Orosz Márton • 2010. május 19. 05:22
A magas KP-használat áfiuma ellen való orvosság Magyarországon rendkívül magas a készpénzhasználat aránya. Ennek oka, hogy a szürke-és feketegazdaság szereplői számára kifizetődő ez a forma, de vitathatatlan az állami működés túlzott készpénzhasználata is. Cikksorozatunk befejező részében a megoldásokat keressük.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank MNB Szemle című kiadványának legutóbbi számában a szakértők arra keresik a választ, hogy miért ilyen magas a hazai készpénzállomány aránya, mim ösztönzi a "túlságosan" gyakori készpénzhasználatot, azaz miért használunk mi magyarok jóval több készpénzt, mint más országok állampolgárai.
Sorozatunk első része: Öregkori nyomorgók, zsebező vállalkozók a forint fogságában
Érdekes, hogy a (GDP arányában mért) hazai készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít.
A nemzetközi mintákhoz képest jelentős mértékű hazai készpénzhasználatot maga az állam is intenzíven ösztönzi. Zömmel készpénzben - sárga csekkek útján - lehet ugyanis befizetni az illetékeket, bírságokat, eljárási díjakat, elektronikus fizetésre jelenleg csak korlátozott számú állami hivatalban nyílik mód. Nem mellékes, hogy évente egy háztartás akár több ezer forintot is fizethet, mivel a csekket kiállító szolgáltatók jellemzően az ügyfélre hárítják a csekkhasználat tranzakciós díját anélkül, hogy ügyfelüket erről tájékoztatnák, illetve a csekk kiállításának díját a számlában transzparensen megjelenítenék.
...és második része: Súlyos ezreseket buksz a sárga csekkel! Mi áll a háttérben?
A nyugdíjaknak azonban csak a bő 40%-át utalják bankszámlára, a különböző szociális juttatások folyósításánál is jelentős a készpénz aránya.
A szakértői egyértelműen úgy vélik, hogy a jelenlegi, magas készpénzhasználat visszaszorítása több szempontból is kívánatos, többek között a rejtett gazdaság mozgásterének szűkítése miatt. Természetesen a rejtett gazdaság elleni küzdelem nagyon komplex, átfogó és összehangolt szakpolitikai fellépést kíván, amelyben a készpénzhasználat visszaszorítása egy potenciális eszköz lehet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Miért felejtenék el a KP-t a vállalkozások?
A Magyar Nemzeti Bank tanulmányának megállapítása szerint a munkaadók leginkább az "iparági koncentráció" nyomására térnek át a legális foglalkoztatási keretek alkalmazására.
Ez -egy gyakorlati példával érzékeltetve- úgy valósulhat meg, hogy ha egy tulajdonos és/vagy menedzser szeretné eladni, a befektetők számára vonzóvá tenni vállalatát, akkor nyilvánvaló, hogy a félig legális foglalkoztatás miatt fellépő torz költségszerkezet nem fenntartható, illetve a befektető is pontosan tudja, hogy nem termel annyi profitot a vállalat, mint ahogyan az a könyvei szerint esetleg látszana. Így a számviteli dokumentumokban is elkezdik a valós költségek szerepeltetését, amely a munkavállalók legális foglalkoztatása felé való elmozdulást eredményez.
Ez a folyamat a számla nélküli, vagy a valósnál alacsonyabb összegű számla kiállításával történő értékesítés megfékezése estén is eredményre vezethet. A tulajdonos/menedzser érdekeltté válik a valós eredmény- és költségszerkezet beszámolókban történő szerepeltetésében, így önként elkezdi fehéríteni vállalkozása tevékenységét.
Kártyázni márpedig kell!