Pénzcentrum • 2010. július 27. 05:20
Tizennégyszeres bérkülönbség - évek óta nem csökken Az Európai Unió statisztikai hivatala összegyűjtötte, hogy mennyi a minimálbér Európa egyes országaiban. Nem meglepő módon Luxemburgban a legmagasabb, Bulgáriában a legkevesebb a munkavállalóknak fizethető legalacsonyabb bér.
A EU statisztikai hivatala, az EUROSTAT minimálbér-statisztikái a bruttó béreket, vagyis az adólevonás, illetve egyéb szociális hozzájárulások levonása előtti, havi összegeket tartalmazzák - mivel ezek az elvonások országonként eltérőek.
Akadnak olyan országok, ahol nincs törvényileg meghatározott minimálbér, vagy csak egyes iparágakban, szakszervezetek által kialkudott minimálbér létezik. 2010. januárjában az EU 27 tagországa közül húszban, valamint két tagjelölt országban - Horvátországban és Törökországban - védte a munkavállalókat törvényi bérminimum.
A legkevesebb Bulgáriában jár, ahol mindössze havonta bruttó 123 euró illeti meg a dolgozókat, míg Luxemburgban 1 683 euró a minimálbér. Ez tehát közel tizennégyszeres különbséget jelent. Hazánk az ötödik legalacsonyabb minimálbért fizeti az összehasonlításban szereplő országok közül.
A grafikonon a tagországok, valamint Törökország, Horvátország és az Egyesült Államok minimálbérei láthatók, euróban kifejezve. A bruttó összegek nagysága alapján három csoportba lehet sorolni az országokat: hazánk a legalacsonyabb minimálbért fizetők közé tartozik, a maga 272 eurós havi bruttó bérével. Hat országban (Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Írországban és Luxemburgban) azonban 1000 eurónál, vagyis bruttó 284 ezer forintnál is magasabb a havi apanázs.
Mennyit ér a pénzünk?
Ahhoz, hogy az árszínvonalbeli különbséget ki tudjuk szűrni az adatokból, vásárlóerő-paritáson kell figyelembe venni az béreket, amely megmutatja, hogy adott ország pénzének hány egysége rendelkezik ugyanakkora vásárlóerővel, mint a referencia valuta egysége. Ez a referenciavaluta lehet egy konkrét ország valutája, például USA dollár, de egy fiktív valuta is. Utóbbira példa az Eurostat által bevezetett PPS (Purchasing Power Standard), amelyet úgy definiáltak, hogy 1 PPS vásárlóereje azonos legyen 1 euróéval az EU egészének szintjén.
PPS-ben számítva az országok minimálbérei közötti különbség kisebb, de még így is hatszoros az eltérés a két véglet, Bulgária és Luxemburg bérei között.
Az átlag két és félszer többet keres
Önmagában a minimálbér nagysága keveset árul el arról, miként lehet belőle megélni, azonban valamivel közelebb kerülhetünk a válaszhoz, ha megnézzük, hogy az adott országban dolgozók bruttó átlagbéréhez képest mekkora összeget kapnak a munkát keresők.
A
legtöbb országban a bérminimum összege a bruttó bérek átlagának felét
sem éri el, hazánkban azonban még a negyven százalékát sem teszi ki.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Máltán, Luxemburgban, Belgiumban és Franciaországban a minimálbérek megállapítása indexálás útján történik, vagyis a fogyasztói árak emelkedését követi, Belgiumban évente akár többször is - legutóbb május elején határoztak meg új bérminimumot. Ezt a módszert az EKB és független közgazdászok is többször bírálták már, mondván, az az infláció felgyorsításához vezet.
A többi országban vagy a kormány által előre jelzett infláció alapján változtatják az összeget, vagy a szociális partnerekkel történő tárgyalás útján határozza meg a kormány.
Továbbra sincs minimálbér Németországban, de Cipruson, Dániában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában és Olaszországban sem védik ilyen formában a dolgozók jogait. Itt a leggyakrabban kollektív szerződések szabályozzák a legkisebb adható bér összegét.
Hazánkban a minimálbért minden évben a kormány állapítja meg, amit természetesen hónapokig húzódó tárgyalások előznek meg a munkaadó és munkavállalói oldal érdekképviseleteivel.
1998 óta évi átlag 13 százalékkal emelkedett nominálisan a minimálbér összege, szám szerint 19 500 forintról 69 000 forintra, ezzel az egyik legdinamikusabb emelést végrehajtó országok közé tartozunk.
Hasonló, kétszámjegyű béremelkedés volt megfigyelhető a kétezres években azokban az országokban, ahol továbbra is a legalacsonyabb a minimálbér vásárlóereje: Bulgáriában (14,4%), Litvániában (15,7%) és Romániában (27,9%).
Természetesen reálértékét tekintve korántsem volt ilyen jelentős a bérek emelkedése, hiszen az árszínvonal is emelkedett, azonban a hazai bérek még ezt is meghaladták, évi átlagos 6,8 százalékkal. Az EU-15 tagállamaiban, valamint Máltán és Szlovéniában ezzel szemben kevesebb mint 3 százalékkal emelkedtek a reálbérek, sőt akad olyan ország is (Belgium, Görögország), ahol az infláció meghaladta a minimálbérek emelkedési ütemét.