Pénzcentrum • 2010. augusztus 9. 14:03
Egymillió munkahelyet teremthet Európa szerte a digitalizáció - közölte Neelie Kroes, digitális ügyekért felelős EU-biztos a Der Standard nevű osztrák újságnak pénteken.
Az Európai Parlament májusban megszavazott célkitűzése szerint 2015-re az uniós háztartások 50 százalékában, 2020-ra minden háztartásban elérhetővé kell tenni a széles sávú internetkapcsolatot.
Az EU szigorú digitális menetrendje szerint minden újabb 10 százalék lefedettséggel ugyanis további 1,3 százalékos gazdasági növekedés érhető el, amely Európa szerte 1 millió munkahelyet teremthet miközben 850 milliárd eurónyi termelést indukál.
A digitalizáció kulcsfontosságú lehet a foglalkoztathatóság növelése és a társadalmi kohézió előmozdítása terén, ehhez az állami- és magánberuházások ösztönzése mellett a jövő nemzedékeinek képzése, a minőségi oktatás és szakképzés megteremtése a legfontosabb eszköz. Több százezer új kisvállalkozás jöhet létre az online-szolgáltatások nyújtására, de az európai vállalkozók ma még elvétve használják a rendelkezésre álló technológiákat, web-alapú szolgáltatásokat.
Ehhez 2015-ig versenyképes egységes digitális belső piacot kell teremteni, mely a technikai feltételek kiépítése mellet intenzív törvényhozói munkát is igényel, főként az internetes biztonság megteremtése és az ösztönző állami támogatások biztosítása terén - jegyezte meg Kroes.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A digitális belső piachoz továbblépésre van szükség a szabályozásban: az európai frekvencia kiosztástól, az európai elektronikus aláíráson át, az áfakivetésig és -beszedésig, a számlázási gyakorlat átgondolásáig. Emellett a fogyasztóvédelem kérdése is kulcsfontosságú, hogy az európai digitális térben a polgár bizalommal mozoghasson.