Pénzcentrum • 2010. június 9. 09:32
A kormány által tegnap bejelentett intézkedések fő iránya egyértelműen az adócsökkentés, illetve az adóadminisztráció csökkentése. Ennek hatására és elemzésére, azonban csak a részletek ismertetése esetén van lehetőség. Azonban az már biztosan látszik, hogy a bejelentések egyértelmű vesztesei a pénzügyi intézmények - állítja Hegedüs Sándor, RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere.
Egyértelműen pozitívum a társasági adó mértékének 10 százalékra való csökkentése 500 millió forint adóalapig. Az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése is összességében jó iránynak ígérkezik, még ha nem is világos az adójóváírás megszüntetésével való összefüggése, illetve annak időzítése. Az első akciótervnek nevezett csomag azonban nem tér ki a magyar adórendszer két fájó pontjára: a helyi iparűzési adó eltörlésére és a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Elképzelhető, hogy ezen utóbbiak rendezésére a további akciótervek keretében kerül majd sor, az önkormányzati rendszer, vagy az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó intézkedések között.
Társasági adó
A kormányzat ezzel a bejelentésével egyértelműen segítő kezet kíván nyújtani a kis és középvállalkozásoknak azzal, hogy kiterjeszti a 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazhatóság határát az eddigi 50 milliós határról 500 millióra. A részletek ismerete nélkül adódik a kérdés, hogy az eddig támasztott 5 feltétel fennmarad-e. Ilyen feltételek különösen, hogy az e lehetőséggel élő társaság nem élhet adókedvezménnyel, vagy a munkavállalói után átlagban a minimálbér kétszeresét elérő jövedelem szerinti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. További kérdés, hogy a társasági adó adóalap módosító tételei között lesz-e olyan szintű átrendeződés, mint 2010. január 1-jétől.
Személyi jövedelemadó
A bejelentéssel, amennyiben az jogszabályi formát fog ölteni, lezárulni látszik egy hosszú évek óta húzódó vita: egykulcsos személyi jövedelemadó kerül bevezetésre, családi adózási elemekkel. Ez utóbbi esetben feltételezhető, hogy az első Orbán kormány alatt bevezetett módszer tér vissza, mely részlegesen ma is fenn áll. A számított adóból levonhatóvá válik egy a gyermekszám függvényében meghatározott összeg. Eldőlni látszik, hogy az adójóváírás, ha több éven keresztül tartó folyamat keretében is, de megszűnik. Úgy tűnik az évközi adómódosítás elvetésre került, mely mindenképpen üdvözlendő, mivel egy adminisztrációs tehertől óvja meg a vállalkozásokat, továbbá a költségvetésen se üt rést. További előnye lehet e döntésnek, hogy megfelelő részszabályok esetén az év eleji adócsökkentéssel a vállalkozások ismét bérköltség növekedés nélkül (vagy szolid növekedés mellett) javíthatják munkavállalóik nettó jövedelmi pozícióit - mondja a szakértő.
"Banki adó"
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az intézkedések egyértelmű vesztese a pénzügyi szektor, amelyre egy nagyon jelentős többlet adóterhet kíván kivetni a kormányzat. A miniszterelnök egyeztetésre hívta az érintett bankokat, biztosítókat, lízingcégeket, hogy a részleteket illetően megegyezésre jussanak. Ennek során érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a biztosítók eredményét várhatóan jelentősen rontani fogják az árvízkárokhoz kapcsolódó kifizetések, továbbá a lízing cégek tekinthetők a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintetteknek. Az egyeztetések során éles viták várhatók a tekintetben, hogy mi képezheti az adó alapját. Elképzelhető egy olyan kompromisszumos megoldás, mint 2004-ben, - amikor már létezett egy, a pénzügyi intézményekre szabott különadó. Ekkor a társaságok két módszer közül választhattak, adóalapként vagy az adóévre megállapított adókülönbözetet, vagy az adózás előtti eredményt határozták meg - emlékeztet Hegedűs Sándor.