Pénzcentrum • 2010. április 21. 08:32
Miközben a magyarok fele szerint az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, azt mindössze 3%-uk hiszi, hogy nyugdíjba vonulásukkor biztosítja is majd részükre a megfelelő mértékű juttatást. Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya is, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre. Az Aviva Csoport nemzetközi nyugdíjkutatása alapján Európában sem mindenhol tudatosabbak az ügyfelek, bár a legtöbb országban már felismerték az öngondoskodás jelentőségét.
A magyarok csaknem háromnegyede aggódik, hogy nyugdíjas éveinek jövedelme nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, és hasonló arányban gondolják így a lengyelek és a csehek is. Ennél valamivel kevesebben tartanak ettől Németországban (63%), és még kevesebben Ausztriában (58%). Ennek ellenére, vagy éppen emiatt az osztrákok harmada rendszeresen takarékoskodik, míg a németek több mint 60%-a tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire. Nálunk jóval előrelátóbbak a csehek is: a megkérdezettek több mint fele számolt be folyamatos megtakarításról. A magyarok, és a lengyelek, bár a legpesszimistábbak, nagyon kis arányban (27, 23 százalék) kezdik el a nyugdíj célú öngondoskodást már aktív éveikben.
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíj korhatár elérése után is dolgozhatnak, illetve nyugdíjukat külön munkával egészíthetik majd ki. Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65%-a utasítja el a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, míg a 35 és 54 év közöttiek mindössze 30%-a él ezzel a lehetőséggel.
Zolnay Judit
"Éppen a fiatal és középkorú munkavállalóknak áll még elegendő idő rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék a tavalyi tőkepiaci visszaesések után megcsappant értéküket, jövőbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak, ezért számukra különösen fontos, hogy nyugdíjcélú megtakarításaik kezelését időben elkezdjék." - hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési- és marketing vezérigazgató-helyettese.
"A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról történő gondoskodást nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már munkába álláskor érdemes elkezdeni."
Az Aviva kutatása szerint ennek ellenére a magyarok 74%-a látja biztosnak, hogy a nyugdíj korhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 felettiek 64%-a szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon. "Bár az öngondoskodás szükségességét érzi a magyar lakosság is, odáig még csak kevesen jutottak el, hogy tegyenek is érte valamit, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy sokan nem értik a nyugdíj-tervezéssel összefüggő kérdéseket, nincsenek tisztában a hosszú távú takarékoskodás lehetőségeivel, így nem érzékelik ebben saját felelősségüket sem." - véli Zolnay Judit.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyarok több mint fele - 59% - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel.
Pedig, az öngondoskodás különféle formái - köztük a befektetéshez kötött életbiztosítások - évtizedek óta elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon is, és a szolgáltatók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az edukációra és a tájékoztatásra.