szabadságát".
A most elfogadott törvényjavaslatot a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja nyújtotta be pénteken. Kövér László házelnök hétfőn, a kora délutáni órákban a házszabálytól való eltéréssel vette napirendre az ügyet, módosítókat délután négyig lehetett benyújtani, miközben a zárószavazásra néhány órával később került sor. A törvényt ezután az Országgyűlés elnöke mellett a köztársasági elnök írja alá, ha egyik rostán sem akad fenn - nem fog - akkor a kihirdetést követő napon hatályba lép, ez akár már a héten megtörténhet, mert a képviselők a törvény sürgős kihirdetését kérték.
Lesznek egyéni számlák
Ezután indulhatnak az átlépések (ma ezt senki nem is teheti meg, a lehetőséghez is törvényt kell módosítani), ennek részletes szabályai azonban még kidolgozatlanok. Aki a visszalépéssel bedobja eddigi felhalmozását a közösbe, az jelen állás szerint búcsút int az összes megtakarításának. A kormányfő többször is megígérte, hogy senki nem járhat rosszul, de ez az ígéret egyelőre elég képlékeny.
A kasszák egyik legnagyobb előnye pontosan az átláthatóság, mert pontosan követhető, hol tartunk a befizetésekkel. Az állami rendszer viszont átláthatatlan, ami igen nagy htrány, ha éppen arra kér mindenkit a kormány, hogy bízza összes megtakarítását az államra. Ez sokakat elriaszthat a visszalépéstől. Erre a kormány is számított, ezért az állami nyugdíjbiztosítónál gőzerővel dolgoznak azon, hogy a befizetéseket egyéni számlákon különítsék el, legalább virtuálisan
Ezeken a számlákon egyénre bontva követhető lenne minden befizetés, a felhalmozott teljes vagyon illetve ennek a növekedése, az úgynevezett belső hozam. Ez alapján az TB-rendszerben is naprakész információk lennének arról, hogy aktuálisan mekkora nyugdíjfelhalmozása van a járulékfizetőknek. Egy ilyen rendszer kiépítése azonban költséges és időigényes, rövid távon is megnyugtató megoldás tehát nem létezik.
Ezermilliárdos kérdés
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha előbb-utóbb lesznek is egyéni számlák az állami rendszerben - lesznek -, az sem ad majd megnyugtató választ a felhalmozások örökölhetőségére. A kasszák másik előnye ugyanis pontosan az, hogy az odautalt járulékrész örökölhető. Ez a szemlélet azonban nem kompatibilis az állami nyugdíj felosztó-kirovó működési logikájával, hiszen itt a befolyó járulékokból fizetik az aktuális nyugdíjakat, felhalmozás nincs a rendszerben, így változatlan feltételek mellett az öröklést sem lehet megoldani.
A kasszáknál összegyűlt 2700-2800 milliárd forintos vagyon egy része egészen biztosan az államkasszában köt ki. Minél több ember lép vissza, annál több pénz ömlik majd rá a költségvetésre. Laptársunk úgy tudja, a kormány 1500-2000 milliárdos bevétellel számol a jövő év végéig. Biztosra vehető, hogy a nyugdíjkasszák mindent bevetnek majd, hogy minél kevesebb tagjuk távozzon, céljuk az, hogy 1000-1500 milliárd forintnál több pénz ne kerüljön ki a portfóliókból.
Elfogadták a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló javaslatot is
Az Országgyűlés szavazott a magán-nyugdíjjárulékok átirányításáról: az október 16-án beterjesztett módosítás értelmében a kormány 14 hónapra felfüggeszti a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, a pénzt - havonta 30 milliárd forintot - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja. A kormány célja, hogy "úgy érje el a 3,8 százalékos hiánycélt, hogy a lakosság életszínvonalát a meghozott intézkedések ne csökkentsék" - olvasható a törvényjavaslat indoklásában.
A parlament ezzel 14 hónap alatt több, mint 400 milliárd forintot vesz ki a járulékfizetők zsebéből, a kártalanításukról azonban még nem döntött.
Mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból (ekho) a magánszemélyt terhelő 15 százalék is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot a pénztártag adózók esetében, a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is átvezették: az ekhoalap 3,9 százaléka minősül majd nyugdíjjáruléknak. Hasonló okok miatt módosult az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is: magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő közteherből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg.